Vida Gábor (Kisjenő, 1968. március 4. –) magyar író, szerkesztő. Felesége Vida Erika (1970).
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán jár egyetemre magyar–francia szakra. 1993-ban az Éber című egyetemi lap szerkesztője. 1994-ben szerez diplomát, azóta Marosvásárhelyen él. A Látó Szépirodalmi Folyóirat próza rovatának szerkesztője.
1998-ban vitaindító tanulmányt közöl a Látó folyóiratban, biztatva írótársait a romániai magyar irodalom történetének megírására, a kérdés problémás voltának átgondolására.
Hagyományos prózát ír. Példaképeinek a klasszikus szerzőket tekinti (Jókai, Mikszáth, Krúdy, Móricz, Kemény Zsigmond, Hamvas Béla, Platón, Dosztojevszkij, Jack London), több interjúban is elhatárolódik a posztmodern irodalomtól. Ars poétikáját a következő idézet tükrözi:
„Azt hiszem, kijutottam a szövegirodalomból. Mindig hagyományos prózát akartam írni, magyarán szólva: történetet szeretek mondani. Három elbeszélés van a Fakusz három magányossága c. könyvemben, mindegyiknek van eleje, közepe, vége, vannak szereplők, események, tér és idő, mindent tudó narrátor. Minden úgy van, ahogy leírtam, jótállok érte. Nem fogom megújítani a magyar prózát. Ha nagyképű akarok lenni, azt mondom általában, hogy én medvét először erdőben láttam, nem állatkertben és nem a tévében.”
Kötetei:
Búcsú a filmtől. Marosvásárhely, Mentor, 1994. ISBN 973-96650-1-2
Rezervátum – történetek és hézagok prózában. Marosvásárhely, Mentor, 1998. ISBN 973-9263-86-X
Fakusz három magányossága. Budapest, Magvető, 2005. ISBN 963-14-2431-6
Nem szabad és nem királyi. Budapest, Magvető, 2007. ISBN 978-963-14-2601-4 /Magvető novellárium, ISSN 1789-3658/
Noé, az indián meg a dinók. Kolozsvár, Koinónia, 2009. ISBN 978-973-165-007-4 (Kees de Kort rajzaival.)
A kétely meg a hiába. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 2012. ISBN 978-963-14-2998-5