2021-ben harmincadik alkalommal osztja ki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége a lapban publikált szerzők közül válogatva évzáró nívódíjait. Huszonkilenc év alatt közel 90 alkotó vehette át vers, próza, esszé és debüt kategóriában a pénzjutalommal járó elismerést. A nívódíj 2019-től az 1000 dollárral járó Jackovics-díjjal bővült, amelyet a legjobb dráma szerzőjének oszt ki a szerkesztőség.A nívódíjak átadására 2021. december 9-én, csütörtökön 18 órától kerül sor a marosvásárhelyi Bernády Házban. 2021-ben BABICZKY TIBOR, HORVÁTH PÉTER, IMRE ESZTER és NAGY ZALÁN veheti át a Látó-nívódíjjal járó pénzjutalmat. A Jackovics-díj idei nyertese IOANA HOGMAN, akinek drámáját Máthé Barbara és Stekbauer-Hanzi Réka fordításában olvashattuk a 2021-es SzínházLátóban. Az est házigazdája: Vida Gábor. Laudációt mond: Codău Annamária, Demény Péter, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Szabó Róbert Csaba. Ioana Hogman Szeretem a Szusit című drámáját felolvassa: Codău Annamária, Demény Péter, Láng Zsolt és Szabó Róbert Csaba.A Látó-nívódíjat először 1992-ben osztották ki, az előző Látó-évfolyam legjobbnak ítélt szerzőit tüntetve ki az elismeréssel. Eddigi díjazottak: Aczél Géza, Amik Annamária, André Ferenc, Áfra János, Balázs Imre József, Bálint Tamás, Benedek Szabolcs, Bodor Ádám, Bogdán László, Boros Kinga, Burus János Botond, Codău Annamária, Demény Péter, Dimény Lóránt, Domokos Géza, Egyed Emese, Farkas Wellmann Éva, Ferenczes István, Fekete J. József, Fekete Vince, Gagyi József, Gulyás Miklós, György Alida, György Andrea, Hajdú Farkas-Zoltán, Hatházi András, Horváth Előd Benjámin, Jakabffy Tamás, Jánk Károly, Jánosházy György, Kántor Péter, Karácsonyi Zsolt, Kányádi András, Kelemen Hunor, Kenéz Ferenc, Kész Orsolya, Kincses Réka, Kinde Annamária, Király Kinga Júlia, Király László, Kisgyörgy Réka, Korpa Tamás, László Noémi, a Láthatatlan Kollégium hallgatói, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Lövétei Lázár László, Magyary Ágnes, Márton László, Máté Angi, Mátyus Melinda, Mihály Emőke, Mihálycsa Erika, Molnár Vilmos, Mózes Attila, Murvai Béla, Nagy Attila, Ozsváth Zsuzsa, Parti Nagy Lajos, Papp Sándor Zsigmond, Romhányi Török Gábor, Salat Levente, Sebestyén Mihály, Selyem Zsuzsa, Simonfy József, Szakács István Péter, Székely Csaba, Székely Örs, Szepesi Attila, Szilágyi Júlia, Szöllősi Mátyás, Tamás Dénes, Térey János, Tibori Szabó Zoltán, Tófalvi Zselyke, Tompa Gábor, Tóth Mária, Vallasek Júlia, Varga Illés, Varga László Edgár, Váradi Nagy Pál, Vári Csaba, Veress Dániel, Vermesser Levente, Visky András, Visky Zsolt, Zalán Tibor, Závada Péter, Zoltán Gábor.A Jackovics-díjat eddig Ayhan Gökhan és Papp András vehette át.Megjegyzendő, hogy a díj történetének első évében a romániai magyar szellemi élet műhelyei, a média jelentős intézményei és személyiségei iránti megbecsülésként Látó-díjban részesült a Balogh Edgár vezette Romániai Magyar Irodalmi Lexikon munkaközössége, a marosvásárhelyi Rádió kulturális szerkesztősége, Jászberényi Emese személyében és Makkai János, a Népújság főszerkesztője rangos publicisztikai tevékenységének elismeréseképpen.A rendezvény és a díj támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Bethlen Gábor Alap, Aranka György Alapítvány.—Imre Eszter, Babiczky Tibor (fotó: Huszár Dávid/Népszava), Horváth Péter (fotó: Bazánth Ivola), Ioana Hogman, Nagy Zalán.FACEBOOK-ESEMÉNY LEÍRÁSALátó-nívódíjak 2021Szeretettel meghívjuk Önt a Látó szépirodalmi folyóirat díjátadó ünnepségére 2021. december 9-én, csütörtökön 18 órától a Bernády Házba.2021-ben harmincadik alkalommal osztja ki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége a lapban publikált szerzők közül válogatva évzáró nívódíjait. Huszonkilenc év alatt közel 90 alkotó vehette át vers, próza, esszé és debüt kategóriában a pénzjutalommal járó elismerést. A nívódíj 2019-től az 1000 dollárral járó Jackovics-díjjal bővült, amelyet a legjobb dráma szerzőjének oszt ki a szerkesztőség.2021-ben Babiczky Tibor, Horváth Péter, Imre Eszter és Nagy Zalán veheti át a Látó-nívódíjjal járó pénzjutalmat. A Jackovics-díj idei nyertese Ioana Hogman, akinek drámáját Máthé Barbara és Stekbauer-Hanzi Réka fordításában olvashattuk a 2021-es SzínházLátóban.Az est házigazdája: Vida Gábor. Laudációt mond: Codău Annamária, Demény Péter, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Szabó Róbert Csaba.Ioana Hogman Szeretem a Szusit című drámájából részletet olvasnak fel: Codău Annamária, Demény Péter, Láng Zsolt és Szabó Róbert Csaba. Közreműködik: Patkó Éva, Mihai Păcurar és Stekbauer-Hanzi Réka.A rendezvény és a díj támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Bethlen Gábor Alap, Aranka György Alapítvány.A rendezvényen az aktuális járványügyi intézkedések érvényesek: a belépés feltétele az oltásigazolvány felmutatása, illetve a maszk viselése. A helyek száma korlátozott. Megértésüket köszönjük!

2021. november 26-án, a budapesti Magyar Műhely Galériában adták át a 2019‒2020-as Szépirodalmi Figyelő-díjakat. A száz éve született Pilinszky János előtt tisztelgő kiadvány bemutatójával egybekötött ünnepségen Markó Béla költő, Szarvas Melinda irodalomtörténész, kritikus és Cserkuti Dávid képregénykészítő részesült az elismerésben.

A Házsongárdi kalauz című vers ‒ az egyéni elmúlás szemléletes képét nyújtva mindvégig ‒ zárlatában az individuális beállítás nyelvtani egyes számát úgy tudja a közösségi általánosság többes számának tájékozódási horizontjára átemelni, hogy igazsága, érvényessége történetfilozófiaivá szilárdul” – fogalmazta meg Markó Bélának eredetileg a Székelyföld 2019/8. számában publikált, majd a Szépirodalmi Figyelő 2019/5. számában utóközölt verse kapcsán Zsávolya Zoltán, a lap szemle rovatának szerkesztője.

Idén második alkalommal egy, a Szépirodalmi Figyelő tanulmány- vagy kritikarovatában publikáló szerzőt is Szépirodalmi Figyelő-díjjal tüntettek ki. „Szarvas Melinda munkássága a – hangsúlyosan – magyar vajdasági irodalom kidolgozásában ragadható meg. Ennek egyik sajátos példája a kulturális gravitáció modellje, amelyet a szerző éppen a térségileg elválasztott közegek és ezt az elválasztást mesterségesen is fenntartó értelmezői közösségek közti viszonyrendszerként ír le és értelmez” – fejtette ki méltatásában Pataki Viktor, a Szépirodalmi Figyelő tanulmány rovatának szerkesztője.

A képregény mint médium előtti tisztelgésként a Szépirodalmi Figyelő-díjat immáron harmadik alkalommal adták át képregényalkotónak is. Az elismerést Dudás Győző és László Márk után ezúttal Cserkuti Dávid vehette át Hogy elérjek a napsütötte sávig című Petri György-adaptációjáért. „Cserkuti Dávid munkájával különleges árnyalatokat nyer a vers; megelevenedik. A gomolygó lépcsősorok, melyek a teljes reménytelenségből egy napsütötte kilátástalanságba vezetnek, a pulzáló, intenzív képek kilencszázhatvanegy nyári hajnalát mutatják be. A sok szöveg ellenére az alkotó ritmust ad a vizualitásnak, irányít, de megmarad az egyensúly. A komor, sötét tónusok és a rajzstílus kellően csúnya-groteszk hatást kölcsönöz, melyből a végül megjelenő fény segítségével áttör egyfajta tisztaságba” ‒ mondta laudációjában Demus Zsófia, a Szépirodalmi Figyelő képregény rovatának szerkesztője.

Az est második felében Veréb Árnika és Vass Norbert szerkesztők mutatták be a Százsoros Pilinszky Jánosnak című kiadványt, amelyben huszonöt költő négysorosa olvasható. A rendhagyó, a költő századik születésnapjára megjelent „ötvenkezes” költeményt tartalmazó, száz példányban megjelent egyedi könyvtárgy jelképes, 1921 forintos áron megvásárolható a kiadótól, de elolvasható a SZIFONline oldalán is.

Hétfőn kinevezte a szenátus a Román Kulturális Intézet (ICR) új vezetőségét. Az elnök Liviu Jicman lett, az alelnöki tisztségeket Mirel Taloş és Weinberger Attila töltheti be. Emellett a 14 vezetőtanácsi tagot is megválasztották.

A szenátus ülése fizikai jelenléttel zajlott, az ICR új vezetőségét titkos szavazással választották meg. A plenáris ülés előtt a felsőház külügyi és a kulturális szakbizottságai meghallgatták a jelölteket.

Az ICR elnöki tisztségére a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által javasolt Liviu Jicman 81 támogató voksot kapott, és 36-an szavaztak ellene. További jelöltek voltak: Andrei Novac (a Romániai Írószövetség jelöltje) és George Pleşu (a Mentsétek meg Romániát Szövetség jelöltje).

Az alelnöki tisztségre a PSD által jelölt Mirel Taloşt 90 támogató és hét ellenszavazattal, az RMDSZ jelöltjét, Weinberger Attilát 80 támogató és 14 ellenszavazattal választották meg. A nagyváradi születésű Weinberger Attila (művésznevén AG Weinberger) blueszenész és zeneszerző jelenleg a bukaresti Állami Zsidó Színház művésze, több lemeze jelent meg, ugyanakkor számos színházi előadás zeneszerzője.
A parlamenti frakciók által jelölt és megválasztott vezetőtanácsi tagok: Gabriela Alexandrescu (PNL), Demeter András kulturális államtitkár (RMDSZ), Andrei Dîrlău (AUR), Dragoş Neamu (USR), Emil Pantelimon (PNL), Dumitru Preda és Valeriu Şuşnea (PSD). Az alkotói szervezetek által jelölt és megválasztott vezetőtanácsi tagok: Benoni Ioan Cărmăzan, Aurelia Corbeanu, Damian Dumitru, Petru Lucaci, Ileana Tureanu, Ulpiu Vlad és Răzvan Voncu. maszol.ro

Markó Béla verseinek sajátos antológiájával lépett színpadra egy újabb önálló esten Bogdán Zsolt. A “Saját Faust” bemutatójára a 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretén belül, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében került sor. Az emlékezetes Dsida- és Ady-estek után a Kolozsvári Állami Színház Jászai Mari- és Uniter-díjas színművésze arra vállalkozott, hogy az idén 70 éves Markó Béla lírai életművének teljes keresztmetszetét bemutassa.

Az előadás címéről Bogdán Zsolt így vallott: „Hogy miért Saját? És miért Faust? Hogy címadóként miért épp erre a verscímre esett a választásom? Talán mert úgy érzem, összecseng, összefog, mert szerzőt és előadót, meg előadói szándékot egyaránt jelez. Hiszen „Saját”, mert Markó Béla saját verseit mondom, miközben én is sajátommá teszem őket, és „Faust” is, mert ennek az az ára, hogy a szerző a műveit, jómagam pedig előadóként testemet-lelkemet eladjuk egymásnak ennek az előadásnak az erejéig.” Az előadás után a könyvvásár riportere, műsorvezetője két külön interjúban rögzítették a szerző és az előadó gondolatait a produkcióról.
Az előadást magát nem közvetítették élőben a szervezők, azonban Demény Péter író Facebook-bejegyzése tökéletesen megragadja az est hangulatát, a versek és a közönség találkozásának atmoszféráját.”Bogdán Zsoltot nemes anyagból mintázták. Mélybarna tekintete, szépen ívelt keze, pompás arcéle még a megszólalása előtt magával ragadja a nézőt. Sok színész a tehetségével válik közvetítővé földiek és égiek között – ő kétségtelen tehetsége nélkül is már jelent valamit. Bartis-műsorát sajnos nem láttam, számomra tehát ez az első alkalom, hogy kortárs alkotó műveit szólaltatja meg. Alkata, kisugárzása jót tesz a többnyire önreflexív, epikus, tanulságos Markó Béla-verseknek. Kövesdy István rendezővel együtt úgy kapcsolja össze őket, hogy kiadjanak egy lelki-idegi történetet, egy verses szellemi önéletrajzot. Ha egyetlen momentumot kellene kiemelnem, akkor azt emelném ki, ahogy az egyre szűkülő hazát mondja Bogdán, A haza milyen? című verset. Valóban elszűkül körülötte a tér és benne a teste: ez a kiemelkedően nagy színész úgy tud bánni szöveggel és testtel, ahogy nem sokan mások” – írja Demény Péter.

A “Saját Faust” előadásban “kibomlanak a hazáról, tücskökről, festményekről, szobrokról, háborúkról, Istenről, Erdélyről, Magyarországról és mindenről szóló versek, igazuk mellé még egy igazat nyernek. Ilyen esteken jön rá ismét az ember, hogy verset mondani az tud, aki tud verset olvasni is. Bogdán jókedvű, lendületes, finom hangsúlyozású műsora éppen olyan egyedi, mint minden igazán, mélyen átélt, a rátalálás és felfedezés izgalmával, az elemzés arányérzékével mondott vers” – zárja gondolatait Demény Péter. Transindex.ro

Elfogadta a november 16-ai ülésén a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely 5 százalékra csökkenti az elektronikus könyvekre kivetett áfát.

A tervezetet 302 támogató szavazattal, egy tartózkodás mellett szavazta meg az alsóház, amely döntő törvényhozási fórum ebben a kérdésben.

A törvény értelmében a fizikai formátumú (papír alapú vagy CD-n, más multimédiás eszközön forgalmazott) könyvek áfájával egy szintre, 5 százalékra csökkentenék az elektronikus tankönyvek, könyvek, újságok, folyóiratok forgalmi adóját.

A jogszabály célja az olvasási kedv növelése, főleg a fiatalok körében, akik széles körben használnak olyan elektronikus eszközöket, mint az okostelefonok, a tabletek vagy az e-book olvasók.

A törvény 2022. január elsejétől lép hatályba.- a Maszol.ro portálról

Megjelent a kolozsvári Helikon első novemberi, 2021/21-es lapszáma, benne Mărcuțiu-Rácz Dóra vezércikke, Márton Evelin interjúja Döme Barbara prózaíróval, amely Varró Eszter újra megmutatja című prózája kíséretében olvasható. Hellmut Seiler verseit Benő Eszter fordításában közöljük. Verset közöl továbbá Jenei Gyula, Márton Ágnes, Fehér Imola és Simonfy József Kétlelkes négykezesek címmel, prózát Patak Márta. Cseke Péter Hazatérő szavak nyomában. Szociográfiai riportok című kötetéről Máriás József közöl recenziót. A Pavilon 420-ban a Helikon irodalmi folyóirat Amit nem lát a webkamera című pályázatának különdíjasai olvashatók: Antal Norbert versei és Zongor Andrea Haláltánc című prózájának folytatása. Luca Ștefan Ouatu verseit Horváth Benji fordításában közöljük. A Stelláriumban Codău Annamária Wisława Szymborska A növények hallgatása című kötetéről. Kritikát Barazsuly Viktória és Aniszi Kálmán közöl Árkossy István A lélegző vonal. Művészeti írások című kötetéről, valamint Tamás Dénes ír András László A vörös korona című kötetéről. A Kinematográfban Ritter György ír Jankovics Marcell Toldi című animációs sorozatáról. A Theátrumban a Helikon irodalmi folyóirat A maszk mögötti áhítat című pályázatának első helyezettje, Marton Orsolya ír a Tompa Miklós Társulat Grand Hotel Retromadár című darabjáról. Fülszöveget Lakatus Artur jegyez Spiró György Sajnálatos események. Két tragédia közjátékkal Kádárról és Rácz Éva Mária A közszolgálati rádió átalakulása. Kolozsvári Rádió 1989–2016 című munkáiról. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás ír Kolozsvár régi-új orgonájáról, az Artefaktumban Láng Orsolya méltatja Nagy Albert retrospektív tárlatát, amelynek anyagával jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk. A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://www.helikon.ro/…/uploads/2021/11/tartalom21-21.pdf

Markó Béla verseinek sajátos antológiájával lép színpadra egy újabb önálló est keretében Bogdán Zsolt november 11-én 19 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. A Kolozsvári Állami Színház Jászai Mari- és Uniter-díjas színművésze arra vállalkozik, hogy az idén 70 éves Markó Béla lírai életművének teljes keresztmetszetét bemutassa. Az előadás címével kapcsolatban a művész így vall: “Hogy miért Saját? És miért Faust? Hogy címadóként miért épp erre a verscímre esett a választásom? Talán mert úgy érzem, összecseng, összefog, mert szerzőt és előadót, meg előadói szándékot egyaránt jelez. Hiszen ‘saját’, mert a költő sajátos verseit mondom, miközben én is sajátommá teszem őket, és ‘Faust’ is, mert ennek az az ára, hogy a szerző a műveit, jómagam pedig előadóként testemet-lelkemet eladjuk egymásnak ennek az előadásnak az erejéig.”

Kihirdette szerdán 2021-es nívódíjasainak névsorát a debreceni Alföld folyóirat. Az irodalmi, művészeti és kritikai lap rangos kitüntetését Balajthy Ágnes irodalomtörténész, kritikus, Gál Ferenc költő és Visky András költő, író, drámaíró kapja.

Amint Facebook-oldalukon közlik, az Alföld szerkesztősége 1978 óta kiemelkedő szerzőit nívódíjban részesíti. 1993-tól a díjazottak a pénzjutalom mellé E. Lakatos Aranka szobrászművész emlékplakettjét is megkapják. 1978 és 2020 között 43 alkalommal 123 szerzőnek 130 Alföld-díjat osztottak ki (heten: Csoóri Sándor, Sütő András, Kulcsár Szabó Ernő, Tandori Dezső, Oravecz Imre, Esterházy Péter és Térey János kétszer is megkapták). A kitüntettek között olyanok szerepeltek, mint Kányádi Sándor, Hankiss Elemér, Tar Sándor, Nádas Péter, Borbély Szilárd, Kovács András Ferenc, Szilágyi István, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina. „Az Alföld-díj a hazai irodalmi díjkultúra egyik legrangosabb kitüntetése, amely mindig is érdemalapú volt és az is marad” – hangsúlyozzák a közleményben.

Balajthy Ágnes a 20-21. századi utazási irodalom szisztematikus értelmezéséért, valamint az olvasókat orientáló szakszerű bírálataiért, Gál Ferenc különös atmoszférájú versvilágának megteremtéséért, valamint a lap olvasóit gazdagító költeményeiért; Visky András a dialógust kitüntető, a költői és drámai megszólalásmódot ötvöző írásművészetéért, valamint a folyóiratban publikált verseiért, versesregény-részletéért és drámájáért részesül Alföld-díjban.

A díjakat az idén 50 éve alapított Debreceni Irodalmi Napok keretében, az Alföld-díjasok estjén adják át november 9-én 18 órától a Nagyerdei Víztoronyban.- a Maszol.ro portálról

„Idén sem lesz tényleges könyvvásár. Nehéz kimondani ezeket a szavakat, hiszen mindig az volt a célunk, hogy teret adjunk az erdélyi magyar kiadóknak, hogy könyveik, szerzőik találkozhassanak az olvasókkal, és ez már második éve nem tud megvalósulni” – jelentette ki Káli Király István a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár társszervezője, aki szerint több empátiával, levegőhöz jutott volna az erdélyi könyves szakma.

Betegesre karcsúsodott rendezvénnyel jelentkezik idén a vásárhelyi könyvvásár – foglalta össze Káli Király a könyves szemle idei beharangozó sajtótájékoztatóján. Tavalyhoz hasonlóan elmarad ugyanis a tulajdonképpeni vásár, csak a máskor vásárt kiegészítő programokat tudják megtartani a szervezők. „Nehéz kimondani ezeket a szavakat, hiszen mindig az volt a célunk, hogy teret adjunk az erdélyi magyar kiadóknak, hogy könyveik, szerzőik találkozhassanak az olvasókkal, és ez már második éve nem tud megvalósulni” – hangsúlyozta a vásár szervezője. Káli Király István kiemelte, a találkozás lehetőségén kívül a 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, a túléléshez nélkülözhetetlen lélegzetvételnyi oxigénhez juttatta volna az erdélyi magyar kiadókat. Mint elmondta, saját belső felmérése szerint 2020-ban az erdélyi kiadók 35 és 70 százalék közötti bevételcsökkenést szenvedtek el. „Felmérik-e ennek a súlyát?” – tette fel a költői kérdést az erdélyi kiadókat tömörítő szervezet elnöke, aki úgy véli, „ha kicsivel több empátia lett volna egyesekben a helyzet iránt, ami az erdélyi magyar könyvkiadás és könyvvásár, akkor másként beszélgetnénk most”. Elmondása szerint idén 27 erdélyi és magyarországi kiadó állított volna standot a vásáron.

Szepessy Előd, a társzervező Marosvásárhelyi Kulturális Központ elnöke továbbra is a könyvek, az olvasás népszerűsítését látja a rendezvény legfontosabb feladatának, ezért az elkövetkező két hétben erős online kampányt indítanak az írott kultúra, az irodalom szerepének, fontosságának tudatosítása érdekében. Ezt hivatottak szolgálni a különböző programok is, például a november 11-én Markó Béla költészetére hívják fel a figyelmet. 19 órától ugyanis Saját Faust címmel egy új önálló est keretében Bogdán Zsolt az idén 70 éves költő életművének keresztmetszetét viszi színpadra a színház Nagytermében.

Pénteken, 12-én 18 órától ugyancsak a Nagyteremben egy irodalmi estre hívják a marosvásárhelyieket Marosvásárhely, az irodalom bölcső-városa címmel, amely keretében Demény Péter, Káli István, Király Kinga Júlia, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Markó Béla, Szabó Róbert Csaba és Vida Gábor beszélgetnek Mészáros Sándor moderálásában. Szombaton 11 órától a már hagyománnyá vált gyerekkoncertre várják a családokat. Idén Bíró Eszter áll színpadra Időradír című produkciójával. Este 17 órától Könyv és fazék címmel egy interaktív, főzéssel fűszerezett beszélgetésre Cserna-Szabó András, Darida Benedek, Király Kinga Júlia, Kiss Judit Ágnes és Nyáry Krisztián várja a látogatókat az Underground terembe. A nap zárásaként 19 órától pedig a Vámos Miklós ötlete és Mészöly Dezső fordításai alapján készült És Rómeó és Júlia… előadásra kerül sor Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter előadásában.

A Nagyteremben és az Undeground teremben sorra kerülő programok esetében a járványügyi intézkedések érvényesek. A részvétel zöldigazolványhoz kötött, és a helyek 30 százaléka értékesíthető. A színházi előadásokra és gyerekkoncertre a színház jegypénztárában és a biletmaster.ro oldalon válthatnak jegyet, az irodalmi programokra helyet kell foglalni, amelyet ugyancsak a biletmaster.ro oldalon vagy a színház jegypénztárában tehetnek meg.

Szepessy Előd hangsúlyozta nagyon fontos, hogy a kiadók megmutathassák legújabb köteteiket az olvasóknak, és a vásár lehetőséget biztosít, hogy online formában ezt megtehessék. November 11-e és 13-a között 12 és 19 óra között élő online programmal várják a nézőket a vásár Facebook-oldalán, ahol a különböző kiadók könyvbemutatóit követhetik.

A gyerekprogramok egy része, az Olvasd el, és játssz velünk! olvasójáték három író-olvasó találkozója is az online térbe költözik, ennyire zsugorodik ugyanis az idei vásár négy napjának gyerekprogram-kínálata. „Akik évek óta követnek bennünket, azok tudják, hogy milyen odafigyeléssel és szeretettel fogadjuk minden évben a gyerekeket. Idén is így szerettük volna. A vásár négy napjára több könyvbemutatót, író-olvasó találkozót szerveztünk, amelyeket most utolsó pillanatban kellett visszamondanunk. Örvendünk viszont az olvasójátékunk sikerének” – mondta Makkai Kinga, a vásár gyerekprogramjainak szervezője, hangsúlyozva, hogy elvárásaikat felülmúlva 357 csapat, több mint 1000 gyerek jelentkezett az idén 7. alkalommal megszervezett vetélkedőre. Az olvasójáték döntője idén is elmarad, a beküldött munkák alapján hirdetnek nyertest és ajándékozzák meg a gyerekeket a szerzőkkel, Alfonsín Gergely Edóval, Kiss Judit Ágnessel és Szabó Róbert Csabával való virtuális találkozás lehetőségével.- a Maszol.ro portálról

Többek között Tompa Gábor verseivel, székely mitológiával, a vajolai roma mikroközösségről szóló néprajzi elemzéssel és a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium egyik osztályának szubjektív történetével jelentkezik a Székelyföld folyóirat novemberi száma, derül ki a szerkesztőség ajánlójából.

A Székelyföld folyóirat 2021/11. számában verssel jelentkezik Ábrahám Erika, B. Mihály Csilla, Borsodi L. László, Dimény H. Árpád, Gothár Tamás, Kántor Zsolt, Locker Dávid, Ozsváth Zsuzsa, Soós Amália, Takács Boglárka, Tari István, Tompa Gábor. Prózát publikál Bene Zoltán, Vöröskéry Dóra, Szabó-Biró Brigitta, Makkai Flóra-Ágnes és Szentgyörgyi László.

Marc Delouze ál-haikui Farkas Jenő és Zalán Tibor fordításában olvashatók, Rachel Eliza Griffiths versei Gyukics Gábor fordításában.

Tanulmányt Filep Tamás Gusztáv közöl Szenczei László a székely pokolban és mennyben címmel. A Ködoszlás című történelmi rovatunkban Puskás-Kolozsvári Frederic Székely őstörténet mítosz és történelem határán című írása olvasható.

A néprajz rovatban Kotics József a vajolai roma mikroközösség etnikai identitásáról értekezik. Az Ujjlenyomat című oral history rovatban Bartha György Jubiláló iskola, jubiláns osztály címmel a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és annak egy osztálya szubjektív történetét teszi közzé. A Mens Sana című időszakos sportrovatban Csinta Samu beszélgetése olvasható Ardeleanu Zsuzsa világbajnok tőrvívóval.

Az Irattárban Kiss László Adalék az 1836-os „kis kolera” erdélyi történetéhez és id. Spányik József életrajzához című írása olvasható.

Kritikát Borcsa János közöl Tompa Gábor két verseskötetéről, valamint Borsodi L. László Kiss Tibor Noé Beláthatatlan táj című kötetéről.

A lapszámot Vorzsák Gyula munkái illusztrálják.– a Maszol.ro portálról