{"id":4373,"date":"2025-11-17T07:37:58","date_gmt":"2025-11-17T07:37:58","guid":{"rendered":"http:\/\/www.iroszovetseg.ro\/?p=4373"},"modified":"2025-11-24T12:49:20","modified_gmt":"2025-11-24T12:49:20","slug":"nem-letezo-orszag-bemutattak-marko-bela-legujabb-kotetet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.iroszovetseg.ro\/index.php\/nem-letezo-orszag-bemutattak-marko-bela-legujabb-kotetet\/","title":{"rendered":"Nem l\u00e9tez\u0151 orsz\u00e1g: Bemutatt\u00e1k Mark\u00f3 B\u00e9la leg\u00fajabb k\u00f6tet\u00e9t"},"content":{"rendered":"\n

A 31. marosv\u00e1s\u00e1rhelyi nemzetk\u00f6zi k\u00f6nyvv\u00e1s\u00e1ron mutatt\u00e1k be Mark\u00f3 B\u00e9la A nem l\u00e9tez\u0151 orsz\u00e1g<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t. A szerz\u0151t k\u00f6lt\u0151k\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon, a mostani pr\u00f3zak\u00f6tetben az \u00c9let \u00e9s Irodalom<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban megjelentetett t\u00e1rc\u00e1i sorakoznak. K\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netek, m\u00e9gis \u00f6sszef\u0171zhet\u0151ek. Csal\u00e1di \u00e9letk\u00e9pek rajzol\u00f3dnak ki, de nem b\u00fajik a sorok m\u00f6g\u00e9 a politikus sem.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6nyv c\u00edme Mark\u00f3 B\u00e9la sz\u00e1m\u00e1ra fontos metafora. Mint mondja, annak ellen\u00e9re, hogy Eur\u00f3p\u00e1nak ebben a r\u00e9sz\u00e9ben ezek az orsz\u00e1gok, amelyekben \u00e9l\u00fcnk \u2013 mi is t\u00f6bb orsz\u00e1gban l\u00e9tez\u00fcnk k\u00e9pzeletben, legal\u00e1bb kett\u0151ben \u2013\u00a0hi\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k m\u00e1r \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta megfogalmazni magukat, \u00e9s megtal\u00e1lni a saj\u00e1t keret\u00fcket, ez bizonytalan, m\u00e1ig v\u00e1ltoznak ezek az orsz\u00e1gok.\u00a0T\u00f6rt\u00e9nelmi traum\u00e1kon mentek \u00e1t. \u201eMindegyik nemzet megpr\u00f3b\u00e1lkozott a maga nemzet\u00e1llam\u00e1val, de nem siker\u00fclt kialak\u00edtaniuk ezeket a nemzet\u00e1llamokat. Ebben a t\u00e9rs\u00e9gben lehetetlen sz\u00e9tv\u00e1logatni a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kult\u00far\u00e1kat, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelveket \u00e9s etnikumokat. L\u00e9teznek mint \u00e1llamok, megvan a megfelel\u0151 szervezetts\u00e9g\u00fck, \u00e9s m\u00e9giscsak az ideigleness\u00e9g \u00e1llapot\u00e1ban vagyunk mindannyian\u201d \u2013 mondja a szerz\u0151.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

A k\u00f6nyv \u00e9s ezen bel\u00fcl\u00a0A nem l\u00e9tez\u0151 orsz\u00e1g<\/em>\u00a0c\u00edm kapcs\u00e1n elmondta, b\u00e1rki arra gondolhat, hogy a nem l\u00e9tez\u0151 orsz\u00e1g a nem l\u00e9tez\u0151 r\u00e9gi Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l, vagy a \u201em\u00e9g mindig nem l\u00e9tez\u0151\u201d Rom\u00e1ni\u00e1r\u00f3l, esetleg az egykor orsz\u00e1gk\u00e9nt l\u00e9tezett Erd\u00e9lyr\u0151l, amely ma m\u00e1r nem k\u00fcl\u00f6n orsz\u00e1g. \u201eNyilv\u00e1nval\u00f3an benne van az utal\u00e1s ebben a c\u00edmben, de \u00e9rdekes m\u00f3don a Szovjetuni\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l, \u00e9s ezen bel\u00fcl Ukrajn\u00e1r\u00f3l. 1989 el\u0151tt egyetlen egyszer j\u00e1rtam egy \u00edr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi \u00faton, szerkeszt\u0151s\u00e9gi csere keret\u00e9ben a Szovjetuni\u00f3ban. Ukrajn\u00e1ban. Kijevben \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n.\u00a0Arr\u00f3l az orsz\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l ez, amely egyesek szerint ugyancsak nem l\u00e9tezik: Ukrajna.\u00a0Ez a h\u00e1bor\u00fa is valami m\u00f3don az\u00e9rt van, mert a volt Szovjetuni\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge, vagyis az orosz vezet\u00e9s szerint Ukrajna nem l\u00e9tezik. A konkr\u00e9t \u00edr\u00e1s err\u0151l a nem l\u00e9tez\u0151 orsz\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l, de ennek az\u00e9rt sz\u00e1momra sokkal t\u00e1gabb az utal\u00e1sa\u201d \u2013 mondja a szerz\u0151.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

M\u00e1s nem mondhatja el helyett\u00fcnk<\/h2>\n\n\n\n

Hozz\u00e1tette, az oroszokr\u00f3l t\u00f6bb sz\u00f3 is esik a k\u00f6tetben. \u201eCsal\u00e1di eml\u00e9keket is id\u00e9zek \u00fajra meg \u00fajra, mert azt gondolom, hogy mindannyiunk csal\u00e1dj\u00e1nak a t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben \u2013 \u00e9s ezt el\u0151bb-ut\u00f3bb f\u00f6l kell ismern\u00fcnk \u2013 ott van az eg\u00e9sz huszadik sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9nelem, a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem mindenk\u00e9ppen. A mi eset\u00fcnkben r\u00e1ad\u00e1sul Erd\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9nelme is. Az oroszok \u00fajra meg \u00fajra sz\u00f3ba ker\u00fclnek, hiszen az eleink h\u00e1bor\u00fakban vettek r\u00e9szt. Az \u00e9n esetemben az egyik nagyap\u00e1m az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban orosz fogs\u00e1gban is volt. Ut\u00e1na j\u00f6tt a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa, nagyb\u00e1ty\u00e1im voltak h\u00e1bor\u00faban, az egyik\u00fck szint\u00e9n fogs\u00e1gba ker\u00fclt. Teh\u00e1t, itt nem lehet \u00fagy a t\u00f6rt\u00e9nelmet elmondani, hogy az oroszok ne ker\u00fcljenek sz\u00f3ba. \u00c9s most azzal szembes\u00fcl\u00fcnk, hogy megint belesz\u00f3lnak a t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnkbe, a t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnkbe, az \u00e9let\u00fcnkbe az oroszok\u201d \u2013 fogalmazott. <\/p>\n\n\n\n

Mark\u00f3 B\u00e9la k\u00e9rd\u00e9s\u00fcnkre elmondta, a k\u00f6tet nem r\u00f3luk sz\u00f3l, hanem arr\u00f3l, hogy el kell mondanunk a saj\u00e1t csal\u00e1dunk tapasztalatait. K\u00f6z\u00f6lte, nem felt\u00e9tlen\u00fcl csal\u00e1di t\u00f6rt\u00e9netek ezek, t\u00f6bb olyan t\u00e1rca is van, amelyekben p\u00e9ld\u00e1ul a politik\u00e1ban megtapasztaltakat pr\u00f3b\u00e1lja feldolgozni \u00e9s \u00e1tvinni valamif\u00e9le sz\u00e9p\u00edr\u00f3i sz\u00f6vegbe. \u201eA l\u00e9nyeg az, hogy el kell mondanunk \u2013 ha k\u00e9pesek vagyunk erre \u2013, amit m\u00e1s nem mondhat el\u201d \u2013 f\u0171zte hozz\u00e1.<\/p>\n\n\n\n

A frissen megv\u00e1s\u00e1rolt k\u00f6tetbe f\u0171z\u00f6tt k\u00f6nyvjelz\u0151 egy olyan oldaln\u00e1l nyitja a kiadv\u00e1nyt, amelynek els\u0151 szava: Kijev. A nem l\u00e9tez\u0151 orsz\u00e1g<\/em> c\u00edm\u0171 t\u00e1rc\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik. Mark\u00f3 B\u00e9la elmondta, akkor tal\u00e1lkozott az ukr\u00e1nokkal el\u0151sz\u00f6r, \u201e\u00fagy, n\u00e1luk otthon\u201d. Bevallja, akkor nem is \u00fagy \u00e9rtelmezte, hogy Ukrajn\u00e1ban j\u00e1rt, hanem \u00fagy, hogy a Szovjetuni\u00f3ban. Akkor ugyanis ezek a Szovjetuni\u00f3 tag\u00e1llamai voltak, r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre el\u00e9gg\u00e9 egyform\u00e1k. Mint mondta, azt azonban m\u00e1r akkor \u00e9rz\u00e9kelte, hogy az ukr\u00e1nok mennyire fontosnak tartj\u00e1k a saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcket.<\/p>\n\n\n\n

\u201eElvittek m\u00fazeumba, meg a 19. sz\u00e1zadi nemzeti k\u00f6lt\u0151j\u00fck, Taras Sevcsenko eml\u00e9kh\u00e1z\u00e1ba \u00e9s eml\u00e9khely\u00e9re. Mindez nagyj\u00e1b\u00f3l egy f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal ezel\u0151tt. M\u00e1r akkor \u00e9rz\u00e9keltem, hogy van ukr\u00e1n \u00f6nazonoss\u00e1g \u00e9s van ukr\u00e1n \u00f6ntudat. Azt gondolom, hogy nem igaz az, hogy ez egy kital\u00e1lt vagy csin\u00e1lt nemzet, amit mondanak. Van ukr\u00e1n irodalom, \u00e9s ezen bel\u00fcl ukr\u00e1n k\u00f6lt\u00e9szet, \u00e9s van ukr\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelmi tudat\u201d \u2013 h\u00edvta fel a figyelmet.<\/p>\n\n\n\n

Mark\u00f3 B\u00e9la szerint a h\u00e1bor\u00fa m\u00e9g ink\u00e1bb nemzett\u00e9 teszi az ukr\u00e1nokat. \u201eA h\u00e1bor\u00fa \u00e1ltal kik\u00e9nyszer\u00edtett ellen\u00e1ll\u00e1s \u00e9s szolidarit\u00e1s v\u00e9gs\u0151sorban \u00e9ppen az ellenkez\u0151 eredm\u00e9nyt fogja el\u00e9rni ez a sz\u00f6rny\u0171 agresszi\u00f3, hogy Ukrajn\u00e1t megt\u00e1madta Oroszorsz\u00e1g. Ugyan\u00fagy, ahogy az \u00f6nazonoss\u00e1gukat most tal\u00e1lj\u00e1k meg a 80-as \u00e9vek v\u00e9ge, 90-es \u00e9vek eleje ut\u00e1n azok az \u00e1llamok, amelyek kiker\u00fcltek az egykori Szovjetuni\u00f3 korl\u00e1tai k\u00f6z\u00fcl: a gr\u00fazok, \u00f6rm\u00e9nyek, azeriek, \u00fczb\u00e9gek \u2013 m\u00e1sokr\u00f3l nem is nagyon tudunk. \u0150k most keresik meg a teljes \u00f6nazonoss\u00e1gukat, amelyet ez az olvaszt\u00f3t\u00e9gely, a Szovjetuni\u00f3 bizonyos \u00e9rtelemben visszaszor\u00edtott\u201d \u2013 id\u00e9zte fel.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

A sz\u00e9pirodalom jelene \u00e9s j\u00f6v\u0151je<\/h2>\n\n\n\n

A nem l\u00e9tez\u0151 orsz\u00e1g<\/em>\u00a0k\u00f6nyv kapcs\u00e1n arr\u00f3l is besz\u00e9lgett\u00fcnk, hogy verset vagy pr\u00f3z\u00e1t fogadnak sz\u00edvesebben a kiad\u00f3k. Mark\u00f3 B\u00e9la szerint a kiad\u00f3k \u00e1ltal\u00e1ban k\u00ednl\u00f3dnak a sz\u00e9pirodalommal. Mint mondja, nem biztos abban, hogy ma a sz\u00e9pirodalomnak van a legnagyobb keresetts\u00e9ge. Hozz\u00e1tette, ez abb\u00f3l is l\u00e1that\u00f3, hogy sok kiad\u00f3 k\u00eds\u00e9rletezik szak\u00e1csk\u00f6nyvekt\u0151l kezdve mindenf\u00e9le n\u00e9pszer\u0171 olvasm\u00e1nnyal, de ez nem megold\u00e1s. Amit viszont fontosnak tart, hogy\u00a0egyre nagyobb s\u00falya van a gyerekirodalomnak \u00e9s a gyerekk\u00f6nyvnek\u00a0a k\u00f6nyvv\u00e1s\u00e1rokon \u00e9s a kiad\u00f3k term\u00e9s\u00e9ben is. \u00dagy v\u00e9li, ez az\u00e9rt van, mert a gyerekeket m\u00e9g meg lehet nyerni olvas\u00f3k\u00e9nt, \u00e9s egyet\u00e9rt azzal, hogy ott kell kezdeni. Mint mondta, nem gondolja, hogy a feln\u0151ttek ne olvasn\u00e1nak, vagy nem annyit, mint r\u00e9gebb. Az online eszk\u00f6z\u00f6k f\u00e9lreszor\u00edtj\u00e1k a k\u00f6nyvet, de mindenk\u00e9ppen a gyerekekn\u00e9l kell kezdeni.<\/p>\n\n\n\n

\u201e\u00c9n is \u00fagy tudom, hogy a kiad\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra egy versesk\u00f6nyv nem j\u00f6vedelmez\u0151, att\u00f3l tartok, hogy a pr\u00f3za sem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben j\u00f6vedelmez\u0151, kiv\u00e9ve mondjuk egy Nobel-d\u00edjast vagy ehhez hasonl\u00f3an n\u00e9pszer\u0171 \u00edr\u00f3t. De igazs\u00e1g szerint a kort\u00e1rs irodalomb\u00f3l sohasem lehetett meg\u00e9lni. Azt tudjuk, hogy J\u00f3zsef Attil\u00e1nak h\u00e1zalnia kellett a k\u00f6nyveivel, el\u0151fizet\u0151ket gy\u0171jtenie, v\u00e1s\u00e1rl\u00f3kat keresnie, hogy n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z p\u00e9ld\u00e1nyban eladhassa \u0151ket, \u00e9s ha \u00edgy haladunk, akkor lassan megint ott fogunk tartani\u201d \u2013 teszi hozz\u00e1. Hangs\u00falyozza, a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetnek \u00e1ltal\u00e1ban, \u00e9s a kort\u00e1rs irodalomnak t\u00e1mogat\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9ge.<\/p>\n\n\n\n

\u201eHa elhib\u00e1ztak valamit ezek a t\u00e1rsadalmak a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n, az az, hogy nagyon sokan elhitt\u00e9k \u2013 \u00e9s a politikusok is sz\u00edvesen elhitt\u00e9k \u2013, hogy a kult\u00fara is a piacgazdas\u00e1g r\u00e9sze. A piacgazdas\u00e1g versenyt jelent. Versenyezzenek a kiad\u00f3k, versenyezzenek az \u00edr\u00f3k, \u00e9s aki nyer, az meg\u00e9l. Ez nem \u00edgy van. A kort\u00e1rs irodalomnak \u00e9s m\u0171v\u00e9szetnek t\u00e1mogat\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9ge, \u00e9s a t\u00e1rsadalomnak \u2013 az \u00e1llam \u00e1ltal \u2013 kutya k\u00f6teless\u00e9ge t\u00e1mogatni a k\u00f6nyvkiad\u00e1st is, t\u00e1mogatni a kult\u00far\u00e1t, az irodalmat, \u00e9s cser\u00e9be nem k\u00e9rni semmit, csak \u00e9rt\u00e9ket. Ennyi\u201d \u2013 nyomat\u00e9kos\u00edtotta.<\/p>\n\n\n\n

Mark\u00f3 B\u00e9la szerint ugyanakkor van m\u00e9g egy potenci\u00e1lis t\u00e1mogat\u00f3: az \u00fagynevezett \u00fczleti vil\u00e1g. Mint mondja, nyugaton m\u0171k\u00f6dik a mag\u00e1nmecenat\u00fara. A tehet\u0151s v\u00e1llalkoz\u00f3k kutya k\u00f6teless\u00e9g\u00fcknek \u00e9rzik \u2013 mert elv\u00e1rja t\u0151l\u00fck a t\u00e1rsadalom \u2013, hogy valamit t\u00e1mogassanak: kult\u00far\u00e1t, ezen bel\u00fcl sz\u00ednh\u00e1zat, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetet, irodalmat, sportot esetleg. \u201eN\u00e1lunk ebb\u0151l tal\u00e1n a sport r\u00e9szes\u00fcl, de az sem igaz\u00e1n kiel\u00e9g\u00edt\u0151en. N\u00e1lunk hi\u00e1nyzik a mecenat\u00fara. Nem tudtuk ezt kialak\u00edtani, nem \u00e9rzik k\u00f6teless\u00e9g\u00fcknek a v\u00e1llalkoz\u00f3k ezt. Itt van egy feladat, amit meg kellene oldani\u201d \u2013 v\u00e9lte.<\/p>\n\n\n\n

Arra a k\u00e9rd\u00e9s\u00fcnkre, hogy lehet-e, kell-e nyitni a hangosk\u00f6nyvek ir\u00e1ny\u00e1ba, Mark\u00f3 B\u00e9la elmondta, l\u00e1tja a tendenci\u00e1t, \u00e9s \u00fagy v\u00e9li, tulajdonk\u00e9ppen j\u00f3 is ez, hiszen n\u00f6veli az olvas\u00f3k sz\u00e1m\u00e1t. Rengeteget j\u00e1rnak-kelnek az emberek, utaznak, \u00e9s hallgatnak ilyenkor hangosk\u00f6nyvet.<\/p>\n\n\n\n

\u201eEz nagyon rendben van, egy\u00e9bk\u00e9nt nekem az online olvas\u00e1s ellen sincs semmi kifog\u00e1som, a l\u00e9nyeg az, hogy olvassanak az emberek, \u00e9s nem az a fontos, hogy milyen eszk\u00f6z\u00f6k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Azt sem hiszem, hogy a pap\u00edralap\u00fa k\u00f6nyv vissza fog szorulni, mert az egy m\u00e1sfajta olvas\u00e1si m\u00f3d, tulajdonk\u00e9ppen sokkal szabadabb. Egy k\u00f6nyv az el\u0151re-h\u00e1tra lapozhat\u00f3, visszalapozhat\u00f3, bejel\u00f6lhet\u0151. Persze az online eszk\u00f6z\u00f6ket, aki j\u00f3l kezeli, valami m\u00f3don h\u00e1t ut\u00e1nozhatja, de az\u00e9rt teljesen nem fog siker\u00fclni\u201d \u2013 teszi hozz\u00e1 az \u00edr\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A 31. marosv\u00e1s\u00e1rhelyi nemzetk\u00f6zi k\u00f6nyvv\u00e1s\u00e1ron mutatt\u00e1k be Mark\u00f3 B\u00e9la A nem l\u00e9tez\u0151 orsz\u00e1g c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t. A szerz\u0151t k\u00f6lt\u0151k\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon, a mostani pr\u00f3zak\u00f6tetben az \u00c9let \u00e9s Irodalom c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban megjelentetett t\u00e1rc\u00e1i sorakoznak. K\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netek, m\u00e9gis \u00f6sszef\u0171zhet\u0151ek. Csal\u00e1di \u00e9letk\u00e9pek rajzol\u00f3dnak ki, de nem b\u00fajik a sorok m\u00f6g\u00e9 a politikus sem. A k\u00f6nyv c\u00edme Mark\u00f3 B\u00e9la sz\u00e1m\u00e1ra fontos metafora. Mint mondja, … <\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":4374,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[5,3],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.iroszovetseg.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4373"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.iroszovetseg.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.iroszovetseg.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.iroszovetseg.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.iroszovetseg.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4373"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/www.iroszovetseg.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4373\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4430,"href":"https:\/\/www.iroszovetseg.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/4373\/revisions\/4430"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.iroszovetseg.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4374"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.iroszovetseg.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4373"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.iroszovetseg.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=4373"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.iroszovetseg.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=4373"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}