A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Látó szépirodalmi folyóirattal együttműködve a magyar költészet napja alkalmából Írd meg magad! címen költészeti versenyt hirdetett középiskolások számára. 

A verseket április 6-a éjfélig lehetett beküldeni, összesen 40 pályázó küldte be munkáit Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kolozsvár, Székelyudvarhely, Zilah valamint Barót oktatási intézményeiből. Köszönjük minden pályázó részvételét, munkáját! A beérkező verseket hét tagú zsűri bírálja el: Vida Gábor író, Markó Béla költő, Demény Péter író, költő, Keresztes Attila művészeti igazgató, valamint Tompa Klára, Simon Boglárka Katalin, Henn János színészek. A legsikeresebb alkotásokat a Látó szépirodalmi folyóirat publikálja. A beérkező versekből a Tompa Miklós Társulat művészei összeállítást készítenek, amely a magyar költészet napján, április 11-én, vasárnap lesz követhető az ÍRD MEG MAGAD! Facebook-oldalon. További információkért kövessék a színház honlapját, Facebook valamint Instagram oldalát. (közlemény). Transindex.ro

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Látó szépirodalmi folyóirattal együttműködve Írd meg magad! címen költészeti versenyt hirdet középiskolások számára a magyar költészet napja alkalmából.

A szervezők közleménye szerint egy pályázótól két, korábban sem nyomtatott, sem online platformon nem közölt verset várnak, az egyik témája és címe kötelezően Önarckép , a másik szabadon választható témájú és című. A két verset április 6-án éjfélig a tompamiklostarsulat@gmail.com e-mail címre várják.

A beérkező verseket hét tagú zsűri bírálja el: Vida Gábor író, Markó Béla költő, Demény Péter író, költő, Keresztes Attila művészeti igazgató, valamint Tompa Klára, Simon Boglárka Katalin, Henn János színészek.

A legsikeresebb alkotásokat a Látó szépirodalmi folyóirat publikálja, valamint a Tompa Miklós Társulat művészei versműsort készítenek belőlük, amelyet a színház magyar költészet napján, április 11-én este 19 órától mutat be az aktuális járványügyi rendelkezéseknek megfelelő formában. maszol.ro

-Egy olyan társadalmi-politikai pillanatban élünk, amikor minden válságosnak tűnik: válságban van a demokrácia építése itthon és másutt, válságban van a nyilvánosság, a sajtó is. Az írástudóknak, az értelmiségieknek kötelességük szólni, véleményt mondani, különösen most, amikor úgy tűnhet, a populista, demagóg társadalomvezetés mindent elsöpör, ami az útjában áll – mondta Markó Béla szerdán, az Aranytoll Díj ünnepi átvételén. Az erdélyi magyar költő, szerkesztő, egykori politikus Marosvásárhelyen a Bernády Házban vette át a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) által publicisztikáiért odaítélt életmű díjat.

A rendezvényt a MÚOSZ kérésére a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szervezte: ennek vezetője, Szűcs László elsőként Hargitai Miklósnak, a MÚOSZ  elnökének üdvözletét tolmácsolta. – A sajtódíj nem politizál, nem a politikai világnézetről, hanem a nyilvánosságról, a sajtószabadságról, a szabad tájékoztatás jogáról szól – hangzott el a méltatásban, amelyben a szervezet elnöke kiemelte, Markó esszéi, publicisztikái a mai magyar vélemény-újságírás legértékesebb művei közé tartoznak, mind a megfogalmazott üzenetet, mind a nyelvi színvonalat tekintve.

Szűcs László maga is úgy értékelte, Markó Béla politikusként és újságíróként egyaránt maradandót alkotott, publicisztikája pedig szervesen kötődik a közéleti lírájához. “Értékek, a normalitás, a dolgok helyére tétele jellemzi a szövegeit. Célja szóvá tenni mindazt, ami nem tetszik, kellően határozott hangon, könnyen felismerhetően, bátran érvelve, tisztességesen bírálva – mondta a MÚRE elnöke.

Markó Béla úgy fogalmazott, akárcsak a közélet más területei, ma a sajtó is válságban van, és ebben a nehéz korban az újságírónak, az írónak ismét meg kell keresnie a helyét.”Meg kell válaszolni azt a kérdést, hogy valóban úgy robog előre egy sokszor értelmiségen kívüli akarat, valóban úgy söpör el mindent egyfajta populista demagóg társadalomvezetés, hogy mi ezt már sem megakasztani, sem más irányba fordítani nem tudjuk? A válasz egyértelmű: ha ez így lenne, akkor miért van az, hogy mindazok, akik a vad, hatalomért folyó robogást gyorsítani akarják, továbbra is félnek a szabad vélemény mondástól? (…) Ha igaz lenne, hogy Önök (az újságirók – szerk.) már nem fontosak, akkor miért is van az, hogy továbbra is olyan rettenetesen félni tud a hatalom egy rádiótól, egy megszólalástól, egy napilaptól, egy televíziós csatornától? Miért akarja maga alá gyűrni, hatalmába venni és birtokolni ezeket a fórumokat, ha már nem fontosak? Pontosan ezek a szándékok mutatják, hogy ma mennyire fontos a sajtó, mennyire fontos a véleménymondás” – mutatott rá Markó Béla.

Az idén Markó Béla mellett Kereszty András, Farkas László, Szűcs Gábor, Rózsa Péter Varsányi Zsuzsa kapta meg a MÚOSZ Aranytoll díját. A Magyar Sajtódíjban idén a Telex szerkesztősége, Lukács Csaba (Magyar Hang) és Keller-Alánt Ákos (Szabad Európa) rászesült. Serdült Viktória, a HVG munkatársa kapta az idei Földes Anna Interjúdíjat, ugyanakkor Gulyás Mártonnak és a Partizán szerkesztőségének ítélték a MÚOSZ Gazdaságpolitikai és Médiatudományi Szakosztálya a Gazdasági Újságíró Díjat.

A MÚOSZ a Szabad Sajtó Napja alkalmából hirdette ki az idei Magyar Sajtódíjat, valamint az életművet méltató Aranytoll díjat és a Földes Anna Interjúdíjat. “A költő, egykori politikus Markó esszéi, publicisztikái (Élet és Irodalom, Transindex stb.) a mai magyar vélemény-újságírás legértékesebb művei közé tartoznak, mind a megfogalmazott üzenetet, mind a nyelvi színvonalat tekintve. A Népszava hasábjain is visszatérően jelentkezik rendszerint regionális nézőpontú, de mindig európai léptékű gondolatokat megfogalmazó írásaival” – méltatják Markót, aki mellett Kereszty András, Farkas László, Szűcs Gábor, Rózsa Péter Varsányi Zsuzsa is Aranytoll díjat kapott. A Magyar Sajtódíjat idén Telex szerkesztősége, Lukács Csaba (Magyar Hang) és Keller-Alánt Ákos (Szabad Európa) kapta meg. Serdült Viktória, a HVG munkatársa kapta az idei Földes Anna Interjúdíjat. Ugyanakkor Gulyás Mártonnak és a Partizán szerkesztőségének ítélte a MÚOSZ Gazdaságpolitikai és Médiatudományi Szakosztálya a Gazdasági Újságíró Díjat. Transindex.ro

Négy erdélyi, vagy Erdélyben született költő, író kapott József Attila-díjat a március 15-ei nemzeti ünnepen, amelynek alkalmából Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere művészeti kitüntetéseket ítélt oda.

Kiemelkedő színvonalú irodalmi tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesült a Kolozsvárt született, 1989 óta Budapesten élő Magyary Ágnes író, tanár. Munkásságát Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője így jellemezte évekkel ezelőtt: „Magyary Ágnest módfelett érdeklik az irodalmi kuriózumok, az intertextuális játékok, az újraértelmezések, paratextusok. A posztmodern. És persze történetei is vannak, de szinte csak mellékesen.” Kötetei: Periton; Antológia, Lakitelek, 2004; Az ördög operába készül és más történetek; Lector, Marosvásárhely, 2013; Rövidzárlat az alvilágban. Kisregény; Magyar Napló, Bp., 2016; Víziló a Szamosban; Magyar Napló, Bp., 2018. József Attila-díjat kapott a Marosvásárhelyen született, jelenleg Békéscsabán élő Farkas Wellmann Éva költő, szerkesztő, kritikus (bátyja, Farkas Wellmann Endre szintén költő, ő 2016-ban kapta meg a József Attila-díjat).

1998-tól rendszeresen közöl verseket erdélyi és magyarországi irodalmi folyóiratokban, antológiákban, emellett kritikákat és irodalomtörténeti tanulmányokat is publikál magyar és angol nyelven. Első önálló verseskötete 2002-ben jelent meg Itten ma donna választ címmel, tavaly látott napvilágot Magaddá rendeződni című verseskötete az Előretolt Helyőrség Íróakadémia kiadásában. Kiemelkedő színvonalú irodalmi tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesült Muszka Sándor kézdivásárhelyi származású költő, író. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem szociológia−antropológia szakán diplomázott, Csíkszépvízen élő Muszka Sándor kötetei: Ennyi ha történt (versek). Erdélyi Híradó – Előretolt Helyőrség, Kolozsvár, 2005; Mi nem lóg ha áll (próza & vers). Erdélyi Híradó – Előretolt Helyőrség, Kolozsvár, 2007; Múzsák trágyás szekérrel (versek). Erdélyi Híradó – Előretolt Helyőrség, Kolozsvár, 2010; Sanyi bá (székely egypercesek). 1. kiadás: Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2012; 2. kiadás: Ulpius-ház, Budapest, 2013; Magányos nőknek, bukott fiúknak (versek). Orpheusz Kiadó, Budapest, 2014; A lusta dög (próza) Irodalmi jelen könyvek 2017; Szégyen. Versek; Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Bp., 2018.

József Attila-díjat kapott a Gyergyószentmiklóson született Varga Melinda költő, szerkesztő is. Tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsváron végezte, verseit erdélyi és magyarországi rangos irodalmi lapokban publikálja: Irodalmi Jelenben, Helikonban, Székelyföldben, Kalligramban, Látóban, Esőben, Bárkában, Pannon Tükörben, Műútban stb. 2010-től az Irodalmi Jelen munkatársa, 2015-től a lap versrovatának, 2017-től a lap interjúrovatának szerkesztője, 2018-től az erdélyi Előretolt Helyőrség kulturális és irodalmi melléklet szerkesztője. Kiemelkedő színvonalú irodalmi tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesült még idén Madár János költő, kritikus, könyvkiadó, a népi és nemzeti irodalom értékeinek őrzője, Medvigy Endre irodalomkutató, szerkesztő, Bata János költő, műfordító, folyóirat-szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja, valamint Arday Géza irodalomtörténész, író. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere ezen túlmenően Herczeg Ferenc-díjban részesítette a Brassóban született Orbán János Dénes költőt, írót, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia elnökét, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagját. Kiemelkedő rendezői tevékenysége elismeréseként Jászai Mari-díjat kapott a Zsibón született Szabó K. István színházi rendező, aki 2000-ben végzett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendező szakán, majd a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház főrendezője, művészeti vezetője lett, majd 2004-től igazgatója. 2005-től a temesvári Csiky Gergely Színház főrendezője. 2007-től az ARCA független színház vezetője Bukarestben. 2009-2011 között a Piatra Neamţ-i Ifjúsági Színház főrendezője. 2011-től 2015-ig a nagyváradi Szigligeti Színház főrendezője, művészeti igazgatója. 2015-től Budapesten él, szabadúszó művészként folytatja pályáját. Számos romániai és magyarországi színházban rendezett már, de Németországban és az Egyesült Államokban is megfordult színházi rendezőként. Kronika.ro

Három új kötetet és a Holnap Kulturális Egyesület (HKE) kiadásában induló Újvárad című lap első számát mutatták be március 8-án a Szigligeti Stúdió fehér termében.

Az eseményt a Búcsú a Szigligeti Stúdiótól című programsorozat keretében tartották meg, hiszen mint elhangzott, az egyesület és a színház több alkalommal is szervezett közös rendezvényeket. A beszélgetéseket Biró Árpád Levente moderálta, aki nem csak a Szigligeti Színház kommunikációs felelőse, hanem a frissen bemutatott Újvárad folyóirat kultúra rovatának szerkesztője is. Simon Judit, a HKE vezetője és Szűcs László főszerkesztő mellett online kapcsolódott a beszélgetésbe Demény Péter, Fám Erika Halló Juli! című kisregényének szerkesztője, valamint az új lap szerkesztői, rovatvezetői, Kemenes Henriette, Magyari Sára, illetve Tasnádi-Sáhy Péter.

Elsőként a nagyszalontai Dánielisz Endre Galíciától a Garda-tóig (első világháborús napló) című könyvéről esett szó, amely tulajdonképpen a szerző édesapjának naplóit, illetve a hiányzó lapokon szereplő, utólag rekonstruált eseményeket tartalmazza. A Halló, Juli! két, tájainkon és Amerikában, családban élő középosztálybeli asszony telefonbeszélgetéseiből áll össze, akik megmentik egymást az elmagányosodástól.

Péter I. Zoltán Régi képeslapok, régi történetek – Nagyvárad című, posztumusz kötete egy sorozat harmadik, az első két kötethez (Régi képeslapok, régi történetek – Nagyvárad – Olaszi és Régi képeslapok, régi történetek – Nagyvárad – Újváros) képest rendhagyó része, mivel nemcsak az adott városrészekről, hanem egész Nagyváradról tartalmaz képeket és történeteket. Mint azt Szűcs László elmondta, olyan szempontból is rendhagyó a kötet, hogy túlmutat Péter I. Zoltán megszokott időkeretén, a nemrég elhunyt helytörténész ugyanis általában a monarchia korával foglalkozott, rendszerint 1919-ig, míg jelen kötetben ennél újabb képek is találhatók, például az egykori Divatház, illetve néhány középkori illusztráció is megjelenik.

Mint elhangzott, a szövegek alapjául általában az 1890–1910 közötti sajtómegjelenések szolgálnak, azonban Péter I. Zoltán más dolgoknak is utánanézett. Olyan kuriózumok is szerepelnek a kötetben, hogy például Vágó László építész mit gondolt a színház építéséről, és hogy hogyan működött a korabeli tűzőrség a városban. A Szent László téren – ami akkor piactér volt – készült egyik fotón például egy mezítlábas kamaszfiú tol egy taligát, s annak nézett utána a szerző, ő miért is lehetett mezítláb. Szintén a Szent László téren készült fotón egy falusi család látható, Péter I. Zoltán annak is próbált utánajárni, ők kik lehettek. Az is kiderült a könyvből, hogy a szennyvízelvezetés problémái miatt Nagyvárad olykor bizony büdös város volt.

A délután második részében az Újvárad című lapot mutatták be annak munkatársai, s az is elhangzott, hogy mind a lap, mind a HKE tegnap bemutatott kötetei kaphatók lesznek a nagyobb erdélyi könyvesboltokban, illetve az újdonságok és a régebbi kötetek megrendelhetők lesznek az egyesület honlapján. maszol.ro