Világhálón a Látó júniusi száma! Benne László Noémi, Simon Márton, Láng Orsolya, Markó Béla, Demény Péter versei. Prózát közöl Lokodi Imre, Vincze Ferenc, Pintea László és Márton Evelin. Varga László Edgár kérdezi Márton Evelint. Kritikák Borsodi L. László, Doru Pop, Caius Dobrescu könyveiről. Keresztesi József tanulmánya Mészöly Miklós Pontos történetek útközben c. regényéről. Kallós Zoltán önéletrajzi esszéjét 1987-ben lejegyezte: Kőbányai János. Talált vers: Dsida Jenő. www.lato.ro

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze – tájékoztatta szerdán az MTI-t a család.

A Herder- és Kossuth-díjas költőt várhatóan szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. A temetés időpontjáról a család később ad tájékoztatást.

Kányádi Sándor a Hargita megyei Nagygalambfalván született 1929. május 10-én. A középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, majd beiratkozott a marosvásárhelyi Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát 1954-ben. Tanárként soha nem dolgozott, 1950-ben Páskándi Géza fedezte fel, első versét az Ifjúmunkás című lap közölte. Munkatárs volt az Irodalmi Almanach, az Utunk, a Dolgozó Nő című lapoknál és a Napsugár című gyereklap szerkesztőségében, első verseskötete Virágzik a cseresznyefa címmel 1955-ben jelent meg.

A hatvanas évektől kezdve költészetének fő erkölcsi kérdése a közösséghez való hűség és a társadalom drámai konfliktusainak feltárása lett, műveiben mind tudatosabban kötődött az erdélyi magyarsághoz. Költészete tartalmilag és formailag is megújult, az archaikus, hagyományos és a modern lírai elemek sajátos szintézisét valósította meg. Nagyszabású költeményekben keresett választ a magyarság sorskérdéseire (Fától fáig, Halottak napja Bécsben), elítélte a román kormányzat elnyomó nemzetiségi politikáját (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban). Kányádi Sándor 1960-tól 1990-ig, nyugdíjazásáig volt a Kolozsváron szerkesztett Napsugár gyermekirodalmi lap szerkesztője. Kányádi Sándor 1967-ben utazhatott először Nyugatra, Bécsben tartott előadást. Ezt követően Európában és a tengeren túl is számos helyen megfordult, 1984-ben hosszabb amerikai előadókörutat tett, ebből az élményből született meg a Dél keresztje alatt című versciklusa. 1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, de nem kapott útlevelet. Az 1989-es romániai fordulat után számot vetett a múlttal, de arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság tovább él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról). Több vers- és mesekötete szól a gyermekeknek (Három bárány, Farkasűző furulya, Világlátott egérke, Billeg-ballag, Kecskemesék, A kíváncsi Hold), számos versét a Kaláka együttes zenésítette meg. Életművének fontos részét alkotják az esszék és műfordítások (Erdélyi jiddis népköltészet, Egy kismadár ül vala, Csipkebokor az alkonyatban), de írt drámát és forgatókönyvet is. Kányádi saját műveinek avatott előadója, több nagylemeze is megjelent. Műveit számos nyelvre lefordították. Költészete egyfajta szintézis, amelyben kifejezésre juttatja a közösségéért való aggodalmát és költői személyiségének belső kérdéseit. A változékony változatlanság jellemző rá: változatlan a népköltészetben gyökerező hang és a megtartó közösséghez fűződő hűség; a változékonyság a stílusban, a szemléletmódban, a tematikában és a műfajváltásokban fedezhető fel. Művészetéért több rangos elismerést, többek között 1993-ban Kossuth-, 1994-ben Herder-, 1998-ban Magyar Örökség-, 2005-ben Hazám, 2008-ban Táncsics-, 2011-ben Aphelandra-, 2014-ben Széll Kálmán-díjat kapott. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át. 2008-ban a Magyar Kultúra Követe címmel ismerték el, 2009-ben Budapest I. kerületének és szülőfalujának díszpolgára lett. 2002 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották.

Május 28-án a bukaresti Nemzeti Színházban tartott ünnepi rendezvény keretében adták át a Romániai Írók Szövetségének 2107-re szóló irodalmi díjait.

Próza, vers, szépirodalmi fordítói, gyermek- és Ifjúsági irodalom, illetve kritika-, esszé- és irodalomtörténet kategóriákban összesen tizennégy romániai írót részesítettek elismerésben.

A kisebbségek nyelvén kiadott könyvek, ezen belül a magyar nyelvű könyvek kategóriájában Bogdán László kapott díjat „A vörös pók hálójában” című verseskönyvével.

62 éves korában elhunyt Kolozsváron Bréda Ferenc esszéíró, költő, irodalomkritikus, műfordító. A hírt a Kolozsvári rádió közölte Facebook-oldalán.

Bréda Ferenc Déván született 1956-ban. Magyar-francia szakon végzett a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán.

1984-től 1991-ig francia nyelv- és irodalomtanári állást töltött be Franciaországban állami és felekezeti gimnáziumokban, líceumokban és főiskolákon. 1985-ben mesteri fokozatot ért el a Nantes-i Egyetemen francia és összehasonlító irodalomtörténetből. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán doktorált irodalomelméletből 1999-ben Gabriel Marcel francia egzisztencialista filozófus irodalom- és drámakritikai munkásságát bemutató dolgozatával.

1991-től 1994-ig a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban francia nyelvet és irodalmat adott elő. 1995-től adjunktusi fokozatban a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színházi és Televíziózási Karán tanított egyetemes színháztörténetet, dramaturgiai alapfogalmakat, színházesztétikát, magyar irodalmat és retorikát.

Magyar, román és francia nyelven publikált, csak 2017-ben négy kötete jelent meg: a Levelek az Utókornak. Theatrum Temporis című filozófiai esszé, a Bab és Babér. Theatrum epicum című regény, a Cercetare în Cer (Kutatás az Égben) című filozófiai esszé és a Genius loci című esszé- és tanulmánykötet. 2018-ban jelent meg Copiile Copilului (Az Utód Útjai) című párbeszédkötete Valentin Trifescuval közösen.

Bréda Ferenc kapta 2018 januárjában az RMDSZ Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díját irodalom kategóriában.

A Csíkszeredai Könyvvásár második napján, pénteken megrendezésre kerülő pódiumbeszélgetés során Molnár Vilmos, a Székelyföld folyóirat történelmi rovatának szerkesztője és Márton Evelin, a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa az otthonosság-idegenség, illetve a központ és periféria viszonyát járták körül Hajdú Farkas-Zoltánnal, a Ki ez az Ipse? című könyv szerzőjével.

Lévén, hogy az említett témák kulcsfontosságú szerepet játszanak az író sorozatának harmadik, de (mint az a beszélgetés során elhangzik) nem utolsó kötetében, Márton Evelin is a következő kérdéseket teszi fel „vitaindító beszédjében”: „Lehet-e az embernek több hazája? Vagy aki így érez, az örökkön vándorló Ipse?”. Hajdú Farkas-Zoltán, Gadamerhez hasonlóan, a gyermekkort határozza meg, mint szülőföldet, ez alapján pedig a szülőföldet nem lehet elhagyni, hiszen az benne van.

A nyelv botlása, az ipse szó latin fordítása nem más, mint én, veti fel a szerző, így új értelmezésre adva lehetőséget az olvasó számára: Ki vagyok én? Mint azt Molnár Vilmos is elmondja, több okból lehet elmenni külföldre, de itthon maradni is. Elmenni mindenképp próba, hiszen az ember hogyha nem megy semerre, akkor a szociális státusza, amit megszerez, és a szociális hálója, amit az évek során kiépít, meg is marad. Ez az, amit az emigráns elveszít, és így „hogyha nem kezded belülről ápolni a szülőföldedet, akkor szétesel”, mondja Hajdú Farkas-Zoltán. Ez a periféria. Ha másra nem is, de arra biztosan jó az emigrálás, hogy az ember megfogalmazza magának, mi az a szülőföld, ez ugyanis egy olyan dolog, ami otthon eszébe sem jutna.

Erdélyi magyarként élni külföldön azzal jár, hogy folyamatosan magyarázkodni kell a hovatartozásunkat illetően, hiszen egy külföldi soha nem érti meg, hogyan lehetünk mi magyarok Romániában. El is mondja az író, hogy egy új választ talált ki arra a kérdésre, hogy honnan származik: hagyja az illetőnek, hogy találgasson, majd, attól függetlenül, hogy az mit mond, azt mondja neki, hogy eltalálta. Így legalább elkerülheti a hosszas, és legtöbbször értelmetlen magyarázkodást.

„Az erdélyieket nem lehet komolyan venni, mert mindig, ahelyett, hogy a lényegről beszélnének, történeteket mesélnek” hangzik el, majd Nagy Lóránt gitárszólója zárja az eseményt.

PÉTER KATALIN, helikon.ro

A Csíkszeredai Könyvvásárral egy időben, csütörtök délután megnyílt a 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét is, a koncertekkel, beszélgetésekkel, előadásokkal bővített könyvvásár vasárnapig tart.

Az első délutánon pakolós-berendezkedős hangulat fogadott a Fogoly utcában. Az erdélyi és magyarországi kiadók könyveit kínáló standok a Báthory–Apor Szeminárium épületét ölelik körül, és még jobban benyúlnak az Egyetem utcába, mint tavaly.

Annak ellenére, hogy a könyvmennyiség nagyobbnak tűnik, kevésbé sikerült hozni a tavalyi vidám vásári hangulatot: a kézműves termékek, egyetlen boros standot leszámítva, idén elmaradtak, levendula-illat sem terjeng a könyvek között. Helyette a Petőfi Irodalmi Múzeum Arany János-vándorkiállítása tölti be a teret, igényesen kivitelezett, de ezen a helyszínen talán kevésbé érvényesülő fa-pannókkal.

A könyvhét első fellépője Kolozsvár Magyar Gyermekkórusa volt, a laza, nyárias hangulatú szabadtéri koncert meg is töltötte a színpad előtti nézőteret, H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, a rendezvény egyik főszervezője saját kezűleg hozott újabb székeket az álldogálóknak.

Különösen nagy tapsot kapott a kórus, mikor az Oscar-díjas Mindenki című filmből ismert, szinte slágerré vált megzenésített Nemes Nagy Ágnes verset, a Tavaszi felhőketis előadták.

A színpadról lesereglő gyerekek nem unatkoztak: várta őket a két gólyalábas, lufiszobrász bohóc. A vásár további napjain se fognak, az Életfa Családsegítő Egyesület naponta délelőtt tíztől gondoskodik a szórakoztatásukról, szombaton délelőtt 11-től pedig a Korzo Egyesület tart Mátyás királyhoz és az épített örökséghez kapcsolódó foglalkozást 6-10 éveseknek, de a Koinónia kiadó standjánál is láttunk egy szemrevaló gyermeksarkot.

A vásárt hivatalosan is megnyitó Oláh Emese alpolgármester véleménye szerint nem kell az olvasás alkonyát, könyvapokalipszist vizionálni. Látva az érdeklődést, ami a 16 éves Lupescu Kata Kalózlány című, a tavalyi kolozsvári könyvhéten bemutatott bestsellerének második kötetét övezte, illetve hallgatva az antikvár könyveket kínáló sátorban az Eco és Rushdie könyvek után kapkodó fiatalok beszélgetését, úgy tűnt, ettől tényleg nem kell tartani, a fiatalok között még mindig vannak könyvmolyok.

Markó Béla az 1990. február 10-én magyar iskolákért és egyetemért Marosvásárhelyen szervezett gyertyás-könyves tüntetést idézte fel köszöntőbeszédében, pontosabban azt a pillanatot, amikor a százezres tömeg az otthonról hozott könyvekkel fogta ki a szelet a gyertyalángok elől. A könyv sok mindenre jó, mutatott rá a költő-politikus. Többek között dekorációs elemnek – ezt már nem ő mondta, hanem a könyvvásáron tapasztalhattuk – ahol idén újságpapír-hattyúk, valamint újságpapírral és „könyvvirágokkal” borított fal fogadott.

Pénteken 12-től a Codex Régizene Együttes előadásán és táncházán szórakozhat az egész család, délután 4-től Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő Szabó Magda-előadása látható, este fél 9-től a budapesti Szindra Társulat adja elő a kultikus Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalt. Szombat délután 4 órától Péterfy Sarolt irodalomtörténészt, Péterfy Bori színésznő-énekesnő testvérét Jékely Zoltán költőről, Áprily Lajos fiáról kérdezi Vallasek Júlia irodalomtörténész, este hattól Bagdy Emőke pszichológustól tudhatjuk meg a boldogság titkát, este nyolctól pedig a Loose Neckties Society színészzenekaré a színpad. Idén sem marad el a Hangzó Csoda, a közösségi olvasás tárgya most egy Mátyás-mese lesz. Hagyományosan ez a könyvvásár zárómozzanata, most azonban még ezután következik a kiemelt vendég: Kovács Ákos, Kossuth-díjas énekes, dalszerző, aki 50. születésnapja előtt emlékező visszaszámlálást indított a közösségi oldalán, a bejegyzéseit pedig kibővített szöveggel és képanyaggal könyv formájában is kiadta és kolozsvári rajongóinak is bemutatja.

Hasznos tudnivaló, hogy a fesztivál teljes programjához legkönnyebben a FestivApp mobilapplikációban, illetve az esemény Facebook-oldalán lehet hozzájutni, bár létezik nyomtatott programfüzet is, de erre csak hosszas keresgélés után, véletlenül bukkantunk rá az egyik standnál. maszol.ro

A Romániai Írók Szövetségének elnöke: Nicolae Manolescu

Első alelnök: Varujan Vosganian

Alelnök: Gabriel Chifu

Fehér és Hunyad megyei Fiók: Cornel Nistea, Aradi Fiók: Vasile Dan, Bákói Fiók: Dumitru Brăneanu, Brassói Fiók: Adrian Lesenciuc (ideiglenes elnök), Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Fiók, Bukarest: Victor Gh. Stan, Kritika-, Esszé- és Irodalomtörténeti Fiók, Bukarest:  Radu Voinescu, Dramaturgiai Fiók, Bukarest: Radu F. Alexandru, Költészeti Fiók, Bukarest: Horia Gârbea, Prózai Fiók, Bukarest: Aurel Maria Baros, Szépirodalmi Fordítói Fiók, Bukarest: Peter Sragher, Khisinyovi Fiók: Leo Butnaru, Kolozsvári Fiók: Irina Petraș, Craiova-i Fiók: Gabriel Coșoveanu (ideiglenes elnök), Dobrudzsai Fiók: Angelo Mitchievici, Iași-i Fiók: Cassian Maria Spiridon, Pitești-i Fiók: Nicolae Oprea, Szebeni Fiók: Ioan Radu Văcărescu, Délkeleti Fiók: Corneliu Antoniu, Marosvásárhelyi Fiók: Markó Béla, Temesvári Fiók: Cornel Ungureanu.

A Romániai Írók Szövetsége Tanácsának tagjai:

Nicolae Manolescu, a Romániai Írók Szövetségének elnöke, Varujan Vosganian első alelnök, Gabriel Chifu alelnök, Cornel Nistea, Vasile Dan, Dumitru Brăneanu, Adrian Lesenciuc, Victor Gh. Stan (ideiglenes), Radu Voinescu, Radu F. Alexandru, Horia Gârbea, Daniel Bănulescu, Aurel Maria Baros, Ion Lazu, Peter Sragher, Antoaneta Olteanu, Leo Butnaru, Irina Petraș, Ovidiu Pecican, Gabriel Coșoveanu (ideiglenes), Angelo Mitchievici, Cassian Maria Spiridon, Gellu Dorian, Nicolae Oprea, Ioan Radu Văcărescu, Corneliu Antoniu, Markó Béla, Cornel Ungureanu, Marian Odangiu.
A Bukaresti Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi, valamint a Craiova-i Fiókok újabb közgyűlést hívnak össze az elnökök megválasztása végett.

A Romániai Írók Szövetsége Intéző Bizottságának tagjai:

Nicolae Manolescu, a Romániai Írók Szövetségének elnöke, Varujan Vosganian első alelnök, Gabriel Chifu alelnök, Ion Cristofor, Cassian Maria Spiridon, Horia Gârbea, Aurel Maria Baros, Mircea Mihăieş és Peter Sragher.

A Romániai Írók Szövetségének igazgatói

A belföldi programokért felelős igazgató: Sorin Lavric, a külföldi programokért felelős igazgató: Răzvan Voncu, arculatért felelős igazgató: Daniel Cristea-Enache, gazdasági igazgató: Stela Pahonțu, adminisztrációs igazgató: Ion Pahonțu.

A Romániai Írók Szövetségének Bizottságai:

Szociális bizottság: Simona Grazia Dima, Ion Lazu, Emil Lungeanu, Nicolae Prelipceanu, Dan Stanca, Florin Toma (póttag).

Külügyi Kapcsolatokért Felelős Bizottság: Aurel Maria Baros, Leo Butnaru, Denisa Comănescu, Dinu Flămând, Răzvan Voncu, Tudora Șandru Mehedinți (póttag).

Kisebbségi Bizottság: Dagmar Maria Anoca, Markó Béla, Slavomir Gvozdenovici, Ivan Kovaci, Karácsonyi Zsolt.

Cenzori Bizottság: Valentin Bazăverde, Constantin Capița, Liviu Capșa, Marius Chelaru, Nicolae Corlat, Mircea Stâncel (póttag).

Szabályzatfelügyelő, Felfüggesztésekért és Kizárásokért Felelős Bizottság: Daniel Cristea-Enache, Ion Cristofor, Horia Gârbea, Sorin Lavric, Alex Ștefănescu, Adrian Lesenciuc (első póttag), Ioan Radu Văcărescu (második póttag), Vasile Spiridon (harmadik póttag).

Etikai Bizottság: Al. Călinescu, Livius Ciocârlie, Vasile Dan, Gabriel Dimisianu, Mihai Zamfir, Angelo Mitchievici (póttag).

Tagfelvételi Bizottság: Dan Cristea, Daniel Cristea-Enache, Gabriela Gheorghișor, Vasile Popovici, Nicolae Prelipceanu, Răzvan Voncu, Adi Cristi, Ioan Moldovan (póttag), Mihai Zamfir (póttag).