Simó Márton a Hunyad megyében található Urikány (régiesen: Hobicaurikány, hivatalos román nevén: Uricani) bányavárosban született 1963. április 25-én, erdélyi magyar prózaíró, szerkesztő, publicista, költő.
Középiskolát a székelyudvarhelyi Dr. Petru Groza Líceumban (ma Tamási Áron Gimnázium) végzett (1981); ezt követően volt helyettes tanár, majd katonai szolgálata lejárta után (1983) géplakatosként, építőipari munkásként, tisztviselőként dolgozott Székelyudvarhelyen; 1990-ben a helyi Szabadság című lap szerkesztője. Felsőfokú tanulmányokat a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, a József Attila Tudományegyetemen, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatott Budapesten (1990–1996 között); ez idő alatt a Romániai Magyar Szó (1992–96), az Udvarhelyi Híradó (1997) és az Erdélyi Napló munkatársa, a Szegedi Egyetem című periodika irodalmi oldalainak szerkesztője (1993– 95).
A Magyar Nyelvért Alapítvány ügyvezetője (2000–2012); 2004-től az Erdélyi (Könyv) Műhely című folyóirat kiadója. 2011-től 2014 decemberéig az Udvarhelyi Híradó kulturális rovatát vezette, majd 2015 és 2021 között a Hargita Népe napilap munkatársa volt. 2013-ban – többekkel együtt – létrehozta az Élő Székelyföld Munkacsoport nevű alkotóműhelyt, amelynek keretében falufüzeteket jelentetnek meg és üzemeltetik az www.eloszekelyfold.ro nevű portált, amely elsősorban a vidéki (székely) települések mindennapjaival foglalkozik.
Tagja az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (2005) és a Magyar Írószövetségnek (2010).
Szépirodalmi és publicisztikai munkásságát Bálint András-díjjal (2019), Tamási Áron-díjjal (2023) és Márai Sándor-díjjal (2025) ismerték el.
Első verseit 1984-ben az Ifjúmunkás közölte; versekkel, novellákkal, könyvkritikával az Igaz Szóban, 1990 után a Látóban, a Helikonban, a Korunkban, a Székelyföldben, az Erdélyi Naplóban, a Váradban, az Irodalmi Jelenben, A Hétben, a Hitelben, a Bárkában, a Magyar Naplóban, a Forrásban, az Új Horizontban és a Kapu Magazinban jelentkezik. Szerepelt A föld szerelme című válogatásban (Hazanéző Könyvek, Korond, 2013), illetve a Hazanéző a versek útján – Sóvidéki líraiantológiában (Hazanéző Könyvek, Korond, 2020), tanulmánya jelent meg a Székelyföld a 21. században című kötetben (Nap Kiadó, Budapest, 2020), írásai több évben szerepeltek a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó által megjelentetett Erdélyi Szép Szó antológiákban is.
Önálló kötetei:
Emlékkönyv, 1799–1999. Kétszáz éves az atyhai templom (Pro-Print, Csíkszereda, 1999);
Az utolsó tanító. Novellák, elbeszélések. Székelyföld Műhely-sorozat (Pro-Print, Csíkszereda, 2003); Bozgor, avagy Kísérlet egy szó értelmezésére. Első próbálkozás. Regény. Erdélyi Műhely Könyvek-sorozat (A Magyar Nyelvért Alapítvány, Budapest, 2004);
Bozgor, avagy Kísérlet egy szó értelmezésére. Második próbálkozás. Regény. Erdélyi Műhely Könyvek-sorozat (A Magyar Nyelvért Alapítvány, Budapest, 2005);
Bozgor, avagy Kísérlet egy szó értelmezésére. Harmadik próbálkozás. Regény. Erdélyi Műhely Könyvek-sorozat (Magyar Nyelvért Alapítvány, Budapest, 2007);
Tranzit. Novellafüzér. Kortárs próza-sorozat (Kortárs Kiadó, Budapest, 2009);
A románok természete [Firea romȃnilor] – Daniel Barbu esszékötetének fordítója (Kortárs Kiadó, Budapest, 2012);
Kijelölt hely. Válogatott publicisztikai írások (2010–2014). Erdélyi Műhely Könyvek-sorozat (A Magyar Nyelvért Alapítvány, Budapest–Székelyudvarhely, 2014);
„A zöld ág reménysége” I. Atyha korábbi és új templomáról. Erdélyi Műhely Könyvek-sorozat (A Magyar Nyelvért Alapítvány–Élő Székelyföld Egyesület, Budapest–Székelyudvarhely, 2017);
Mi, székelyek és román barátaink. Interjúk, esszék, dokumentumok. Erdélyi Műhely Könyvek-sorozat (A Magyar Nyelvért Alapítvány–Élő Székelyföld Egyesület, Budapest–Székelyudvarhely, 2018);
Noi, secuii, și prietenii noștri români. Interviuri, marturii, eseuri. Saját fordítás (Centrul Judeţean pentru Conservarea şi Promovarea Culturii Tradiţionale Harghita, Odorheiu-Secuiesc, 2019);
„A zöld ág reménysége” II. Atyha korábbi és új templomáról. Erdélyi Műhely Könyvek-sorozat (A Magyar Nyelvért Alapítvány-Élő Székelyföld Egyesület, Budapest-Székelyudvarhely, 2019);
Gerzson szép délutánja. Regény. Erdélyi Műhely Könyvek-sorozat (Erdélyi Műhely Könyvek, Budapest-Székelyudvarhely, 2020);
Iker. Regény. (AB-ART Kiadó, Budapest 2022, 2023);
A boldogabb ember. Regény. Erdélyi Műhely Könyvek-sorozat (Élő Székelyföld Munkacsoport és Egyesület, Budapest–Székelyudvarhely, 2023, 2024);
Bánja-e a székely?… I. Riportok udvarhelyszéki falvakban (2019-2022). Erdélyi Műhely Könyvek-sorozat (Budapest–Székelyudvarhely, Erdélyi Műhely Könyvek, 2024, 2025);
ECCE… Majla Sándor. Emlékkötet. Szerk. Erdélyi Műhely Könyvek-sorozat (Budapest–Székelyudvarhely, Erdélyi Műhely Könyvek, 2025);
Bánja-e a székely?… II. Riportok udvarhelyszéki falvakban (2020-2024). Erdélyi Műhely Könyvek-sorozat. (Budapest–Székelyudvarhely, Erdélyi Műhely Könyvek, 2025);
Fontosabb szerkesztései:
Jakab Csaba–Márton László Attila: Élet Farkaslakán (HétFő Bt., Budapest, 2002);
Szabó Miklós: Az orosz nevelés története 988–1917 (Akadémiai Kiadó – Pro-Print, Csíkszereda-Budapest, 2003);
Balogh János: Pusztuló őserdők, virágzó sivatagok (A Magyar Nyelvért Alapítvány, Budapest, 2005); Ferenczi Enikő: A kert(Erdélyi Műhely Könyvek-sorozat, Budapest, 2007);
Ambrus Lajos: A királyné napja (Erdélyi Műhely Könyvek-sorozat, Budapest, 2008);
Ferenczi Enikő: Kincseim városa (Erdélyi Műhely Könyvek-sorozat, Budapest, 2008);
Tódor Csaba: Szimbólum, rítus, dráma. (Magyar Unitárius Egyház, Budapest, 2018);
Simó Sándor: Lélekkenyér (Székelyudvarhely-Belvárosi Unitárius Egyházközség, 2020)
Bölöni Domokos: Szélrózsa a toronyban (Erdélyi Műhely Könyvek-sorozat, Budapest, 2023);
Simó Sándor: A vigasz hangjai (Székelyudvarhely-Belvárosi Unitárius Egyházközség, 2023);
Simó Sándor: A szó súlya és a cselekedet tartalma I. (Székelyudvarhely-Belvárosi Unitárius Egyházközség, 2024);
Tódor Csaba: Egy kapcsolati teológia lehetőségei. (Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár, 2024).
Jelenleg Székelyudvarhelyen él és dolgozik. Az általa fenntartott civil portál: www.eloszekelyfold.ro. Írói honlapja: www.simomarton.hu.