Megjelent a júniusi Látó!

198880651_4143146272412738_4163948827762474663_n
VERS, PRÓZA
▪ Fekete Vince: Halálritmusgyakorlatok (Versciklus)
▪ Karácsonyi Zsolt: Az elveszett (Vers)
▪ Tóth Marcsi: Fölöttünk a Gloriette (Novella)
▪ Biró Sára: Frida Kahlo önarcképeire (Versciklus)
▪ Balla Eszter: Önarckép (Vers)
▪ Csorvási Noémi: hiányok (Vers)
▪ Fenyvesi Anna: Családom, családod, családja… (Genealógiai esszé)
▪ Kántor Zsolt: Citrom; Jegyzetek alvó hölgy „tetemén”; A polc planetáriuma (Versek)
▪ Fellinger Károly: Együtt; Lobogás; Tartalomjegyzék; Függés; Ahogy a házakról; A cseresznyefa; Korhadt diófaágak; A szegény (Versek)
▪ Simonfy József: Madár; Még nem; Metszőolló (Versek)
▪ Pomázi Adél: Egyéjszakás kaland (Kisregény, 1. rész)
▪ Balázs Imre József: Éjszakák a zenben (Versciklus)
▪ Vörös István: Még hogyan halhatott volna meg József Attila? (Versciklus)
SÉTATÉR
▪ „A közös nyelv nem adott, de helyzetenként megkereshető” (Codău Annamária beszélgetése André Ferenccel)
MÉSZÖLY MIKLÓS 100
▪ Novák Ildikó: Reflexiók, szabadon (Mészöly nyomában, belső tereken)
TÉKA
▪ Borsodi L. László: A nyomtalanság ösvényein (Karácsonyi Zsolt: Függőleges állat. Versek)
▪ Nagy Zalán: Társadalmi Tagságdíj (Mărcuțiu-Rácz Dóra: már minden nő hazament)
KLIKKREC
▪ Amik Annamária – György Andrea: Hagiográfia hipsztereknek (Ferenczy Noémi: Egy közülünk. Keresztény vértanúkról fiataloknak)
TALÁLT VERSEK
▪ Charles Baudelaire: Az örvény; Himnusz; Áhitat (Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád fordításai)
NÉVJEGY
▪ Tóth Marcsi
A lapszám teljes tartalma a www.szofa.eu

alkalmazásban olvasható, illetve hamarosan a www.lato.ro

honlapunkra is felkerül. A nyomtatott folyóirat általában az alábbi könyvesboltokban kapható:

Gutenberg könyvesboltok (Marosvásárhely, Csíkszereda, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy), Antikvárius (Marosvásárhely), Gaudeamus könyvesbolt, Idea könyvtér, Cărturești Cluj (Kolozsvár), Írók boltja (Budapest).

A képzelőerő szabadsága az ünnepi könyvhéten

Marko_MTI_KissGabor

„Senki sem szabadabb, mint aki könyvet olvas‟ – jelentette ki Markó Béla költő, közíró a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét csütörtök délutáni megnyitóján. Az egész hétvégén tartó 10., jubileumi rendezvényen számos kiadó, magyarországi és erdélyi szerző várja az olvasó közönséget.

„Minden járvány legfőbb ellenszere a képzelőerő. Bármilyen lázadás előfeltétele, hogy el tudjuk képzelni a szabadságot. Senki sem szabadabb, mint aki könyvet olvas‟ – hívta fel a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét közönségének figyelmét a csütörtök délutáni megnyitó rendezvényen Markó Béla költő, közíró.

Az RMDSZ korábbi elnöke ünnepi beszédében rámutatott: a járvány viszonyítási alap lett az életünkben, nem hivatalos időszámítással járvány előtti és utáni időkről beszélünk. Ahogy viszonyítási alap lett a maszk, karantén, gyanakvás, a már-már gyűlölködő félelem is. A maszkviselés miatt az emberi arc olyan lett, mint egy becsukott könyv, el kell képzelni, hogy ki van a maszk mögött, mutatott rá a marosvásárhelyi irodalmár. Mint mondta, az elmúlt évben szabadsághiányban éltünk, és megpróbáltuk elképzelni azt, amit nem láthattunk. Erről szól az irodalom, a szöveg is, hangsúlyozta Markó Béla, aki szerint soha ennyi könyvet nem olvastak, mint a járvány idején. Nem is csoda, hiszen minden járvány legfőbb ellenszere a képzelőerő, húzta alá. Azok, akik kultúrharcot folytatnak, a szabadságot, a képzelőerőt akarják elvenni tőlünk, holott az legbensőbb képességünk, jó, hogy képzelni tudunk.

Markó Béla szerint az, aki ideológiai kérdést csinál a kultúrából, semmit sem értett a 20. század történéseiből, hiszen az irodalmat nem lehet korlátok közé kényszeríteni. „Minket Erdélyben elsősorban a kultúra tartott meg‟ – jelentette ki a közíró a transzilvanizmus képviselőire utalva. A szó szinonimáját keresve úgy vélte, együttlétet jelenthet együtt lenni más emberekkel, nemzetekkel úgy, hogy közben megőrizzük magunkat, nem szegényedünk, hanem gyarapodunk. Kolozsvár évszázadok óta a könyv városa, hívta fel a figyelmet, itt született első nagy könyvgyűjtőnk, Hunyadi Mátyás és sok más könyves ember, akik az évszázadok során mind kiálltak az írott szó szabadsága mellett.

Oláh Emese kolozsvári alpolgármester köszöntőjében rámutatott, a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét miatt is úgy érezhetjük, hogy lassan, de biztosan kezd visszatérni a régi életünk. „Ebben az elszigeteltségben a könyv lehetett az ablak a világra, kiutat jelentett a bezártságból‟ – fogalmazott az RMDSZ politikusa. Az irodalomnak sem a járvány, sem a felülírt határok nem szabnak korlátot, mondta a magyarországi szerzőkre utalva. Úgy vélte, a kolozsvári könyvhéthez hasonló alkalmak nemcsak az közönségnek, hanem a szerzőknek is fontosak, ők is vágynak arra, hogy végre találkozzanak olvasóikkal.

Karácsonyi Zsolt, a társszervező Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke Dürer egyik metszetére utalva a könyvek angyalát „festette le‟ a közönségnek. H. Szabó Gyula szervező elmondta: kétszeri halasztás után a kolozsvári könyvhét nyitja a könyves rendezvények sorát, ráadásul ez kettős jubileumi alkalom, hiszen újraindítása óta 10, míg az első, 1941-es rendezvény óta 80 év telt el. A nyitóünnepség zárásaként a Kolozsvár Társaság átadta a Kolozsvár büszkesége díjat Uray Zoltán biológusnak, Essig Kacsó Klára művész-pedagógusnak, a zsoboki képzőművészeti tábor alapítójának és Simon Gábor volt operaigazgatónak.

Az Iskola Alapítvány által szervezett Kolozsvári Ünnepi Könyvhét vasárnap estig várja az érdeklődőket, a Bánffy-palota emeleti termeiben 25 kiadó kínálja megvételre kiadványait, míg a rendezvénysorozaton 80 magyarországi és erdélyi szerző lesz jelen. A könyvbemutatók, közönségtalálkozók a Bánffy-palota udvarán, a Bulgakov kávézó teraszán és a Vallásszabadság Házában zajlanak, a programokra előzetes regisztráció szükséges és a járványügyi szabályok betartása is kötelező. krónika.ro

Átadták az Erdélyi Magyar Kultúráért díjakat – a Transindex.ro portálról

196023414_4268898056467737_1935603475460860558_n

Nem a szokásos dátumon, január 22-én, a magyar kultúra napján adták át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért járó díjakat, hanem a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten tartották meg a gálát. Az oka a késének természetesen a járványhelyzet volt, azonban a döntés, hogy a könyvhét közönsége előtt történjen a díjátadás, jót tett az eseménynek, ugyanis nemcsak a díszvendégek vettek részt a gálán, hanem az irodalom iránt érdeklődő nagyközönség is ott volt. A szombat esti immár a 9. díjátadó volt: László Noémi költőt, Zoltán Béla festőművészt és Felméri Cecília filmrendezőt díjazták.

Kelemen Hunor beszédében a járványra reflektált, és arra emlékeztetett, hogyan forgatta fel a pandémia az életünket. „Rá kellett döbbennünk, hogy kicsi az ember, jelentéktelen, hogy törékeny az az egyensúlyi állapot, amiben életünk telik, és amiről hajlamosak voltunk, és talán még ma is hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy igazából sérthetetlen. (…) Az ember alkalmazkodó képessége legendásan nagy, de mégis visszavágyunk abba a világba, amelyet kénytelenek voltunk elhagyni, feladni. Ma visszakaptunk ebből a világból az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjátadót, amit örömmel szerveztünk meg a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében.” – fogalmazott a díjakat átadó RMDSZ-elnök. Kelemen Hunor szerint a pandémiát megsínylették a kulturális intézmények és a művészek, mert bár az alkotói munka magányos tevékenység, szükség van a közönségre, a befogadóra. Az ember képes alkalmazkodni a kultúra online térbe való költözéséhez is, de mindenki visszavágyott a hagyományos terekbe. Kelemen utalt a nagyváradi kulturális átszervezésekre is, amelyeket Ilie Bolojan a költséghatékonyságra hivatkozva eszközölne. Ez egy „előre bejelentett kulturális gyilkossági kísérlet”, „egy lassan készülő merénylet”, amit meg kell akadályozni – mondta az RMDSZ elnöke. A filmművészet kategóriában díjazott Felméri Cecíliát Virginás Andrea filmesztéta laudálta. Felméri animációival és kisjátékfilmjeivel hívta fel magára a figyelmet, de aztán kilépett ebből a szerepkörből – mondta Virginás Andrea. Első nagyjátékfilmje, a Spirál tavaly ősszel a zsűri különdíját nyerte el a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon. Zoltán Béla festőművész „nem a hírnévért, az ismertségért” fest, hanem azért, mert neki ez jó, mert nem tudna enélkül meglenni – mondta róla méltatója, Részegh Botond képzőművész. Zoltán Béla a Ion Andreescu Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen szerzett diplomát, hiperrealisztikus festményeiről vált ismertté. Jelenleg Bukarestben él és alkot, számos egyéni és csoportos kiállítása volt. László Noémit Márton Evelin író laudálta, és ismertette eddigi pályafutását is: a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője, a Helikon szerkesztője is volt és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke is. Elsősorban gyerekverseit ismerik, de felnőtteknek szóló lírája is fontos – modta Márton Evelin. Az Erdélyi Magyar Kultúráért díjak átadása fontos momentuma volt az Ünnepi könyvhétnek, amely vasárnap este ér véget. transindex.ro

Karácsonyi Zsolt és Székely Örs is a Romániai Írószövetség díjazottjai között

A héten, szerdán adták át ünnepi keretek között a Romániai Írók Szövetségének 2020-as évre szóló irodalmi díjait Mamaián.

Vers, próza, szépirodalmi fordítói, valamit kritika, esszé és irodalomtörténet kategóriákban összesen tizenkét romániai írót részesítettek elismerésben.

A kisebbségek nyelvén kiadott könyvek kategóriájában Karácsonyi ZsoltJózsef Attila-díjas romániai magyar költő, műfordító, színház- és irodalomkritikus, “Függőleges állat”  (Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár – Szépirodalmi Figyelő Kiadó, Budapest) című kötetéért kapott díjat. Székely Örs költő, műfordító az “Ostinato” című verseskötetéért (FISZ Kiadó, Budapest) pedig debütdíjban részesült.

102930_karacsonyi_zsolt_foto_fall_sandor
A Függőleges állat Karácsonyi Zsolt József Attila-díjas költő hetedik verseskötete, és a szerző által kedvelt lírai irányok egyfajta keresztmetszetét nyújtja. E kötetben a korábbi megszólalási módok ismét felfedezhetőek, ám radikálisabb módon – ezért szerepelnek a mostani szövegek között kiáltvány jellegű, a szerző és az olvasó viszonyára reflektáló költemények és klasszikus metrumban íródott, a szimultán verseléssel is eljátszó lírai textusok.

ors

Székely Örs  Ostinato című verseskötete tavaly jelent meg a Fiatal Írók Szövetségének gondozásában. „A kötet tobzódik a különböző művészeti ágakban és elméletekben, a versformákban és ritmikában. Teszi mindezt nemcsak okosan, de természetesen. Szenvtelenül tolja az olvasó elé tudástárát, ami mellett érezhetően ott van a hagyományok felé irányuló tisztelet –írta a kötetről Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész.

Megjelent a Helikon áprilisi száma

Megjelent a Helikon első áprilisi, 2021/7-es lapszáma, benne Mărcuțiu-Rácz Dóra vezércikke, valamint Horváth Csaba interjúja Gángó Gábor irodalomtörténésszel, filozófussal. Adrian Popescu kolozsvári költő és műfordító versei Király László fordításában olvashatók. Verset közöl továbbá Keszthelyi György, Soós Amália, prózát Szeifert Natália, esszét Végh Attila. Ugyanitt olvasható Magyary Ágnes Madrid című regényes útirajzának A száműzött tábornok című részlete.
A Pavilon 420 pályakezdőrovatban Pauljucsák Péter versei olvashatók, prózát Dobó Dorottya és Makáry Sebestyén közölnek. A Ráolvasás című rovatban Vörös István ír a Thomas Mannról, a Kinematográfban Jakab-Benke Nándor ír A nomádok földje című filmről, a Theátrumban pedig Bartha Réka színházi szemléje olvasható.
Kritikát Codău Annamária közöl Térey János Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai című posztumusz kötetéről, fülszöveget Lakatos Artur jegyez Borsi-Kálmán Béla Az Aranycsapat és ami utána következik. Adalékok a Rákosi-korszak és a Kádár-rendszer történetéhez a futball tükrében és Jeszenszky Géza Az elveszett presztízs. Magyarország megítélésének megváltozása Nagy-Britanniában (1894–1918) című munkáiról. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás Cigaretta című rövidesszéje olvasható, az Artefaktumban Túros Eszter ír Orth István grafikusművész sepsiszentgyörgyi kiállításáról, amelynek anyagával jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.
A lapszám részletes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el:

Amit nem lát a webkamera – a Helikon pályázata

A Helikon Kulturális Egyesület és a Helikon folyóirat több mint harmincéves műhelyhagyományának folytatásaként pályázatot hirdet erdélyi pályakezdő fiatalok számára Amit nem lát a webkamera címmel, melynek célja szakmai tanácsadást és megjelenést biztosítani az irodalmi tehetségeknek (a Helikon Pavilon 420 című rovatában és a Helikon online felületén). Pályázni két kategóriában lehet (vers, próza) publikálatlan művekkel, a legjobbnak ítélt pályaművek mindkét kategóriában 1000, 750, illetve 500 lejes díjban részesülnek.
A pályázat feltételei
Pályázni vers vagy próza kategóriában lehet, vers kategóriában összesen 3, próza kategóriában összesen 2, eddig publikálatlan pályaművel – internetes felületen, közösségi oldalakon (Facebook vagy Instagram) való közlés is publikációnak minősül – amelyek összterjedelme nem haladhatja meg a 30 000 leütést, szóközökkel együtt.
A pályázat kizárólag erdélyi (romániai magyar) származású pályakezdő szerzőknek szól, akik még nem rendelkeznek önálló kötettel, illetve akik 2021 januárjában még nem töltötték be 22. életévüket.
A pályaműveket .doc vagy .docx dokumentum formájában, csatolt fájlként a helikonpalyazatok@gmail.com címre várják a Helikon szerkesztői csapatából kikerülő zsűritagok 2021. április 20-ig. A beküldött email tárgyában jelezni kell a pályázat kategóriáját (vers vagy próza). A zsűri mindkét kategóriát külön-külön díjazza.
A pályázat jeligés, ehhez mérten a jelentkezőknek egy külön dokumentumban mellékelniük kell a jelige feloldását. A jeligének szerepelnie kell a beküldött pályaművek fájlnevében, illetve a művek címe fölött. A pályázók neve semmiképp ne jelenjen meg a pályaműveket tartalmazó dokumentumban vagy annak fájlnevében!
A várt csatolt fájlok tehát:
1. vers esetén 3, próza esetén 2, jeligével ellátott, pályaművet tartalmazó dokumentum
2. a jelige feloldását tartalmazó dokumentum
Díjazás, külön-külön mindkét kategóriában:
1. díj: 1000 RON
2. díj: 750 RON
3. díj: 500 RON
A díjazottaknak továbbá lehetőségük nyílik részt venni a Helikon által szervezett eseményeken, díjnyertes pályaműveik a Helikon Pavilon 420 című rovatában lesznek olvashatók, a színvonalasabbnak tartott pályaműveknek pedig külön rovatot biztosít a Helikon online felületén.
A pályázat eredményéről a díjazottak, illetve a színvonalasabbnak talált pályaművek szerzői emailben értesítést kapnak 2021. május 30-ig. Amennyiben lehetőség nyílik rá, egy felolvasással egybekötött díjkiosztóra is sor kerül.

A diákok megírták, a színészek elmondják, a Látó publikálja – versünnep a költészet napjára Marosvásárhelyen!

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Látó szépirodalmi folyóirattal együttműködve a magyar költészet napja alkalmából Írd meg magad! címen költészeti versenyt hirdetett középiskolások számára. 

A verseket április 6-a éjfélig lehetett beküldeni, összesen 40 pályázó küldte be munkáit Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kolozsvár, Székelyudvarhely, Zilah valamint Barót oktatási intézményeiből. Köszönjük minden pályázó részvételét, munkáját! A beérkező verseket hét tagú zsűri bírálja el: Vida Gábor író, Markó Béla költő, Demény Péter író, költő, Keresztes Attila művészeti igazgató, valamint Tompa Klára, Simon Boglárka Katalin, Henn János színészek. A legsikeresebb alkotásokat a Látó szépirodalmi folyóirat publikálja. A beérkező versekből a Tompa Miklós Társulat művészei összeállítást készítenek, amely a magyar költészet napján, április 11-én, vasárnap lesz követhető az ÍRD MEG MAGAD! Facebook-oldalon. További információkért kövessék a színház honlapját, Facebook valamint Instagram oldalát. (közlemény). Transindex.ro

Megjelent a Látó áprilisi száma

170017794_3958353484225352_5991553204065174681_n
VERS, PRÓZA
▪ Szabó Fanni: A megszületetlenek; Az elfeledett istenek öröme és bánata; Az istenek, akiket ismertem; Mindent előbb, csak azt nem (Versek)
▪ Hajós Eszter: Nyílik a Nap, írtad; Rajzolom kézzel; Hullámzott a hullámain (Kisprózák)
▪ Tóth Réka Ágnes: Napokig nem mentél ki az utcára; Tojáshéj; Okker (Versek)
▪ Huszthy Viola: Picasso bikája (Novella)
▪ Repkő Ágnes: Reggeli; Kerti fények; Közértben; Karantén idill; Ugyanott (Versek)
▪ Bali Péter: Már megadtuk magunkat annak, ami csak holnap fog elnyelni (Novella)
▪ Csősz Gergő: hűvös; lírai ő; huzam; bonbon; elegy; lux; ami marad (Versek)
▪ Simó Márton: Iker (Regényrészlet)
▪ Nagy Attila: Sebesült sirály; Találkozás; Ősz; A bóbiskoló Kháron; Mint dallamban a varázs (Versek)
▪ Rékai Anett: A versmondólány (Novella)
▪ Korpa Tamás: Jancsó Noémi (Vers)
▪ Ádám Péter: Villon hangja
▪ François Villon: Nagy Testamentum (Részlet; Ádám Péter fordítása)
FÓRUM
▪ Vincze Richárd: Olvashatóság és nyelvi szinkretizmus (A szív segédigéi szövegének angol fogadtatástörténete)
MÉSZÖLY MIKLÓS 100
▪ Darida Veronika: A töredék esztétikájához
SÉTATÉR
▪ Fekete Balázs: Az otthonlét öröme (Balázs Imre József – Daray Erzsébet (szerk.): Kolozsváros)
KLIKKREC
▪ Amik Annamária – György Andrea: Az otthon ontológiája (Marilynne Robinson: Háztartás)
▪ Láng Zsolt – Tamás Dénes: Lassan kell olvasni (Korpa Tamás: A lombhullásról egy júliusi tölggyel)
DELEATUR
▪ Ayhan Gökhan: Öltözőszekrények intimitásában
TALÁLT VERS
▪ François Villon: Kettős ballada a bolond szerelemről (Mészöly Dezső fordítása)
NÉVJEGY
▪ Amik Annamária – György Andrea
A lapszám teljes tartalma a www.szofa.eu alkalmazásban olvasható, illetve hamarosan a www.lato.ro honlapunkra is felkerül. A nyomtatott folyóirat általában az alábbi könyvesboltokban kapható:
Gutenberg könyvesboltok (Marosvásárhely, Csíkszereda, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy), Antikvárius (Marosvásárhely), Gaudeamus könyvesbolt, Idea könyvtér, Cărturești Cluj (Kolozsvár), Írók boltja (Budapest).

Költészeti versenyt hirdet középiskolások számára a marosvásárhelyi színház és a Látó

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Látó szépirodalmi folyóirattal együttműködve Írd meg magad! címen költészeti versenyt hirdet középiskolások számára a magyar költészet napja alkalmából.

A szervezők közleménye szerint egy pályázótól két, korábban sem nyomtatott, sem online platformon nem közölt verset várnak, az egyik témája és címe kötelezően Önarckép , a másik szabadon választható témájú és című. A két verset április 6-án éjfélig a tompamiklostarsulat@gmail.com e-mail címre várják.

A beérkező verseket hét tagú zsűri bírálja el: Vida Gábor író, Markó Béla költő, Demény Péter író, költő, Keresztes Attila művészeti igazgató, valamint Tompa Klára, Simon Boglárka Katalin, Henn János színészek.

A legsikeresebb alkotásokat a Látó szépirodalmi folyóirat publikálja, valamint a Tompa Miklós Társulat művészei versműsort készítenek belőlük, amelyet a színház magyar költészet napján, április 11-én este 19 órától mutat be az aktuális járványügyi rendelkezéseknek megfelelő formában. maszol.ro

thumbnail_IMG_3118

Az értelmiségnek ma kötelessége megszólalni – Markó Béla átvette a MÚOSZ Aranytoll Díját

-Egy olyan társadalmi-politikai pillanatban élünk, amikor minden válságosnak tűnik: válságban van a demokrácia építése itthon és másutt, válságban van a nyilvánosság, a sajtó is. Az írástudóknak, az értelmiségieknek kötelességük szólni, véleményt mondani, különösen most, amikor úgy tűnhet, a populista, demagóg társadalomvezetés mindent elsöpör, ami az útjában áll – mondta Markó Béla szerdán, az Aranytoll Díj ünnepi átvételén. Az erdélyi magyar költő, szerkesztő, egykori politikus Marosvásárhelyen a Bernády Házban vette át a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) által publicisztikáiért odaítélt életmű díjat.

A rendezvényt a MÚOSZ kérésére a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szervezte: ennek vezetője, Szűcs László elsőként Hargitai Miklósnak, a MÚOSZ  elnökének üdvözletét tolmácsolta. – A sajtódíj nem politizál, nem a politikai világnézetről, hanem a nyilvánosságról, a sajtószabadságról, a szabad tájékoztatás jogáról szól – hangzott el a méltatásban, amelyben a szervezet elnöke kiemelte, Markó esszéi, publicisztikái a mai magyar vélemény-újságírás legértékesebb művei közé tartoznak, mind a megfogalmazott üzenetet, mind a nyelvi színvonalat tekintve.

Szűcs László maga is úgy értékelte, Markó Béla politikusként és újságíróként egyaránt maradandót alkotott, publicisztikája pedig szervesen kötődik a közéleti lírájához. “Értékek, a normalitás, a dolgok helyére tétele jellemzi a szövegeit. Célja szóvá tenni mindazt, ami nem tetszik, kellően határozott hangon, könnyen felismerhetően, bátran érvelve, tisztességesen bírálva – mondta a MÚRE elnöke.

thumbnail_IMG_3133

Markó Béla úgy fogalmazott, akárcsak a közélet más területei, ma a sajtó is válságban van, és ebben a nehéz korban az újságírónak, az írónak ismét meg kell keresnie a helyét.”Meg kell válaszolni azt a kérdést, hogy valóban úgy robog előre egy sokszor értelmiségen kívüli akarat, valóban úgy söpör el mindent egyfajta populista demagóg társadalomvezetés, hogy mi ezt már sem megakasztani, sem más irányba fordítani nem tudjuk? A válasz egyértelmű: ha ez így lenne, akkor miért van az, hogy mindazok, akik a vad, hatalomért folyó robogást gyorsítani akarják, továbbra is félnek a szabad vélemény mondástól? (…) Ha igaz lenne, hogy Önök (az újságirók – szerk.) már nem fontosak, akkor miért is van az, hogy továbbra is olyan rettenetesen félni tud a hatalom egy rádiótól, egy megszólalástól, egy napilaptól, egy televíziós csatornától? Miért akarja maga alá gyűrni, hatalmába venni és birtokolni ezeket a fórumokat, ha már nem fontosak? Pontosan ezek a szándékok mutatják, hogy ma mennyire fontos a sajtó, mennyire fontos a véleménymondás” – mutatott rá Markó Béla.

Az idén Markó Béla mellett Kereszty András, Farkas László, Szűcs Gábor, Rózsa Péter Varsányi Zsuzsa kapta meg a MÚOSZ Aranytoll díját. A Magyar Sajtódíjban idén a Telex szerkesztősége, Lukács Csaba (Magyar Hang) és Keller-Alánt Ákos (Szabad Európa) rászesült. Serdült Viktória, a HVG munkatársa kapta az idei Földes Anna Interjúdíjat, ugyanakkor Gulyás Mártonnak és a Partizán szerkesztőségének ítélték a MÚOSZ Gazdaságpolitikai és Médiatudományi Szakosztálya a Gazdasági Újságíró Díjat.

 

1 2 3 23