Tamási Áron születésének 125. évfordulóját ünnepli legújabb lapszámában a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.

A Helikon 2022/18-as lapszámát Lovász Krisztina Fenekedés Farkaslakán – Vidám tisztelgés Tamási Áron előtt című rövidprózája nyitja, majd Karácsonyi Zsolt Az író vonatra száll című vezércikke olvasható. Tanulmányt közöl továbbá Dávid Gyula Tamási Áron hazatérései (adatok az 1970-1989 közötti romániai Tamási-kiadások történetéhez) címmel, valamint Török Dalma ír a Tamási Áron-hagyaték néhány darabjáról, amelyek jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészet-, Relikvia- és Fotótárának állományában találhatók. Esszét Magyary Ágnes közöl Tamási Áron mentsége címmel, és Vida Gábor Szölfi Tamásival címmel. A folyóirat Ráolvasás című rovatában is Tamási-olvasmányélmények olvashatók, ezúttal Lövétei Lázár László tollából.

A Pavilon 420-ban Télffy Ármin, Vida Boldizsár és Bene Adrián versei olvashatók, továbbá Horváth Szekeres István Ötven százalék című prózájának folytatása.

Száraz Miklós György Madeleine Albright és Václav Havel iránytűje – Író és feladat a 21. Században című esszéjének második része ugyancsak jelen lapszámban olvasható. A Kinematográfban Mărcuțiu-Rácz Dóra filmkritikája olvasható Cristian Mungiu R.M.N. című filmjéről, a Theátrumban Bíró Béla ír rövid tanulmányt Tamási lappangó látványszínháza címmel.

Kritikát Szántai János és Barazsuly Viktória Adrienn közöl a Magyar Művészeti Akadémia Tamási-albumjáról, fülszöveget Kozma Dezső közöl Aniszi Kálmán Árral szemben (A felvilágosodás kori erdélyi magyar értelmiség ethosza) című munkájáról. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás az Ördögváltozás Csíkban című Tamási-novella zenei adaptációjáról. Az Artefaktumban Egyed Emese Györkös Mányi Albert képei alá írt versei olvashatók, amelyekkel jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://uploads-ssl.webflow.com/…/63314ce4069c6b45fd06c…

Megjelent a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat első szeptemberi, 2022/17-es lapszáma, benne Fekete Vince versei, Mărcuțiu-Rácz Dóra vezércikke, Borsodi L. László interjúja Fekete Vince költővel, aki szeptemberben hónapban a Helikon kiemelt szerzője. Verset közöl továbbá Eszteró István, Varga Borbála, prózát Szondy-Adorján György. Florin Irimia Az amerikai kisautó regénye című prózáját Szonda Szabolcs fordításában közöljük.

A Pavilon 420 hasábjain Lázár Kinga versei olvashatók, továbbá Horváth Szekeres István Ötven százalék című prózájának első része. A Stelláriumban Codău Annamária ír Roy Jacobsen Fehér tenger című kötetének magyar fordításáról. Esszét Száraz Miklós György közöl Madeleine Albright és Václav Havel iránytűje címmel.

A Kinematográfban Papp Attila Zsolt kritikája olvasható az Elvis című filmről, a Theátrumban Mihai Gramatopol Moira, mythos, drama című írásának egy részletét Karácsonyi Zsolt fordításában közöljük. Kritikát Tamás Dénes közöl Fekete Vince Halálgyakorlatok című kötetéről, fülszöveget André Ferenc jegyez Deres Kornélia BOX és Kustos Júlia Hullámtörő című kötetéről.

Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás Koncertek és orgonák című rövid esszéje olvasható, az Artefaktumban Zilahi Nono ír Botár László munkáiról, amelyekkel jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://uploads-ssl.webflow.com/…/631c5715d267b1f37cd8e…

Az idei Látó-táborban már bemutattuk, itt a két hónap fordulóján ismertetjük az augusztus–szeptemberi duplaszám, a hagyományos SzínházLátó tartalmát. A könyvesboltokban már kapható!

Szántó T. Gábor: A zsidó kutya (Monodráma, filmforgatókönyv)

Hatházi András: Mária projekt (Foghíjas szövegjavaslat egy előadáshoz)

Horváth Péter: Jóccakát avagy rittanturi tantire (Operett zene nélkül, két részben)

Szabó Róbert Csaba: A kelet-nyugati mélyszobor (Kárpát-medencei játék)

Székely Csaba: Mária országa (Történelmi játék)

TALÁLT VERS

Zelk Zoltán: Kivert kutyák siratója

NÉVJEGY

Szabó Róbert Csaba

—

A nyomtatott folyóirat némi késéssel általában az alábbi könyvesboltokban kapható:Gutenberg könyvesboltok (Marosvásárhely, Csíkszereda, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy), Gemma Book Café, Antikvárius (Marosvásárhely), Gaudeamus könyvesbolt, Idea könyvtér, Cărturești Cluj (Kolozsvár), Írók boltja (Budapest).

A lapszám teljes tartalma a Szófa oldalán olvasható, utólag a www.lato.ro honlapunkra is felkerül.

Megjelent a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat második augusztusi, 2022/16-os lapszáma, benne Wirth Imre A név kátyú, vaddisznódagonya, omladék, szerelem című prózasorozatának 27. része, illetve Karácsonyi Zsolt A völgybelieknek című vezércikke. Interjút Pál-Lukács Zsófia közöl Bánki Éva íróval, költővel, irodalomtörténésszel. Ugyanakkor jelen lapszámunkban olvasható Bánki Éva Végenincs című regényrészlete.

Verset közöl továbbá Kürti László, Lövétei Lázár László, prózát Forgács Péter. Raluca Boantă verseit Szántai János fordításában közöljük. A Képalában Száraz Miklós György rövidprózája olvasható Zátonyi Tibor fényképéhez. A Pavilon 420-ban Repkő Ágnes és Márián Gábor versei olvashatók, regényrészletet Nagy Kriszta Léna közöl.

A Kinematográfban Ritter György ír A játszma című filmről, a Theátrumban Fischer Botond kritikája olvasható Kele Fodor Ákos Mysterium dell’arték s egy fekete daljáték című kötetéről. Kritikát Borsodi L. László ír Böjte Csaba Füveskönyvéről, továbbá Haklik Norbert ír Forgács Péter Szuperhold című kötetéről. Fülszöveget Lakatos-Fleisz Katalin jegyez az EME két kiadványáról: Hermann Veronika Helyettem a nyelv. Identitáspolitikák az irodalomban és Nagy Anna Dupla expó. Fotográfia a kortárs magyar irodalomban című munkájáról.

Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás Hány évre tervezni? című rövid esszéje olvasható, az Artefaktumban Szekernyés János ír a nemrég elhunyt Szakáts Béla szobrászművészről, akinek munkáival jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson tekinthető meg: https://uploads-ssl.webflow.com/…/6307493e20d22840814b5…

A Vásárhelyi Forgatag keretén belül augusztus 27-én, szombaton 12 órától Márton Evelinnel a nemrégen megjelent Farkashab című regényéről Gálfalvi Ágnes beszélget.

Márton Evelin (Kolozsvár, 1980) író, rádiós és irodalmi szerkesztő.

Kötetei: Bonjour Leibowitz (2008); Macskaméz (2011); Papírszív (2012); Szalamandrák éjszakái (2015); ABC80 (2017); Nopțile salamandrelor (román nyelven, ford. Kocsis Francisko, 2017); Solea minor (2021).
A Vásárhelyi Forgatagon Gálfalvi Ágnes beszélget a szerzővel Farkashab című regényéről (Lector Kiadó, Marosvásárhely, 2022).

Helyszín: Marosvásárhelyi Vár, Téka-terasz.
Társszervezők: Teleki Téka, Vásárhelyi Forgatag

Megjelent a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat első augusztusi lapszáma, benne Árkossy István esszéje, valamint Márton Evelin vezércikke. Interjút Petres László közöl Magyar Zoltán folklórkutatóval, íróval.

Verset közöl továbbá Láng Orsolya, Simonfi József, Zalán Tibor, prózát Hegedűs Imre János. Juan José Arreola rövidprózáit Magyary Ágnes fordításában közöljük. Továbbá jelen lapszámban köszönti a hetvenéves Simonfi Józsefet Fehér Imola. A Pavilon 420-ban Bálint Bernadett Megjegyzések a metamodern oszcillációhoz című esszéje olvasható, Ileana Negrea Leltár című versét Száva Csanád fordította.

A Ráolvasásban Száraz Miklós György ír Louis-Ferdinand Céline-ről. A Kinematográfban Ferenczi Szilárd ír a Tiszta sváb című dokumentumfilmről, a Theátrumban Bartha Réka Drámai képzelgés az „élet értelméről” című esszéje olvasható. Kritikát Soós Amália ír Láng Orsolya Személyes okok című verseskötetéről. Fülszöveget Gál Andrea jegyez Szávai Géza Az életed, Polcz Alaine. Asszony a hátországban című monográfiájáról. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás Debussy és játékai című zeneesszéje olvasható, az Artefaktumban Túros Eszter ír iski Kocsis Tibor Torso Singularity című kiállításáról, amelynek anyagával jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el:https://bit.ly/3Qfx7Ol

Megjelent a kolozsvári Helikon második júliusi, 2022/14-es lapszáma, benne Wirth Imre A név kátyú, vaddisznódagonya, omladék, szerelem című prózasorozatának 26. része, továbbá Papp Attila Zsolt A városi táj változókora című vezércikke. Interjút Fehér Imola közöl Simon Márton költővel.

Verset közöl továbbá Bánfai Zsolt, Keszthelyi György, Kézdi Imola, Ughy Szabina és Szántai János, prózát Bene Zoltán Igazak című regényéből. Monika Herceg verseit Orcsik Roland fordításában közöljük. Átfogó kritikát Codău Annamária közöl a címtelen föld című antológiáról.

A Pavilon 420-ban Bene Adrián és Fodor Barbara versei olvashatók. Cristina Sandu Nina című regényrészletét Kusztos Anna fordításában közöljük. A Képalában Száraz Miklós György prózája olvasható Zátonyi Tibor munkájáról.

A Kinematográfban Ritter György ír a Bereményi kalapja című dokumentumfilmről, színikritikát Fischer Botond közöl a Kolozsvári Állami Magyar Színház Robert Icke Oidipusz című előadásáról. Kritikát Szántai János ír Sántha Attila Ágtól ágig című kötetéről. Fülszöveget Tőtős Dorottya jegyez Lovas Ildikó Amikor Isten hasba rúg című kötetéről, továbbá Pataki-Péter Sándor ír Jan Patočka Platón és Európa című kötetéről. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás Kilar, a hangépítő című rövid zeneesszéje olvasható, az Artefaktumban Dabóczi Géza Mircea But munkáiról írt méltatásának rövidített, szerkesztett változatát közöljük. Jelenlegi lapszámunkat Mircea But Twice Told Tales című tárlatának anyagával illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://bit.ly/3b0FOws

Pontosan egy hét múlva kezdődik a Látó idei írótábora, ismét a nyárádszentmártoni Lovasfogadó vendégház és kemping területén. Részletek és program: https://latoblog.blog.hu/2022/07/21/6_lato-tabor

Örvendetes módon több háromszéki szerző és kötete is bemutatkozhatott az idén első alkalommal megszervezett, SepsiBook névre keresztelt sepsiszentgyörgyi könyvvásáron és kortárs irodalmi fesztiválon. Közéjük tartozott lapunk munkatársa, Borcsa János kézdivásárhelyi irodalomkritikus, irodalomtörténész, közíró, tanár, az irodalomtudományok doktora is, akivel Zsidó Ferenc író, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője beszélgetett, a Kriterion Könyvkiadónál Világot benépesítő művek címmel 2021-ben megjelent könyvéről.

A két jeles személyiség baráti hangnemben zajlott társalgása során többek között megtudhattuk, hogy az élő erdélyi irodalomkritikusok közül Borcsa János a legrégebbi ezen a pályán. Már nagyon fiatalon, közvetlenül a bölcsészkar elvégzése (1976) után eljegyezte magát ezzel az irodalmi tevékenységgel. Első kritikai írásokat tartalmazó kötete 1984-ben jelent meg Megtartó formák címmel, amely a szakma részéről itthon, Magyarországon és nyugati magyar irodalmi körökben egyaránt kedvező fogadtatásban részesült. Ennek eredményeként 1986-ban elnyerte a Romániai Írók Szövetsége debütdíját.

Az érintett 1980-at tekinti ez irányú munkássága kiindulási pontjának. Ekkor jelent meg a Páskándi Géza verseit értelmező írása, az Igaz Szó szerkesztősége által összeállított, fiatal romániai magyar írókat, költőket, vizuális művészeket bemutató Ötödik évszak antológiában.

Akár hogyan is vesszük a pályán eltöltött időszak Borcsa János esetében bőven meghaladta a negyven esztendőt, ami erős és folyamatos indíték, indíttatás nélkül nem lett volna lehetséges. Ezt esetében a kihívások elfogadása és azoknak való megfelelés igyekezete jelentette. Véleménye szerint ugyanis egy-egy irodalmi mű próbára teszi az olvasót, az értelmező számára pedig kihívást jelent. Annál is inkább, ha ezt egy kistérség falujának a katedrájáról teszi.

Az erdélyi, illetve az összmagyar irodalomkritikát úgy értékelte, hogy az 1980-as évekbeli és a mostani igény, követelmény között semmi nem változott, de mondhatni az elmúlt 191 évben sem. Bajza József 1831-ben, a Kritikai Lapok kiadvány indításakor tett megjegyzése napjainkban is érvényes maradt: „az irodalomkritikának rendszeres, tudományosan megalapozott, elvszerű tevékenységnek kell lennie”. Ennek az elvárásnak viszont a külső feltételek és a személyes tényezők hatása miatt nem mindig sikerül teljes mértékben megfelelni, de egy vérbeli kritikus a felkínált lehetőséget egyeztetni tudja a belső indítatással.

Ami a Kritikai szemle 2016–2020 között alcímet viselő könyvet illeti, már a benne található elemzések címei is sokat mondóak, ezért a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhányat belőlük. A hiteles szavú Fodor Sándor, Olvassuk Bajor Andort!, Megjegyzések Magyari Lajos költői és közírói életművéhez, Ferenczes István a hajszálgyökerekről, Erdélyről mondja, amit mondani tud, A jelen súlya, Hívó otthoni táj (…).

Nagy erénye, hogy nem hétköznapi, azonban ízes és érthető nyelvezeten teszi közkinccsé mindazt, ami a szerzőkről és az életművükről Borcsában megfogalmazódot

Forrás: Bedő Zoltán, hirmondo.ro

Civis, scriptor, historicus

Július 15-én, pénteken este a marosvásárhelyi Studium Hub konferenciatermében bensőséges hangulatú ünnepi könyvbemutatón köszöntötték barátai, kollégái, tisztelői a 75. születésnapját nemrég töltött művelődéstörténész, író, könyvtáros, közéleti személyiség Sebestyén-Spielmann Mihályt. A Studium-Prospero Alapítvány, a Borsos Tamás Egyesület és az EME Marosvásárhelyi Fiókegyesülete szervezte rendezvényen ismertették a Civis, scriptor, historicus című születésnapi tanulmánykötetet.

Köszöntőt mondott dr. Vass Levente, a Studium-Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke és Bányai Réka, a Teleki–Bolyai Könyvtár könyvtárosa, a kötet társszerkesztője. Az ünnepeltet méltatta Pál-Antal Sándor történész, akadémikus. A kiadványt bemutatta Simon Zsolt történész, a kötet társszerkesztője. Az est moderátora Nagy Zsolt, a Studium Kiadó felelős szerkesztője volt.

Az esemény méltatására még visszatérünk, ma Virág György közíró, a Maros Megyei Tanács egykori elnökének az ünnepeltet köszöntő sorait közöljük.

Forrás: nepujsag.ro