Elhunyt Kányádi Sándor

o_kanyadi_sandor_mti-2

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze – tájékoztatta szerdán az MTI-t a család.

A Herder- és Kossuth-díjas költőt várhatóan szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. A temetés időpontjáról a család később ad tájékoztatást.

Kányádi Sándor a Hargita megyei Nagygalambfalván született 1929. május 10-én. A középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, majd beiratkozott a marosvásárhelyi Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát 1954-ben. Tanárként soha nem dolgozott, 1950-ben Páskándi Géza fedezte fel, első versét az Ifjúmunkás című lap közölte. Munkatárs volt az Irodalmi Almanach, az Utunk, a Dolgozó Nő című lapoknál és a Napsugár című gyereklap szerkesztőségében, első verseskötete Virágzik a cseresznyefa címmel 1955-ben jelent meg.

A hatvanas évektől kezdve költészetének fő erkölcsi kérdése a közösséghez való hűség és a társadalom drámai konfliktusainak feltárása lett, műveiben mind tudatosabban kötődött az erdélyi magyarsághoz. Költészete tartalmilag és formailag is megújult, az archaikus, hagyományos és a modern lírai elemek sajátos szintézisét valósította meg. Nagyszabású költeményekben keresett választ a magyarság sorskérdéseire (Fától fáig, Halottak napja Bécsben), elítélte a román kormányzat elnyomó nemzetiségi politikáját (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban). Kányádi Sándor 1960-tól 1990-ig, nyugdíjazásáig volt a Kolozsváron szerkesztett Napsugár gyermekirodalmi lap szerkesztője. Kányádi Sándor 1967-ben utazhatott először Nyugatra, Bécsben tartott előadást. Ezt követően Európában és a tengeren túl is számos helyen megfordult, 1984-ben hosszabb amerikai előadókörutat tett, ebből az élményből született meg a Dél keresztje alatt című versciklusa. 1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, de nem kapott útlevelet. Az 1989-es romániai fordulat után számot vetett a múlttal, de arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság tovább él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról). Több vers- és mesekötete szól a gyermekeknek (Három bárány, Farkasűző furulya, Világlátott egérke, Billeg-ballag, Kecskemesék, A kíváncsi Hold), számos versét a Kaláka együttes zenésítette meg. Életművének fontos részét alkotják az esszék és műfordítások (Erdélyi jiddis népköltészet, Egy kismadár ül vala, Csipkebokor az alkonyatban), de írt drámát és forgatókönyvet is. Kányádi saját műveinek avatott előadója, több nagylemeze is megjelent. Műveit számos nyelvre lefordították. Költészete egyfajta szintézis, amelyben kifejezésre juttatja a közösségéért való aggodalmát és költői személyiségének belső kérdéseit. A változékony változatlanság jellemző rá: változatlan a népköltészetben gyökerező hang és a megtartó közösséghez fűződő hűség; a változékonyság a stílusban, a szemléletmódban, a tematikában és a műfajváltásokban fedezhető fel. Művészetéért több rangos elismerést, többek között 1993-ban Kossuth-, 1994-ben Herder-, 1998-ban Magyar Örökség-, 2005-ben Hazám, 2008-ban Táncsics-, 2011-ben Aphelandra-, 2014-ben Széll Kálmán-díjat kapott. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át. 2008-ban a Magyar Kultúra Követe címmel ismerték el, 2009-ben Budapest I. kerületének és szülőfalujának díszpolgára lett. 2002 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották.

Kiosztotta díjait a Romániai Írók Szövetsége – Bogdán László is a díjazottak között

 

69b45058e1c24d5

Május 28-án a bukaresti Nemzeti Színházban tartott ünnepi rendezvény keretében adták át a Romániai Írók Szövetségének 2107-re szóló irodalmi díjait.

Próza, vers, szépirodalmi fordítói, gyermek- és Ifjúsági irodalom, illetve kritika-, esszé- és irodalomtörténet kategóriákban összesen tizennégy romániai írót részesítettek elismerésben.

A kisebbségek nyelvén kiadott könyvek, ezen belül a magyar nyelvű könyvek kategóriájában Bogdán László kapott díjat „A vörös pók hálójában” című verseskönyvével.

Elhunyt Bréda Ferenc esszéíró, költő, irodalomkritikus

breda_

62 éves korában elhunyt Kolozsváron Bréda Ferenc esszéíró, költő, irodalomkritikus, műfordító. A hírt a Kolozsvári rádió közölte Facebook-oldalán.

Bréda Ferenc Déván született 1956-ban. Magyar-francia szakon végzett a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán.

1984-től 1991-ig francia nyelv- és irodalomtanári állást töltött be Franciaországban állami és felekezeti gimnáziumokban, líceumokban és főiskolákon. 1985-ben mesteri fokozatot ért el a Nantes-i Egyetemen francia és összehasonlító irodalomtörténetből. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán doktorált irodalomelméletből 1999-ben Gabriel Marcel francia egzisztencialista filozófus irodalom- és drámakritikai munkásságát bemutató dolgozatával.

1991-től 1994-ig a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban francia nyelvet és irodalmat adott elő. 1995-től adjunktusi fokozatban a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színházi és Televíziózási Karán tanított egyetemes színháztörténetet, dramaturgiai alapfogalmakat, színházesztétikát, magyar irodalmat és retorikát.

Magyar, román és francia nyelven publikált, csak 2017-ben négy kötete jelent meg: a Levelek az Utókornak. Theatrum Temporis című filozófiai esszé, a Bab és Babér. Theatrum epicum című regény, a Cercetare în Cer (Kutatás az Égben) című filozófiai esszé és a Genius loci című esszé- és tanulmánykötet. 2018-ban jelent meg Copiile Copilului (Az Utód Útjai) című párbeszédkötete Valentin Trifescuval közösen.

Bréda Ferenc kapta 2018 januárjában az RMDSZ Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díját irodalom kategóriában.

Irodalom a periférián – Hajdú Farkas-Zoltán könyvbemutatójáról

32423190_1626183630835347_6624434751350505472_n-1

A Csíkszeredai Könyvvásár második napján, pénteken megrendezésre kerülő pódiumbeszélgetés során Molnár Vilmos, a Székelyföld folyóirat történelmi rovatának szerkesztője és Márton Evelin, a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa az otthonosság-idegenség, illetve a központ és periféria viszonyát járták körül Hajdú Farkas-Zoltánnal, a Ki ez az Ipse? című könyv szerzőjével.

Lévén, hogy az említett témák kulcsfontosságú szerepet játszanak az író sorozatának harmadik, de (mint az a beszélgetés során elhangzik) nem utolsó kötetében, Márton Evelin is a következő kérdéseket teszi fel „vitaindító beszédjében”: „Lehet-e az embernek több hazája? Vagy aki így érez, az örökkön vándorló Ipse?”. Hajdú Farkas-Zoltán, Gadamerhez hasonlóan, a gyermekkort határozza meg, mint szülőföldet, ez alapján pedig a szülőföldet nem lehet elhagyni, hiszen az benne van.

A nyelv botlása, az ipse szó latin fordítása nem más, mint én, veti fel a szerző, így új értelmezésre adva lehetőséget az olvasó számára: Ki vagyok én? Mint azt Molnár Vilmos is elmondja, több okból lehet elmenni külföldre, de itthon maradni is. Elmenni mindenképp próba, hiszen az ember hogyha nem megy semerre, akkor a szociális státusza, amit megszerez, és a szociális hálója, amit az évek során kiépít, meg is marad. Ez az, amit az emigráns elveszít, és így „hogyha nem kezded belülről ápolni a szülőföldedet, akkor szétesel”, mondja Hajdú Farkas-Zoltán. Ez a periféria. Ha másra nem is, de arra biztosan jó az emigrálás, hogy az ember megfogalmazza magának, mi az a szülőföld, ez ugyanis egy olyan dolog, ami otthon eszébe sem jutna.

Erdélyi magyarként élni külföldön azzal jár, hogy folyamatosan magyarázkodni kell a hovatartozásunkat illetően, hiszen egy külföldi soha nem érti meg, hogyan lehetünk mi magyarok Romániában. El is mondja az író, hogy egy új választ talált ki arra a kérdésre, hogy honnan származik: hagyja az illetőnek, hogy találgasson, majd, attól függetlenül, hogy az mit mond, azt mondja neki, hogy eltalálta. Így legalább elkerülheti a hosszas, és legtöbbször értelmetlen magyarázkodást.

„Az erdélyieket nem lehet komolyan venni, mert mindig, ahelyett, hogy a lényegről beszélnének, történeteket mesélnek” hangzik el, majd Nagy Lóránt gitárszólója zárja az eseményt.

, helikon.ro

 

Megnyílt a 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

IMG_2594_

Csíkszeredai Könyvvásárral egy időben, csütörtök délután megnyílt a 8. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét is, a koncertekkel, beszélgetésekkel, előadásokkal bővített könyvvásár vasárnapig tart.

Az első délutánon pakolós-berendezkedős hangulat fogadott a Fogoly utcában. Az erdélyi és magyarországi kiadók könyveit kínáló standok a Báthory–Apor Szeminárium épületét ölelik körül, és még jobban benyúlnak az Egyetem utcába, mint tavaly.

Annak ellenére, hogy a könyvmennyiség nagyobbnak tűnik, kevésbé sikerült hozni a tavalyi vidám vásári hangulatot: a kézműves termékek, egyetlen boros standot leszámítva, idén elmaradtak, levendula-illat sem terjeng a könyvek között. Helyette a Petőfi Irodalmi Múzeum Arany János-vándorkiállítása tölti be a teret, igényesen kivitelezett, de ezen a helyszínen talán kevésbé érvényesülő fa-pannókkal.

A könyvhét első fellépője Kolozsvár Magyar Gyermekkórusa volt, a laza, nyárias hangulatú szabadtéri koncert meg is töltötte a színpad előtti nézőteret, H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, a rendezvény egyik főszervezője saját kezűleg hozott újabb székeket az álldogálóknak.

Különösen nagy tapsot kapott a kórus, mikor az Oscar-díjas Mindenki című filmből ismert, szinte slágerré vált megzenésített Nemes Nagy Ágnes verset, a Tavaszi felhőketis előadták.

A színpadról lesereglő gyerekek nem unatkoztak: várta őket a két gólyalábas, lufiszobrász bohóc. A vásár további napjain se fognak, az Életfa Családsegítő Egyesület naponta délelőtt tíztől gondoskodik a szórakoztatásukról, szombaton délelőtt 11-től pedig a Korzo Egyesület tart Mátyás királyhoz és az épített örökséghez kapcsolódó foglalkozást 6-10 éveseknek, de a Koinónia kiadó standjánál is láttunk egy szemrevaló gyermeksarkot.

A vásárt hivatalosan is megnyitó Oláh Emese alpolgármester véleménye szerint nem kell az olvasás alkonyát, könyvapokalipszist vizionálni. Látva az érdeklődést, ami a 16 éves Lupescu Kata Kalózlány című, a tavalyi kolozsvári könyvhéten bemutatott bestsellerének második kötetét övezte, illetve hallgatva az antikvár könyveket kínáló sátorban az Eco és Rushdie könyvek után kapkodó fiatalok beszélgetését, úgy tűnt, ettől tényleg nem kell tartani, a fiatalok között még mindig vannak könyvmolyok.

Markó Béla az 1990. február 10-én magyar iskolákért és egyetemért Marosvásárhelyen szervezett gyertyás-könyves tüntetést idézte fel köszöntőbeszédében, pontosabban azt a pillanatot, amikor a százezres tömeg az otthonról hozott könyvekkel fogta ki a szelet a gyertyalángok elől. A könyv sok mindenre jó, mutatott rá a költő-politikus. Többek között dekorációs elemnek – ezt már nem ő mondta, hanem a könyvvásáron tapasztalhattuk – ahol idén újságpapír-hattyúk, valamint újságpapírral és „könyvvirágokkal” borított fal fogadott.

Pénteken 12-től a Codex Régizene Együttes előadásán és táncházán szórakozhat az egész család, délután 4-től Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő Szabó Magda-előadása látható, este fél 9-től a budapesti Szindra Társulat adja elő a kultikus Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalt. Szombat délután 4 órától Péterfy Sarolt irodalomtörténészt, Péterfy Bori színésznő-énekesnő testvérét Jékely Zoltán költőről, Áprily Lajos fiáról kérdezi Vallasek Júlia irodalomtörténész, este hattól Bagdy Emőke pszichológustól tudhatjuk meg a boldogság titkát, este nyolctól pedig a Loose Neckties Society színészzenekaré a színpad. Idén sem marad el a Hangzó Csoda, a közösségi olvasás tárgya most egy Mátyás-mese lesz. Hagyományosan ez a könyvvásár zárómozzanata, most azonban még ezután következik a kiemelt vendég: Kovács Ákos, Kossuth-díjas énekes, dalszerző, aki 50. születésnapja előtt emlékező visszaszámlálást indított a közösségi oldalán, a bejegyzéseit pedig kibővített szöveggel és képanyaggal könyv formájában is kiadta és kolozsvári rajongóinak is bemutatja.

Hasznos tudnivaló, hogy a fesztivál teljes programjához legkönnyebben a FestivApp mobilapplikációban, illetve az esemény Facebook-oldalán lehet hozzájutni, bár létezik nyomtatott programfüzet is, de erre csak hosszas keresgélés után, véletlenül bukkantunk rá az egyik standnál. maszol.ro

 

Könyvvásár Kolozsváron, Csíkban

b158364f4293dd939f0251be3690d060_XL

Május 8-13 között Ko­lozsváron és Csíksze­redában is meg­szer­ve­zik az Ünne­pi Könyv­he­tet. Csíksze­redában például olyan meghívot­tak­kal találkoz­hat­nak az érdeklődők, mint Dra­gomán György, Szabó T. Anna, Tasnádi István, Kovács András Fe­renc, Vida Gábor, Márton Eve­lin, Szabó Róbert Csa­ba és so­kan mások.

Ko­lozsvár idén 8. al­ka­lom­mal ad ott­hont az Ünne­pi Könyvhétnek, me­lyet a haj­dan Sup­ka Géza kez­deménye­zett. Ko­lozsvár közpon­ti színhelyén a Fo­goly utcában, május 10-13. között, méltóan ünne­peljük a ma­gyar könyv szerzőit és közönségét.

 A Csíki Könyvvásár Programjából:

Május 10., csütörtök
A délelőtt fo­lyamán – Rend­hagyó iro­da­lomórák a város általános– és középis­koláiban a könyvvásár ne­ves meghívot­ta­i­val

13:00 Meg­nyitó és a Sebő együttes kon­cert­je gye­re­kek­nek, könyv­pre­mi­er­rel: színpa­don az Árde­li szép tánc (Gu­ten­berg Kiadó) meg­zenésített ver­sei, Kovács András Fe­renc költő közreműködésével

15:00 A füttyös legény – Csángó népmesék. Könyv­be­mu­tató gyer­me­kek­nek. A Gu­ten­berg Kiadó népme­se­so­ro­zatának legújabb kötete és „idősebb báty­jai”: székely, szász, cigány mesék. Sebő Fe­renc éne­kes, ze­ne­szerző, Kürti And­rea il­lusztrátor és Bu­rus János Bo­tond szer­kesztő közreműködésével

16:00 Zsidó Fe­renc: Hu­szonnégy – Blokk­regény. Könyv­be­mu­tató, Gu­ten­berg Kiadó. Zsidó Fe­renc­cel Bu­rus János Bo­tond szer­kesztő beszélget

17:00 Kovács András Fe­renc: Lözsurnál dö Lüni­ver. Könyv­be­mu­tató, Boo­kart Kiadó. A szerzővel Márton Eve­lin és Vida Gábor beszélget

17:00 Med­dig ér a rigófütty? – a Gu­ten­berg Köny­ves­bolt in­ter­aktív gyer­mek­fog­lal­kozása a ma­da­rak és fák nap­ja kapcsán Ma­ca­lik Ku­ni­gun­da biológus közreműködésével

17:30 Koz­ma Mária: Könyv­bo­lon­dok – Köny­vek kótya­vetyén. Könyv­be­mu­tató, Pal­las-Akadémia Könyv­ki­adó. A szerzővel Sarány István szer­kesztő beszélget (Fo­dor Sándor-te­rem)

18:00 Vida Gábor: Egy fél életmű. Vida Gábor­ral Molnár Vil­mos író beszélget

19:00 Ar­dai Il­dikó: Székely festéke­sek a gya­kor­lat­ban 1973–2016. Könyv­be­mu­tató, közreműködik Sebő Fe­renc éne­kes, dal­szerző

20:00 Ünnepélyes meg­nyitó és a Sebő együttes kon­cert­je. Az Árde­li szép tánc című könyv kapcsán közreműködik Kovács András Fe­renc költő*

Május 11., péntek

A délelőtt fo­lyamán – Rend­hagyó iro­da­lomórák a város általános– és középis­koláiban a könyvvásár ne­ves meghívot­ta­i­val

10:00 Ten­gerkék – il­lusztrációs kiállítás Kürti And­rea Gu­ten­berg Kiadónál meg­je­lent raj­za­iból. Méltat­ja Za­ka­riás Ágota művészettörténész

10:30 Ho­gyan készül az il­lusztráció? – kérdezz-fe­le­lek gyer­me­kek­nek Kürti And­reával, mo­derátor Za­ka­riás Ágota művészettörténész

12:00 Al­bert Ho­mon­nai Emőke: Len­csi könyve. Könyv­be­mu­tató, Gu­ten­berg Kiadó. A szerzővel Bu­rus János Bo­tond szer­kesztő beszélget

13:00 Légy képben – in­ter­aktív fog­lal­kozás is­kolás cso­por­tok­nak Tasnádi Istvánnal A kőmaj­mok háza ifjúsági film és könyv kapcsán

14:30 Dr. Nagy András: Lót visszanéz. Könyv­be­mu­tató, a köte­tet is­mer­te­ti Nagy Be­ne­dek (Fo­dor Sándor-te­rem)

15:00 Amb­rus Tünde: Székely fa­lutízes a Márton Áron-i lét mérlegén. Könyv­be­mu­tató, Pal­las-Akadémia Könyv­ki­adó. A szerzővel Koz­ma Mária szer­kesztő beszélget

15:30 Balázs La­jos: Nyerg­es­tető – A Lel­ki­is­me­ret ágke­resz­tes-kop­jafás te­metője. Könyv­be­mu­tató, Gu­ten­berg Kiadó. A szerzővel Bu­rus János Bo­tond szer­kesztő beszélget (Fo­dor Sándor-te­rem)

16:00 Közönségtalálkozó – Csáky Zoltán, Dávid Gyu­la, Gróh Gáspár szerzőkkel Se­bestyén Ilo­na szer­kesztő beszélget, Nap Kiadó

16:30 Sikó-Ba­rabási Esz­ter: Me­se­ott­hon és Gál And­rea: Háta­mon a zsákom. Könyv­be­mu­tató a szerzők és Kar­da Zenkő il­lusztrátor je­lenlétében. Kap­csolódó: Készíts te is saját Kaj­tikó sárkányt ma­gad­nak – barkácsfog­lal­kozás gye­re­kek­nek Kürti And­reával, Koinónia Kiadó (Fo­dor Sándor-te­rem)

17:30 Iro­da­lom a pe­riférián – pódi­um­beszélgetés. Hajdú Far­kas-Zoltán Ki ez az Ipse? című kötete kapcsán a szerzővel Márton Eve­lin és Molnár Vil­mos beszélget. Mo­derátor Do­mo­kos Zsófia, gitáron közreműködik Nagy Lóránt

18:00 Egyed Eme­se: Pai­an. Könyv­be­mu­tató, Lec­tor Kiadó. A ver­sesköte­tet Far­kas Alíz is­mer­te­ti (Fo­dor Sándor-te­rem)

18:30 Pódi­um­beszélgetés Tasnádi Istvánnal. Beszélgetőtárs Bu­daházi At­ti­la dra­ma­turg.

19:00 Borkóstoló a Vink­li szaküzlet közreműködésével (Fo­dor Sándor-te­rem)*

20:00 Sárik Péter Trió feat. Luj­za Zan kon­cert*

Május 12., szom­bat

10:00 Cso­da­vo­nat – Kössünk köny­vet! Könyvkötő gyer­mek­fog­lal­kozás Adorjáni Márta képzőművésszel és Kürti And­rea il­lusztrátor­ral

11:00 Édes víz, sós víz – in­ter­aktív papírszínházi előadás 4-10 éves gyer­me­kek­nek De­me­ter Évával, Csi­mo­ta Kiadó (Gye­rek­sa­rok)

11:00 Kántor La­jos, Láng Gusztáv Száz év ka­land című kötetét be­mu­tat­ja Dávid Gyu­la; Gömöri György Erdélyi ar­cok című kötetét be­mu­tat­ja Hajdú Far­kas Zoltán, Boo­kart Kiadó (Fo­dor Sándor-te­rem)

12:00 Evilági: Dalóka családi kon­cert – Varró Dániel mondókáinak megéneklése

13:00 Közönségtalálkozó gye­re­kek­nek Dániel Andrással, a kuf­lik, a lif­tes fiú és sok más me­sehős megálmodójával

14:00 Keltsük éle­tre a kuf­li­kat! – in­ter­aktív fog­lal­kozás Kádár Kincső múze­um­pe­dagógus­sal (Gye­rek­sa­rok)

14:30 A Székelyföld folyóirat májusi lap­számának be­mu­tatója, is­mer­te­ti Mirk Szidónia-Kata és Oláh Sándor

15:00 László Noémi: Bo­dzabél. Könyv­be­mu­tató, Gu­ten­berg Kiadó. Kürti And­rea il­lusztrátor közreműködésével. A szerzővel Bu­rus János Bo­tond szer­kesztő beszélget

15:30 Paul Ce­lan: Vol­tak éjszakák. Könyv­be­mu­tató, Lec­tor Kiadó. Jánk Károly költővel, fordítóval és Bar­tha Be­at­rix il­lusztrátor­ral Hub­bes László és Ko­ros-Fe­ke­te Sándor szer­kesztő beszélget (Fo­dor Sándor-te­rem)

16:00 Szőcs Mar­git: Az össze­csuk­ható nagy­ma­ma. Könyv­be­mu­tató, Gu­ten­berg Kiadó. Kürti And­rea il­lusztrátor közreműködésével. A meseíróval Bu­rus János Bo­tond szer­kesztő beszélget

16:00 Beszélgetés Dra­gomán György, Részegh Bo­tond Éjbe­omlás című kötete kapcsán, és a kötet munkáinak kiállítása; beszélgetőtárs Szabó T. Anna, Boo­kart Kiadó (Új Kri­ter­ion Galéria)

16:30 Lu­ci­an Boia: Az 1918-as nagy egyesülés. Könyv­be­mu­tató. Rostás-Péter Istvánnal, a kötet fordítójával Szilágyi Sza­bolcs, a Koinónia Kiadó igaz­gatója beszélget (Fo­dor Sándor-te­rem)

17:00 Szabó Róbert Csa­ba: Va­jon Na­gyi és az aranyásók. Könyv­be­mu­tató, Gu­ten­berg Kiadó. A szerzővel Bu­rus János Bo­tond szer­kesztő beszélget

17:30 Nosz­lo­pi Bo­tond: Őrkény besírna. Könyv­be­mu­tató. A szerzővel Péter Beáta újságíró beszélget (Fo­dor Sándor-te­rem)

18:00 Ket­ten és külön – Szabó T. Anna és Dra­gomán György előadóest­je. A szerzőkkel Márton Eve­lin beszélget

18:30 Borkóstoló a Vink­li szaküzlet közreműködésével (Fo­dor Sándor-te­rem)*

A Kolozsvári könyvvásár programjából:

A ko­lozsvári Ünne­pi Könyvhéthez csat­la­koz­va az E-MIL 4 na­pon át könyv­be­mu­tatókkal és iz­gal­mas beszélgetések­kel várja a kortárs iro­da­lom iránt érdeklődő közönséget.

2018. május 10.
18 óra: Szóta­gadó. André Fe­renc­cel beszélget Se­restély Zalán.
19 óra: Alag­utak a szóban. Far­kas Árpád Kos­suth-díjas költővel beszélget Fe­ke­te Vin­ce.
2018. május 11.
18 óra: Sem a férfi­ban, sem a tájban. Var­ga Me­lindával beszélget De­me­ter Zsu­zsa.
2018. május 12.
18 óra: Kény­szer­leszállás Shan­non­ban. Böszörményi Zoltánnal beszélget Var­ga Me­lin­da.
2018. május 13.
18 óra: A nyelv­ta­ni közép. Szterczey Sza­bolccsal beszélget André Fe­renc.
19 óra: Áll­junk meg egy szóra! László Noémi­vel. Beszélgetőtárs Karácso­nyi Zsolt.
20 óra: Az E-MIL Méhes György-díja­i­nak átadása.

eirodalom.ro

A Romániai Írók Szövetségében lezajlott választások eredményei

A Romániai Írók Szövetségének elnöke: Nicolae Manolescu

Első alelnök: Varujan Vosganian

Alelnök: Gabriel Chifu

Fehér és Hunyad megyei Fiók: Cornel Nistea, Aradi Fiók: Vasile Dan, Bákói Fiók: Dumitru Brăneanu, Brassói Fiók: Adrian Lesenciuc (ideiglenes elnök), Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Fiók, Bukarest: Victor Gh. Stan, Kritika-, Esszé- és Irodalomtörténeti Fiók, Bukarest:  Radu Voinescu, Dramaturgiai Fiók, Bukarest: Radu F. Alexandru, Költészeti Fiók, Bukarest: Horia Gârbea, Prózai Fiók, Bukarest: Aurel Maria Baros, Szépirodalmi Fordítói Fiók, Bukarest: Peter Sragher, Khisinyovi Fiók: Leo Butnaru, Kolozsvári Fiók: Irina Petraș, Craiova-i Fiók: Gabriel Coșoveanu (ideiglenes elnök), Dobrudzsai Fiók: Angelo Mitchievici, Iași-i Fiók: Cassian Maria Spiridon, Pitești-i Fiók: Nicolae Oprea, Szebeni Fiók: Ioan Radu Văcărescu, Délkeleti Fiók: Corneliu Antoniu, Marosvásárhelyi Fiók: Markó Béla, Temesvári Fiók: Cornel Ungureanu.

 

A Romániai Írók Szövetsége Tanácsának tagjai:

Nicolae Manolescu, a Romániai Írók Szövetségének elnöke, Varujan Vosganian első alelnök, Gabriel Chifu alelnök, Cornel Nistea, Vasile Dan, Dumitru Brăneanu, Adrian Lesenciuc, Victor Gh. Stan (ideiglenes), Radu Voinescu, Radu F. Alexandru, Horia Gârbea, Daniel Bănulescu, Aurel Maria Baros, Ion Lazu, Peter Sragher, Antoaneta Olteanu, Leo Butnaru, Irina Petraș, Ovidiu Pecican, Gabriel Coșoveanu (ideiglenes), Angelo Mitchievici, Cassian Maria Spiridon, Gellu Dorian, Nicolae Oprea, Ioan Radu Văcărescu, Corneliu Antoniu, Markó Béla, Cornel Ungureanu, Marian Odangiu.
A Bukaresti Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi, valamint a Craiova-i Fiókok újabb közgyűlést hívnak össze az elnökök megválasztása végett.

 

A Romániai Írók Szövetsége Intéző Bizottságának tagjai:

Nicolae Manolescu, a Romániai Írók Szövetségének elnöke, Varujan Vosganian első alelnök, Gabriel Chifu alelnök, Ion Cristofor, Cassian Maria Spiridon, Horia Gârbea, Aurel Maria Baros, Mircea Mihăieş és Peter Sragher.

 

A Romániai Írók Szövetségének igazgatói

A belföldi programokért felelős igazgató: Sorin Lavric, a külföldi programokért felelős igazgató: Răzvan Voncu, arculatért felelős igazgató: Daniel Cristea-Enache, gazdasági igazgató: Stela Pahonțu, adminisztrációs igazgató: Ion Pahonțu.

 

A Romániai Írók Szövetségének Bizottságai:

Szociális bizottság: Simona Grazia Dima, Ion Lazu, Emil Lungeanu, Nicolae Prelipceanu, Dan Stanca, Florin Toma (póttag).

Külügyi Kapcsolatokért Felelős Bizottság: Aurel Maria Baros, Leo Butnaru, Denisa Comănescu, Dinu Flămând, Răzvan Voncu, Tudora Șandru Mehedinți (póttag).

Kisebbségi Bizottság: Dagmar Maria Anoca, Markó Béla, Slavomir Gvozdenovici, Ivan Kovaci, Karácsonyi Zsolt.

Cenzori Bizottság: Valentin Bazăverde, Constantin Capița, Liviu Capșa, Marius Chelaru, Nicolae Corlat, Mircea Stâncel (póttag).

Szabályzatfelügyelő, Felfüggesztésekért és Kizárásokért Felelős Bizottság: Daniel Cristea-Enache, Ion Cristofor, Horia Gârbea, Sorin Lavric, Alex Ștefănescu, Adrian Lesenciuc (első póttag), Ioan Radu Văcărescu (második póttag), Vasile Spiridon (harmadik póttag).

Etikai Bizottság: Al. Călinescu, Livius Ciocârlie, Vasile Dan, Gabriel Dimisianu, Mihai Zamfir, Angelo Mitchievici (póttag).

Tagfelvételi Bizottság: Dan Cristea, Daniel Cristea-Enache, Gabriela Gheorghișor, Vasile Popovici, Nicolae Prelipceanu, Răzvan Voncu, Adi Cristi, Ioan Moldovan (póttag), Mihai Zamfir (póttag).

Pro Urbe-díj Farkas Árpádnak

5cf40067d6708c5b304c99c7d81ad1b6_XL

Idén 27. al­ka­lom­mal szer­vezték meg a Szent György Na­po­kat, Pro Urbe díja­kat pe­dig 21 éve osz­ta­nak ki azok­nak, akik min­den­kor leg­jobb tudásuk sze­rint, önzet­lenül szolgálták a közösséget – emlékez­te­tett Szta­kics Éva al­polgármes­ter, aki elsőként a testvérváro­sok küldöttségeit köszöntötte (a mo­son­ma­gyaróvári, fe­rencvárosi, ma­gyar­ka­ni­zsai, ceglédi, király­hel­me­ci, székely­ke­vei, szen­te­si, ba­la­ton­szentgyörgyi, kis­kun­ha­la­si, veszprémi és kecs­keméti vendége­ket), és azt is el­mond­ta, hogy az idei díja­zot­tak arcképét az ünnepséggel egy időben tűzik ki a polgármes­te­ri hi­va­tal­ban.

Far­kas Árpád laudációját Bogdán László ol­vas­ta fel. Előtte két ver­se is el­hang­zott: a szintén Pro Urbe díjas Ne­mes Le­ven­te színművész az Erdélyi asszo­nyok, Ungvári Re­be­ka ti­zen­egye­dik osztályos mikós diák pe­dig az Ava­ron című költeményt tolmácsol­ta.
An­tal Árpád polgármes­ter beszédében arra emlékez­te­tett, hogy az erdélyi ma­gyarság las­san egy évszázada került ki­sebbségi sor­ba eb­ben az országban, ahol a többség azt tart­ja fel­adatának, hogy be­tart­son – nekünk pe­dig az ma­radt, hogy ki­tart­sunk.
Far­kas Árpád a dik­tatúra legsötétebb időszakában két vers­sor­ral is meg­mu­tat­ta, hogy ki le­het tar­ta­ni – je­len­tet­te ki, és fel­idézte, hogy 25 évvel ezelőtt, mikós diákként ezt a két sort írta ki­csen­getési kártyájára: „Élni a hó alatt is le­het jó, / de csat­togó szélben érde­me­sebb.”
Véleménye sze­rint eb­ben ben­ne van a mi közel száz esz­tendőnk, és az is, hogy miért vállal­juk a csat­togó sze­let a kényel­mes, hó alat­ti lét he­lyett. Végül köszöne­tet mon­dott a költőnek azért, mert az ő életét is meg­határoz­ta, irányt mu­ta­tott és erőt adott; tőle tud­juk, hogy a mainál sok­kal ne­he­zebb időkben is le­he­tett élni és értéket te­rem­te­ni. Ezután átad­ta az emlékérmet és az ok­le­ve­let, amely­nek in­doklását fel is ol­vas­ta. Far­kas Árpád „félel­met nem is­merő em­be­ri tartásáért, az oly­kor min­dent el­borító szürke hó nyo­masztó súlya alatt ásott remény­alag­utakért, a sza­vak gyönyörű hálójával körbeszőtt szülőföldért, a fél évszázada hűsége­sen szolgált Sep­si­szentgyörgyért, a Forrástól a tel­jes költői ki­forrásig meg­tett egye­di iro­dal­mi útjáért, a világ ma­gyarságának asz­talára le­tett Háromszékért, a köz szolgálatában és értéke­ink továbbörökítésében vállalt áldo­za­tos sze­repéért, va­la­mint a ko­nok székelyföldi valóság lelkén nem­zedéke­ket fel­ne­velő munkájáért” részesül Pro Urbe díjban. (…) A kitüntetést Far­kas Árpád néhány szóban köszönte meg, és a je­len­levőket, a város­ve­zetést, va­la­mint a „régeb­bi har­co­so­kat” (a korábbi díja­zot­ta­kat) üdvözölve azt kívánta, hogy még sokáig örülhes­sen együtt a közösség.
Be­fe­jezésül két dal hang­zott el: Ke­re­zsi Csanád Róbert Paul Cons­tan­tin Do­i­na című dalát adta elő, Dancs An­na­ma­ri pe­dig az édes­ap­ja, a ta­va­lyi Pro Urbe díjas Dancs Árpád által meg­zenésített Háromszéki pi­ros páris című Far­kas Árpád-ver­set éne­kel­te el. Csak az elejét idézzük:
Háromszéki pi­ros páris,
Gond a domb­ja, rin­gatás is,
Bor­vi­zek­kel, feny­ve­sek­kel
Beszélget a végte­len­nel.

eirodalom.ro

Székely Jeruzsálem – Erdőszentgyörgyön

megh-SZJ_Erdoszentgyorgy_fekv. A4_2018.qxd

Szávai Géza Székely Jeruzsálem című regénye kapcsán a szerzővel Markó Béla beszélget április 28-án, szombaton 13 órakor az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély konferenciatermében. A könyv a helyszínen kedvezményesen megvásárolható.

Tisztújító közgyűlést tartott a Romániai Írók Szövetségének Marosvásárhelyi Fiókja

Április 18-án, Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában sor került a Romániai Írók Szövetsége Marosvásárhelyi Fiókjának tisztújító közgyűlésére.

A közgyűlésen meghallgatták Nicolae Manolescunak, a Romániai Írók Szövetsége elnökének, illetve Markó Bélának, a Marosvásárhelyi Fiók elnökének beszámolóját. Sor került az országos elnökjelöltek, Dan Lungu, Nicolae Manolescu, Ștefan Mitroi, Simona Vasilache és Narcis Zărnescu programbeszédére, majd a hozzászólások után a tagok szavaztak az országos elnök személyéről. Ezeket a szavazatokat akkor fogják összeszámolni, miután minden írószövetségi fiókban lezajlottak a tisztújító közgyűlések.

A közgyűlésen megválasztották a Marosvásárheyi Fiók vezetőségét.

Elnök: Markó Béla. A Vezető Tanács tagjai: Iulian Boldea, Fekete Vince, Kocsis Francisko és Eugeniu Nistor.

1 2 3 15