Marko_MTI_KissGabor

„Senki sem szabadabb, mint aki könyvet olvas‟ – jelentette ki Markó Béla költő, közíró a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét csütörtök délutáni megnyitóján. Az egész hétvégén tartó 10., jubileumi rendezvényen számos kiadó, magyarországi és erdélyi szerző várja az olvasó közönséget.

„Minden járvány legfőbb ellenszere a képzelőerő. Bármilyen lázadás előfeltétele, hogy el tudjuk képzelni a szabadságot. Senki sem szabadabb, mint aki könyvet olvas‟ – hívta fel a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét közönségének figyelmét a csütörtök délutáni megnyitó rendezvényen Markó Béla költő, közíró.

Az RMDSZ korábbi elnöke ünnepi beszédében rámutatott: a járvány viszonyítási alap lett az életünkben, nem hivatalos időszámítással járvány előtti és utáni időkről beszélünk. Ahogy viszonyítási alap lett a maszk, karantén, gyanakvás, a már-már gyűlölködő félelem is. A maszkviselés miatt az emberi arc olyan lett, mint egy becsukott könyv, el kell képzelni, hogy ki van a maszk mögött, mutatott rá a marosvásárhelyi irodalmár. Mint mondta, az elmúlt évben szabadsághiányban éltünk, és megpróbáltuk elképzelni azt, amit nem láthattunk. Erről szól az irodalom, a szöveg is, hangsúlyozta Markó Béla, aki szerint soha ennyi könyvet nem olvastak, mint a járvány idején. Nem is csoda, hiszen minden járvány legfőbb ellenszere a képzelőerő, húzta alá. Azok, akik kultúrharcot folytatnak, a szabadságot, a képzelőerőt akarják elvenni tőlünk, holott az legbensőbb képességünk, jó, hogy képzelni tudunk.

Markó Béla szerint az, aki ideológiai kérdést csinál a kultúrából, semmit sem értett a 20. század történéseiből, hiszen az irodalmat nem lehet korlátok közé kényszeríteni. „Minket Erdélyben elsősorban a kultúra tartott meg‟ – jelentette ki a közíró a transzilvanizmus képviselőire utalva. A szó szinonimáját keresve úgy vélte, együttlétet jelenthet együtt lenni más emberekkel, nemzetekkel úgy, hogy közben megőrizzük magunkat, nem szegényedünk, hanem gyarapodunk. Kolozsvár évszázadok óta a könyv városa, hívta fel a figyelmet, itt született első nagy könyvgyűjtőnk, Hunyadi Mátyás és sok más könyves ember, akik az évszázadok során mind kiálltak az írott szó szabadsága mellett.

Oláh Emese kolozsvári alpolgármester köszöntőjében rámutatott, a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét miatt is úgy érezhetjük, hogy lassan, de biztosan kezd visszatérni a régi életünk. „Ebben az elszigeteltségben a könyv lehetett az ablak a világra, kiutat jelentett a bezártságból‟ – fogalmazott az RMDSZ politikusa. Az irodalomnak sem a járvány, sem a felülírt határok nem szabnak korlátot, mondta a magyarországi szerzőkre utalva. Úgy vélte, a kolozsvári könyvhéthez hasonló alkalmak nemcsak az közönségnek, hanem a szerzőknek is fontosak, ők is vágynak arra, hogy végre találkozzanak olvasóikkal.

Karácsonyi Zsolt, a társszervező Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke Dürer egyik metszetére utalva a könyvek angyalát „festette le‟ a közönségnek. H. Szabó Gyula szervező elmondta: kétszeri halasztás után a kolozsvári könyvhét nyitja a könyves rendezvények sorát, ráadásul ez kettős jubileumi alkalom, hiszen újraindítása óta 10, míg az első, 1941-es rendezvény óta 80 év telt el. A nyitóünnepség zárásaként a Kolozsvár Társaság átadta a Kolozsvár büszkesége díjat Uray Zoltán biológusnak, Essig Kacsó Klára művész-pedagógusnak, a zsoboki képzőművészeti tábor alapítójának és Simon Gábor volt operaigazgatónak.

Az Iskola Alapítvány által szervezett Kolozsvári Ünnepi Könyvhét vasárnap estig várja az érdeklődőket, a Bánffy-palota emeleti termeiben 25 kiadó kínálja megvételre kiadványait, míg a rendezvénysorozaton 80 magyarországi és erdélyi szerző lesz jelen. A könyvbemutatók, közönségtalálkozók a Bánffy-palota udvarán, a Bulgakov kávézó teraszán és a Vallásszabadság Házában zajlanak, a programokra előzetes regisztráció szükséges és a járványügyi szabályok betartása is kötelező. krónika.ro