Megjelent a Helikon második júliusi, 2021/14-es lapszáma

222889793_4374231569296001_4903820253514409928_n
Megjelent a Helikon második júliusi, 2021/14-es lapszáma, benne Mărcuțiu-Rácz Dóra vezércikke, Sánta Miriám interjúja Serestély Zalán költővel, íróval. Verset közöl Borsodi L. László, Láng Orsolya, Szente B. Levente, prózát Hegedűs Imre János. Ruxandra Cesereanu Angelus című regényének részletét Karácsonyi Noémi fordításában közöljük, továbbá Guttmann Szabolcs Mesék meséje épített környezetünkről című esszéjének harmadik része olvasható lapunkban.
A Pavilon 420-ban a Helikon irodalmi folyóirat Amit nem lát a webkamera című pályázatának második helyezettjei, Bíró Borbála és Bodor Emese Réka versei és rövidprózái olvashatók. Ovio Olaru verseit Horváth Benji fordításában közöljük. A Stelláriumban Teleki Réka kritikája olvasható Radu Țuculescu Sztálin, ásóval előre! című kötetéről.
A Kinematográfban Jakab-Benke Nándor kritikája olvasható az Oscar-díjas Az apa (The Father) című filmről, a Theátrumban Karácsonyi Zsolt ír színikritikát a Kolozsvári Állami Magyar Színház Rómeó és Júlia-átdolgozásáról. Kritikát közöl továbbá Antal Balázs a „macht nichts mondta / halottak napja van”. Közelítések Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című verséhez című tanulmánykötetről, fülszöveget Tankó Andrea jegyez Szalai Zsolt Gyökeres ház című kötetéről, továbbá Biró Mónika-Anita ír az #Elszigetelve című antológiáról. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás ír Ahmad Jamalról, az Artefaktumban Zakariás Ágota méltatja a Lányok, asszonyok Nagy Imre művészetében című kiállítást, amelynek anyagával jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.
A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el:
galfalvi_zsolt-1024x576

GÁLFALVI ZSOLT HALÁLÁRA

Fájdalommal értesültünk, hogy életének 88. évében, július 22-én elhunyt Gálfalvi Zsolt írókollégánk és barátunk.

Marosvásárhelyen született 1933. november 30-án, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakon végzett 1955-ben, 1951-től kezdve az Utunk szerkesztőségében is dolgozott, majd 1956-tól az Igaz Szó belső munkatársa , 1962-től főszerkesztő-helyettese. Egyidejűleg 1967 és 1969 között a marosvásárhelyi Állami Magyar Színház igazgatója. 1969-től az Előre, 1970–71-ben A Hét főszerkesztő-helyettese; 1971 és 1975 között a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács nemzetiségi igazgatóságának vezetője, 1975-től  A Hét főmunkatársa. 1977-től tagja az Írószövetség Vezető Tanácsának. 1989 után A Hét főszerkesztője, a Románia Magyar Írók PEN Clubjának alapítója és elnöke.

Gálfalvi Zsolt Prospero szigetén című könyvének bevezető esszéjében mondja: “A bölcs, a tapasztalt, a minden emberit megértő Prospero többre, másra képes: érzékenységével, tudásával, gondolatainak és érzelmeinek erejével, a kimondással, a formába öntésseé feloldani segít a lélek csomóit, humanizálja a létet.” Mintha saját ars poeticája lenne ez a jellemzés, maga Gálfalvi Zsolt is képes volt arra, hogy bármilyen feladatott vállalt, a “formába öntéssel”, vagyis fegyelmezett pontosságával és empátiájával mindig megtalálja a megoldást. Rendkívül felkészült irodalomkritikusként és esszéíróként magasra emelte a mércét, és valamiféle arbiter elegantiae volt a romániai magyar irodalmi életben. De akárcsak más jelentős erdélyi közéleti személyiségek esetében, nála sem lehet szétválasztani az életet és a művet, a kettő egyetlen egész, és közéleti szerepvállalása éppen olyan fontos volt, mint irodalomkritikusi és esszéírói munkássága. Ahhoz az értelmiségi nemzedékhez tartozott, amely Kós Károlyék transzilván elkötelezettségét követve, felelősséget érzett a magyar intézmények működéséért. Íróként, szerkesztőként vagy színházigazgatóként ez a felelősség vezérelte. Amikor létrejött a Romániai Magyar Írók PEN Clubja, szívósan és következetesen megküzdött azért, hogy elismertesse Romániában és a Nemzetközi PEN Clubban is az új intézményt. Később a Román Televízió Igazgató Tanácsának korelnökeként egy ideig el kellett látnia a tényleges elnöki teendőket, és hamar bebizonyította, hogy mindenki megelégedésére, talán elődeinél is jobban irányítja a közszolgálati televíziót. Azt sem felejthetjük, hogy televíziós elnökként is intézményalapító tudott lenni, hiszen neki is köszönhető, hogy létrejött a Román Televízió Marosvásárhelyi Területi Stúdiója, magyar és román szerkesztőséggel.

Aggódó figyelme, megbízható értékítélete, közösségi elkötelezettsége, intézményeink sorsáról, jövőjéről való folyamatos töprengése hiányozni fog nekünk. Nyugodjék békében!

 

A Romániai Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókja

 

 

lato-fisz-tabor-event-cover2-1

Nyilvános az 5. Látó-tábor programja

A Látó ötödik írótalálkozóját a Fiatal Írók Szövetségével karöltve szervezik. Tavaly a Látó szépirodalmi folyóirat harmincéves tevékenységére tekintettek vissza – idén a folytonosság jegyében a legfrissebb irodalmi törekvésekre koncentrál a program, a lap szellemi köréhez tartozó alkotókkal, illetve egyéb erdélyi és magyarországi műhelyekhez kapcsolódó irodalmárokkal folytatott beszélgetések, felolvasások során.

Lesz szó drámáról, prózáról, líráról, irodalom- és kultúraszervezési lehetőségekről. A járványügyi szabályok betartásával a programok szabad ég alatt zajlanak, illetve nyitottak, bárki által látogathatóak. A tábor meghívottjai: André Ferenc, Biró Borbála, Biró Mónika-Anita, Biró Sára, Borcsa Imola, Codău Annamária, Cseke Szilárd, Demény Péter, Fekete Vince, Fischer Botond, Gálfalvi Ágnes, György Alida, Kemenes Henriette, Kész Orsolya, Király István, Kovács Péter Zoltán, Láng Orsolya, Láng Zsolt, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Mátyus Melinda, Miklóssi Szabó István, Nagy Zalán, Ozsváth Zsuzsa, Patkó Éva, Sánta Miriám, Seres Lili Hanna, Szabó Róbert Csaba, Szőcs Katalin, Sztercey Szabolcs, Tófalvi Zselyke, Vajna Ádám, Vida Gábor, Vincze Bence, Zsidó Ferenc.

A LÁTÓ-FISZ tábor támogatói: Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Communitas Alapítvány, Nemzeti Kulturális Alap.

Program:

Július 23., péntek:

14:00–16:00 Érkezés, regisztráció, kötetlen beszélgetések.

16:00–16:10 Megnyitó: Vida Gábor, a Látó főszerkesztője köszönti röviden a jelenlévőket.

16:10–18:00 Védett nézet – drámafelolvasás. A szöveget írta: György Alida. Szereposztás: LILI – Kovács Kata-Milla, ANDRÁS – Pál Emil, IRMA – Patkó Éva, JOCÓ – Láng Zsolt, CSURI – Szabó Róbert Csaba, ZSUZSA – György Alida, NŐK – Vincze Tímea, LUKRÉCIA – Kemenes Henriette, MARGIT – Ozsváth Zsuzsa.

A drámáról: Lili egy idősek otthonában dolgozik, az esküvőjére készül. Egy ártatlannak tűnő viccelődés azonban az egész intézet és a fiatal lány életét is megváltoztatja. A dráma olyan társadalmi kérdéseket feszeget, mint hogy mi számít szexuális zaklatásnak, hol húzódnak a határok ezen a téren és mit kezd a közösség akkor, ha már nem lehet szemet hunyni a történtek fölött.

A felolvasást követően György Alidával Kész Orsolya beszélget.

19:30–20:30 Esti tangó – Felolvasnak: Fekete Vince, Láng Orsolya, Mátyus Melinda, Nagy Zalán, Seres Lili Hanna, Vajna Ádám.

Július 24., szombat:

10:00–11:30 Szakmai fórum – blogok, irodalmi platformok, kultúraszervezés (Látó-blog, f21.hu, Helikon Hátsó ablak, Versum, Újvárad).

Hogyan egészítik ki az online tér és a különböző csoportosulások a klasszikus, nyomtatott irodalmi lapok tevékenységét, miért van erre szükség? Milyen szerkesztési elvek érvényesülnek egy online irodalmi vagy kulturális portál működtetésekor? Milyen tanulságokkal szolgált a pandémiás időszak az irodalom- és kultúraszervezés igényeire, lehetőségeire, módszereire nézve? A szakmai fórum résztvevői azt járják körül, hogy miként hangolhatók össze az irodalom online és offline közegei, hogyan tartható fenn a kapcsolat alkotók és alkotók, alkotók és olvasók között, mindehhez a saját gyakorlatok és műhelyek felől közelítve.

Moderál Demény Péter, beszélgetőtársak: Kemenes Henriette, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Ozsváth Zsuzsa, Vajna Ádám, Vincze Bence.

11:45–12:45 Kötetbemutató: Tófalvi Zselyke Amikor hazajössz és Miklóssi Szabó István Testfüggőség c. prózakötetéről Vida Gábor beszélget a szerzőkkel.

Tófalvi Zselyke kötetéről: „…az egyszerűen átláthatónak tűnő szövegből a szerkezet, a felvillantott történetek, történetfoszlányok asszociatív szövete többrétű, kevésbé átlátható narratívát bont ki, de a szövegszerkezet mélyebb összefüggések, kevésbé egyértelmű tartalmak felé visz. Egy-egy könnyen átérezhető helyzet, egy erős élmény az, amit ezek az írások kínálnak. A rövid történetek összeérnek, és egy tág, narratív térben kezdenek működni, élni.”

Miklóssi Szabó István kötetéről: „A kötet főként az emberi kapcsolatokat kutatja, annak hatásait a környező világra, teszi ezt filozófiai, történeti és szellemi síkon. Az első ciklus, A tagadás történetei a görcsös ragaszkodás, a fizikailag be nem teljesíthető kapcsolatok, a szorongás és a pánikbetegség, az apa és fia közti kapcsolat tematikáját dolgozza fel. Az Anzelm éveiről címet viselő második ciklus a folytonosság jegyében született, az 1400-as évektől napjainkig mutatja be a fő karakter változásait. (…) Miklóssit úgy kell olvasni, ahogyan az ember Nietzschét vagy Hamvast olvas.”

14:30–16:00 Megértő irónia. Kerekasztal a kortárs fiatal irodalom beszédmódjairól.

Hogyan működik az irónia, önirónia a kortárs fiatal írók, költők szövegeiben, mi a tétje, mire irányul? Milyen elmozdulások érzékelhetőek az előző időszakok írásmódjaihoz képest, és milyen világképről árulkodik mindez? A beszélgetés résztvevői a 2020-as címtelen föld c. líraantológia által felvetett szempontokból kiindulva, de nem csupán azokra korlátozódva, saját írói, olvasói, illetve szerkesztői tevékenységük során szerzett észrevételeiket osztják meg a kortárs fiatal líra és próza alakulásáról.

Moderál Kovács Péter Zoltán, beszélgetőtársak: André Ferenc, Fischer Botond, Sánta Miriám, Zsidó Ferenc.

16:00–17:00 Nyárád-parti felolvasás: Borcsa Imola, Sztercey Szabolcs, Bíró Sára, Biró Borbála, Vincze Bence, Fischer Botond.

17:00–19:00 Kötetlen beszélgetések, írófoci, fürdés a Nyárádban.

21:00 Titkos tábori naplók felolvasása.

Július 25., vasárnap:

Reggeli, táborzárás, búcsúzkodás, hazaindulás 11:00-ig.

A programváltoztatás jogát a szervezők fenntartják!

„AHOGYAN ÉLEK, AZ A HAZÁM” – BALLA ZSÓFIA VOLT A TRANSINDEX KÖNYVESTÉK ELSŐ VENDÉGE

217918064_6263419310534_3814882092638859291_n

A Kolozsváron született, és élete felét itt töltő költőt Markó Béla kérdezte két legfrissebb kötete kapcsán, amelyek 70. születésnapja alkalmából jelentek meg. A darázs fészke esszékötet és Az élet két fele gyűjteményes verseskötet voltak a beszélgetés középpontjában, meg természetesen a költőnek a Kolozsvárhoz fűződő érzelmi kapcsolata, a „haza” fogalma, melyre Balla Zsófia már hosszú évekkel ezelőtt megírta a szállóigévé vált sorát: „ahogyan élek, az a hazám.” Balla Zsófia 1949 januárjában született Kolozsváron, és a város zenelíceumában érettségizett, 1972-ben pedig a kolozsvári Zeneakadémia tanári szakán végzett. Versei 1965 óta jelennek meg. Itthon, Romániában 1968 és 1993 között nyolc verseskötete jelent meg, annak ellenére, hogy neve sokáig indexen volt. 1993-ban a költő úgy döntött, hogy áttelepül Magyarországra. A két haza közötti lét élményének a megfogalmazása esszében és lírában is az egyik legfontosabb témája Balla Zsófia életművének: „Egy nemzet irodalma az anyaországi, az odaérkezett és a határon túl élő, de azonos nyelven írók műveit együttesen jelenti. Ezzel jobbára mindenki egyetért. De ha közelebbről szemügyre vesszük a kérdést, például azoknak az íróknak a sorsát vagy műveit, akik már a mai Magyarország határain kívül születtek, és onnan nem idegen nyelvterületre vándoroltak ki, hanem az anyaországba települtek át, akkor azt látjuk, hogy vágyaik földjén mégis többnyire idegenként tekintenek rájuk. Néha ők is így tekintenek önmagukra. Nem ritka, hogy hányódásukat, sorsukat megérdemelt büntetésnek érzik. Az elhagyott szülőföld büntetésének.” (részlet A vers hazája c. esszéből, A darázs fészke c. esszékötetből) A ma már Budapesten élő költőnek, írónak verseit meghatározzák a két otthon, a kolozsvári és a budapesti közötti érzés-ingadozások, a személyes traumák és veszteségek, a kisebbségi lét okozta szorongások, az egyetemes emberi kérdések. Ebben az értelemben az emlékezés számára nagyon fontos. Az élet két fele című gyűjteményes kötete, amely hetvenedik születésnapjára jelent meg, valaha megjelent versesköteteinek válogatása, szintén 2019-ben A darázs fészke címmel esszékötete, és egy CD is megjelent Balla Zsófia verseivel. – Transindex.ro 

Megjelent a kolozsvári Helikon első júliusi, 2021/13-as lapszáma

214782306_4330395600346265_4051703631121798779_n

Megjelent a kolozsvári Helikon első júliusi, 2021/13-as lapszáma, benne Karácsonyi Zsolt Villásreggeli Vilniusban című vezércikke. Interjút Papp Attila Zsolt készített Bereményi Géza Kossuth-, József Attila-, Prima Primissima-díjas íróval, költővel, forgatókönyv- és dalszövegíróval, színházi és filmrendezővel. Bereményi Géza Libri-díjas Magyar Copperfield című regényéről Pál-Lukács Zsófia, Azóta is élek című válogatott elbeszélésgyűjteményéről Ritter György ír kritikát.

Verset közöl Bordy Margit, Kenéz Ferenc, Simonfy József, prózát Magyary Ágnes és Nánó Csaba. Marko Pogačar horvát költő versei Orcsik Roland fordításában olvashatók. A Pavilon 420 pályakezdőrovatban a Helikon Amit nem lát a webkamera című irodalmi pályázatának első díjasait, Fancsali Kinga verseit és Gothárd Krisztián rövidprózáit közöljük. Andrei Dósa versei Horváth Benji fordításában olvashatók.

A Ráolvasásban Lövétei Lázár László esszéje olvasható Arany János 1856-ban megjelent Kisebb költeményei című kötetéről. A Kinematográfban Mărcuțiu-Rácz Dóra rövid covidfilm-szemléje olvasható, színikritikát Bartha Réka ír a bukaresti Román Drámaírók Színháza Székely Csaba: Bányavirág című előadásáról. Fülszöveget André Ferenc jegyez Steinar Opstad Az elégett naplóból című munkájának magyar fordításáról, valamint Szaniszló Judit Leli élete című kötetéről. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás ír a Kolozsvári Magyar Opera Asterion – Levelek a labirintusból című előadásáról, az Artefaktumban Túros Eszter rövid méltatása olvasható Oana Coșug munkáiról, amelyekkel jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el:
https://www.helikon.ro/…/uploads/2021/07/helikon21-13.pdf

Megjelent a júliusi Látó!

214159150_4216927191701312_6002106824257928411_n
VERS, PRÓZA
▪ Láng Orsolya: Ellenálló (Vers)
▪ Csabai László: Megjöttek a legények (Elbeszélés)
▪ Eszteró István: Parfümök kikötőjében; Harangszó előtt (Versek)
▪ Oláh Péter: Pormacska; Hegyező; A pénztárca (Novellák)
▪ Vasas Tamás: kapaszkodva a hasfájásba; egyetlen mozdulatlan hinta látványa (Versek)
▪ Veréb László: Kids will be skeletons (Novella)
▪ Kószó Ádám: Jelek (Novella)
▪ Horváth Florencia: Ami hozzád; El; Belül; Harpagon áriája (Versek)
▪ Pomázi Adél: Egyéjszakás kaland (Kisregény; 2. rész)
▪ Kézdi Imola: Miniallűrök (Versciklus)
▪ Matei Călinescu: Egy másféle napló – Kilépés az időből (Demény Péter fordítása)
▪ Bánki Éva: Majdnem (Vers)
DOKUMENTUM
▪ Lőcsei Péter: Jékely-mozaikok (A költő átdolgozott írásaiból, elhagyott verseiből)
SÉTATÉR
▪ Novák Éva: Utcák, terek, aspektusok
KLIKKREC
▪ Codău Annamária – Demény Péter: Szavak a kilépéshez (Halász Rita: Mély levegő)
▪ Láng Zsolt – Tamás Dénes: A rinocérosz trappolása (Schein Gábor: Ó, rinocérosz)
TALÁLT VERS
▪ Dante Alighieri: Cino da Pistoiához (Jékely Zoltán fordítása)
NÉVJEGY
▪ Kovács András Ferenc
A lapszám teljes tartalma a www.szofa.eu

alkalmazásban olvasható, illetve hamarosan a www.lato.ro

honlapunkra is felkerül. A nyomtatott folyóirat általában az alábbi könyvesboltokban kapható:

Gutenberg könyvesboltok (Marosvásárhely, Csíkszereda, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy), Antikvárius (Marosvásárhely), Gaudeamus könyvesbolt, Idea könyvtér, Cărturești Cluj (Kolozsvár), Írók boltja (Budapest).

Megjelent a Székelyföld júliusi száma!

211672545_1601345590071626_5168989937567144940_n
A tartalomból:
Szépirodalom
Vörös István versei
Szil Ágnes rövidprózái
Abafáy-Deák Csillag: Fejpénz
Szikra János versei
Soós Amália versei
Káli István: Emléktúra
Keszthelyi György versei
Bálint Tamás: Máj hagymalekvárral
Tófalvi Előd versei
Sebestyén Mihály: A durazzói hajszál
Korsós Gergő versei
Bajna György versei
Literata Hungarica
Antal Balázs: Pusztai János csapdába esett trilógiája – a Zsé birtoka olvasatai a regényciklus erőterében
Academica Transsylvanica
Romsics Ignác: Erdélyi útjaim és kötődéseim
Ujjlenyomat
Magyarosi Sándor: „Ha maguk nem akarnak sem a jelenlegi kornak, sem a jövő kornak semmit csinálni és semmit megmutatni…”
120 ÉVE SZÜLETETT DOMOKOS PÁL PÉTER
Mirk Szidónia-Kata: Domokos Pál Péter emlékezete Csíkban
Daczó Katalin: A tanár és a fegyvertartás
Halász Péter: „De kicsikék voltunk, amikor megszülettünk…!”
Szemle
Balázs Lajos: Halász Péter könyve elé (Az első csóktól az első gyermekig. A párválasztás, a házasság és a gyermek a moldvai magyarok szokás és hiedelemvilágában)
Borcsa János: Nagyregény – nagy regény (Szilágyi István: Messze túla láthatáron)
Zsidó Ferenc: Egy elhallgatott grafománról (Antal Balázs: Történet polcnyi könyvvel. Mózes Attila írói világa)

Visszanézhető a “Lencsevégen az erdélyi kritika” kerekasztal-beszélgetés

no
Ezen a linken visszanézhető Székelyföld folyóirat által szervezett, Lencsevégen az erdélyi kritika című kerekasztal-beszélgetés:
https://www.youtube.com/watch?v=0DL72oBEi_E

Megjelent a Helikon második júniusi lapszáma

202486059_4285340531518439_7471540496266776728_n
Megjelent a Helikon második júniusi, 2021/12-es lapszáma, benne Horváth Benji árnyék című vezércikke. Interjút Pál-Lukács Zsófia közöl Wirth Imre költővel, íróval, szerkesztővel, akinek legutóbbi, Lementem egy üveg borért Hajnóczynak című verseskötetéről Teleki Réka ír kritikát. Wirth Imre versei mellett Balaton László, Boda Edit, Czegő Zoltán, Fekete Vince versei olvashatók, prózát Hertza Mikola és Mester Györgyi közölnek. A. E. Baconsky verseit Karácsonyi Zsolt fordításában közöljük.
Jelen lapszámban olvashatók továbbá a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten elhangzott méltatások: Demeter Zsuzsa laudációja a Méhes György-nagydíjas Egyed Emeséhez, Mărcuțiu-Rácz Dóra laudációja Székely Örs Méhes György-debütdíjához, valamint Márton Evelin laudációja az Erdélyi Magyar Kortárs Kulturáért díjas László Noémihez.
A Pavilon 420-ban Nagy Kriszta Szivárvány című prózája olvasható, valamint Werner Nikolett, Szigeti Alex és Koman Zsombor versei. A Stelláriumban Codău Annamária kritikája olvasható Tommy Orange Sehonnai című kötetéről, amely Pék Zoltán fordításában olvasható.
A Kinematográfban Ferenczi Szilárd ír Radu Jude Babardeală cu bucluc sau porno balamuc (Hercehurcás kufirc, avagy pornó ramazuri) című filmjéről. A Theátrumban Bartha Réka színikritikája olvasható a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Osztrovszkij: Vihar című előadásáról. Fülszöveget Papp Attila Zsolt jegyez Gazda Albert Leningrád című kötetéről, Lakatos Artur Szathmári Botond Az iszlám vallás alapjai, irányzatai és misztikus útja című munkáját recenzálja. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás ír Dan Mizrahyról, az Artefaktumban Túros Eszter méltatja Horváth Levente munkáit, melyekkel jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

Újabb székelyföldi karavánra indulnak fiatal erdélyi írók

cikk_EMILEHKirodalmikaravan

Negyedik alkalommal indul felolvasókörútra az Erdélyi Híradó Kiadó és az Erdélyi Magyar Írók Ligája június 22–24. között Székelyföldön.

A szervezők közleménye szerint Csíkszeredában, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön mutatkozik be három fiatal erdélyi szerző: André Ferenc költő, műfordító, slammer, Láng Orsolya költő, író, műfordító és Varga László Edgár költő, író, újságíró.  A fellépőkkel Codău Annamária kritikus, a Látó folyóirat szerkesztője beszélget, a szerzők kötetei a helyszínen megvásárolhatók.

André Ferenc 1992-ben született Csíkszeredában, költő, műfordító, slammer, szerkesztő, az Erdélyi Híradó Kiadónál megjelenő Hervay Könyvek sorozat társszerkesztője. A Bretter György Irodalmi Kör volt elnöke (2014–2018), a Helikon folyóirat volt szerkesztője (2016–2019). Eddig két kötete jelent meg. A MasterCard Alkotótárs ösztöndíjasa, Látó folyóirat nívódíjasa, az I. Erdélyi Slam Poetry Bajnokság Győztese, volt Székely János alkotói ösztöndíjas, a Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjasa, illetve a Romániai Írók Szövetsége debüt-díjasa.

Láng Orsolya 1987-ben született, Szatmárnémetiben, költő, író, illusztrátor. Marosvásárhelyen járt iskolába, filmrendezést tanult Kolozsváron, majd Budapesten animációból szerzett mesterszakos diplomát. Három kötet szerzője: Tejszobor (2015, próza), Bordaköz (2016, líra), Pályamatricák (2020, útirajzok). A Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjasa.

Varga László Edgár 1985-ben született Székelyhídon, költő, író, újságíró. Biológiát tanult a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, majd újságíró lett, jelenleg a Főtér portál munkatársa. Kötetei: Cseréptavasz (2014, líra), bejárónőm: isten (2017, líra). Csiki László-díjas, Méhes György-debütdíjas, a Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjasa.

Codău Annamária 1993-ban született Marosvásárhelyen, kritikus, szerkesztő, irodalomszervező. Rendszeresen közöl kritikákat, recenziókat erdélyi és magyarországi folyóiratokban, tanulmányokat, esszéket, filmfeliratokat fordít. A Látó folyóirat nívódíjasa, a Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjasa.

A karaván programja:

Csíkszereda, június 22. kedd, 17 óra
Kájoni János Megyei Könyvtár (Stadion utca 1.)

Sepsiszentgyörgy, június 23. szerda, 18 óra
Tein Teaház (Szabadság tér 2.)

Kovászna, június 24. csütörtök, 17 óra
Városi Művelődési Ház (1918. december 1. utca 10.)

A rendezvény partnerei: Erdélyi Híradó Kiadó, Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsa, Bod Péter Megyei Könyvtár, Kovászna Megye Tanácsa, Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, Ignácz Rózsa Irodalmi Kör, Kovászna Városi Művelődési Ház, Fiatal Írók Szövetsége, Erdélyi Magyar Írók Ligája, Székelyföld folyóirat, Tein Teaház.

– a Maszol.ro portálról

1 2 3 24