Megjelent a Helikon áprilisi száma

Megjelent a Helikon első áprilisi, 2021/7-es lapszáma, benne Mărcuțiu-Rácz Dóra vezércikke, valamint Horváth Csaba interjúja Gángó Gábor irodalomtörténésszel, filozófussal. Adrian Popescu kolozsvári költő és műfordító versei Király László fordításában olvashatók. Verset közöl továbbá Keszthelyi György, Soós Amália, prózát Szeifert Natália, esszét Végh Attila. Ugyanitt olvasható Magyary Ágnes Madrid című regényes útirajzának A száműzött tábornok című részlete.
A Pavilon 420 pályakezdőrovatban Pauljucsák Péter versei olvashatók, prózát Dobó Dorottya és Makáry Sebestyén közölnek. A Ráolvasás című rovatban Vörös István ír a Thomas Mannról, a Kinematográfban Jakab-Benke Nándor ír A nomádok földje című filmről, a Theátrumban pedig Bartha Réka színházi szemléje olvasható.
Kritikát Codău Annamária közöl Térey János Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai című posztumusz kötetéről, fülszöveget Lakatos Artur jegyez Borsi-Kálmán Béla Az Aranycsapat és ami utána következik. Adalékok a Rákosi-korszak és a Kádár-rendszer történetéhez a futball tükrében és Jeszenszky Géza Az elveszett presztízs. Magyarország megítélésének megváltozása Nagy-Britanniában (1894–1918) című munkáiról. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás Cigaretta című rövidesszéje olvasható, az Artefaktumban Túros Eszter ír Orth István grafikusművész sepsiszentgyörgyi kiállításáról, amelynek anyagával jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.
A lapszám részletes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el:

Amit nem lát a webkamera – a Helikon pályázata

A Helikon Kulturális Egyesület és a Helikon folyóirat több mint harmincéves műhelyhagyományának folytatásaként pályázatot hirdet erdélyi pályakezdő fiatalok számára Amit nem lát a webkamera címmel, melynek célja szakmai tanácsadást és megjelenést biztosítani az irodalmi tehetségeknek (a Helikon Pavilon 420 című rovatában és a Helikon online felületén). Pályázni két kategóriában lehet (vers, próza) publikálatlan művekkel, a legjobbnak ítélt pályaművek mindkét kategóriában 1000, 750, illetve 500 lejes díjban részesülnek.
A pályázat feltételei
Pályázni vers vagy próza kategóriában lehet, vers kategóriában összesen 3, próza kategóriában összesen 2, eddig publikálatlan pályaművel – internetes felületen, közösségi oldalakon (Facebook vagy Instagram) való közlés is publikációnak minősül – amelyek összterjedelme nem haladhatja meg a 30 000 leütést, szóközökkel együtt.
A pályázat kizárólag erdélyi (romániai magyar) származású pályakezdő szerzőknek szól, akik még nem rendelkeznek önálló kötettel, illetve akik 2021 januárjában még nem töltötték be 22. életévüket.
A pályaműveket .doc vagy .docx dokumentum formájában, csatolt fájlként a helikonpalyazatok@gmail.com címre várják a Helikon szerkesztői csapatából kikerülő zsűritagok 2021. április 20-ig. A beküldött email tárgyában jelezni kell a pályázat kategóriáját (vers vagy próza). A zsűri mindkét kategóriát külön-külön díjazza.
A pályázat jeligés, ehhez mérten a jelentkezőknek egy külön dokumentumban mellékelniük kell a jelige feloldását. A jeligének szerepelnie kell a beküldött pályaművek fájlnevében, illetve a művek címe fölött. A pályázók neve semmiképp ne jelenjen meg a pályaműveket tartalmazó dokumentumban vagy annak fájlnevében!
A várt csatolt fájlok tehát:
1. vers esetén 3, próza esetén 2, jeligével ellátott, pályaművet tartalmazó dokumentum
2. a jelige feloldását tartalmazó dokumentum
Díjazás, külön-külön mindkét kategóriában:
1. díj: 1000 RON
2. díj: 750 RON
3. díj: 500 RON
A díjazottaknak továbbá lehetőségük nyílik részt venni a Helikon által szervezett eseményeken, díjnyertes pályaműveik a Helikon Pavilon 420 című rovatában lesznek olvashatók, a színvonalasabbnak tartott pályaműveknek pedig külön rovatot biztosít a Helikon online felületén.
A pályázat eredményéről a díjazottak, illetve a színvonalasabbnak talált pályaművek szerzői emailben értesítést kapnak 2021. május 30-ig. Amennyiben lehetőség nyílik rá, egy felolvasással egybekötött díjkiosztóra is sor kerül.

A diákok megírták, a színészek elmondják, a Látó publikálja – versünnep a költészet napjára Marosvásárhelyen!

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Látó szépirodalmi folyóirattal együttműködve a magyar költészet napja alkalmából Írd meg magad! címen költészeti versenyt hirdetett középiskolások számára. 

A verseket április 6-a éjfélig lehetett beküldeni, összesen 40 pályázó küldte be munkáit Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kolozsvár, Székelyudvarhely, Zilah valamint Barót oktatási intézményeiből. Köszönjük minden pályázó részvételét, munkáját! A beérkező verseket hét tagú zsűri bírálja el: Vida Gábor író, Markó Béla költő, Demény Péter író, költő, Keresztes Attila művészeti igazgató, valamint Tompa Klára, Simon Boglárka Katalin, Henn János színészek. A legsikeresebb alkotásokat a Látó szépirodalmi folyóirat publikálja. A beérkező versekből a Tompa Miklós Társulat művészei összeállítást készítenek, amely a magyar költészet napján, április 11-én, vasárnap lesz követhető az ÍRD MEG MAGAD! Facebook-oldalon. További információkért kövessék a színház honlapját, Facebook valamint Instagram oldalát. (közlemény). Transindex.ro

Megjelent a Látó áprilisi száma

170017794_3958353484225352_5991553204065174681_n
VERS, PRÓZA
▪ Szabó Fanni: A megszületetlenek; Az elfeledett istenek öröme és bánata; Az istenek, akiket ismertem; Mindent előbb, csak azt nem (Versek)
▪ Hajós Eszter: Nyílik a Nap, írtad; Rajzolom kézzel; Hullámzott a hullámain (Kisprózák)
▪ Tóth Réka Ágnes: Napokig nem mentél ki az utcára; Tojáshéj; Okker (Versek)
▪ Huszthy Viola: Picasso bikája (Novella)
▪ Repkő Ágnes: Reggeli; Kerti fények; Közértben; Karantén idill; Ugyanott (Versek)
▪ Bali Péter: Már megadtuk magunkat annak, ami csak holnap fog elnyelni (Novella)
▪ Csősz Gergő: hűvös; lírai ő; huzam; bonbon; elegy; lux; ami marad (Versek)
▪ Simó Márton: Iker (Regényrészlet)
▪ Nagy Attila: Sebesült sirály; Találkozás; Ősz; A bóbiskoló Kháron; Mint dallamban a varázs (Versek)
▪ Rékai Anett: A versmondólány (Novella)
▪ Korpa Tamás: Jancsó Noémi (Vers)
▪ Ádám Péter: Villon hangja
▪ François Villon: Nagy Testamentum (Részlet; Ádám Péter fordítása)
FÓRUM
▪ Vincze Richárd: Olvashatóság és nyelvi szinkretizmus (A szív segédigéi szövegének angol fogadtatástörténete)
MÉSZÖLY MIKLÓS 100
▪ Darida Veronika: A töredék esztétikájához
SÉTATÉR
▪ Fekete Balázs: Az otthonlét öröme (Balázs Imre József – Daray Erzsébet (szerk.): Kolozsváros)
KLIKKREC
▪ Amik Annamária – György Andrea: Az otthon ontológiája (Marilynne Robinson: Háztartás)
▪ Láng Zsolt – Tamás Dénes: Lassan kell olvasni (Korpa Tamás: A lombhullásról egy júliusi tölggyel)
DELEATUR
▪ Ayhan Gökhan: Öltözőszekrények intimitásában
TALÁLT VERS
▪ François Villon: Kettős ballada a bolond szerelemről (Mészöly Dezső fordítása)
NÉVJEGY
▪ Amik Annamária – György Andrea
A lapszám teljes tartalma a www.szofa.eu alkalmazásban olvasható, illetve hamarosan a www.lato.ro honlapunkra is felkerül. A nyomtatott folyóirat általában az alábbi könyvesboltokban kapható:
Gutenberg könyvesboltok (Marosvásárhely, Csíkszereda, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy), Antikvárius (Marosvásárhely), Gaudeamus könyvesbolt, Idea könyvtér, Cărturești Cluj (Kolozsvár), Írók boltja (Budapest).

Költészeti versenyt hirdet középiskolások számára a marosvásárhelyi színház és a Látó

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Látó szépirodalmi folyóirattal együttműködve Írd meg magad! címen költészeti versenyt hirdet középiskolások számára a magyar költészet napja alkalmából.

A szervezők közleménye szerint egy pályázótól két, korábban sem nyomtatott, sem online platformon nem közölt verset várnak, az egyik témája és címe kötelezően Önarckép , a másik szabadon választható témájú és című. A két verset április 6-án éjfélig a tompamiklostarsulat@gmail.com e-mail címre várják.

A beérkező verseket hét tagú zsűri bírálja el: Vida Gábor író, Markó Béla költő, Demény Péter író, költő, Keresztes Attila művészeti igazgató, valamint Tompa Klára, Simon Boglárka Katalin, Henn János színészek.

A legsikeresebb alkotásokat a Látó szépirodalmi folyóirat publikálja, valamint a Tompa Miklós Társulat művészei versműsort készítenek belőlük, amelyet a színház magyar költészet napján, április 11-én este 19 órától mutat be az aktuális járványügyi rendelkezéseknek megfelelő formában. maszol.ro

thumbnail_IMG_3118

Az értelmiségnek ma kötelessége megszólalni – Markó Béla átvette a MÚOSZ Aranytoll Díját

-Egy olyan társadalmi-politikai pillanatban élünk, amikor minden válságosnak tűnik: válságban van a demokrácia építése itthon és másutt, válságban van a nyilvánosság, a sajtó is. Az írástudóknak, az értelmiségieknek kötelességük szólni, véleményt mondani, különösen most, amikor úgy tűnhet, a populista, demagóg társadalomvezetés mindent elsöpör, ami az útjában áll – mondta Markó Béla szerdán, az Aranytoll Díj ünnepi átvételén. Az erdélyi magyar költő, szerkesztő, egykori politikus Marosvásárhelyen a Bernády Házban vette át a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) által publicisztikáiért odaítélt életmű díjat.

A rendezvényt a MÚOSZ kérésére a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szervezte: ennek vezetője, Szűcs László elsőként Hargitai Miklósnak, a MÚOSZ  elnökének üdvözletét tolmácsolta. – A sajtódíj nem politizál, nem a politikai világnézetről, hanem a nyilvánosságról, a sajtószabadságról, a szabad tájékoztatás jogáról szól – hangzott el a méltatásban, amelyben a szervezet elnöke kiemelte, Markó esszéi, publicisztikái a mai magyar vélemény-újságírás legértékesebb művei közé tartoznak, mind a megfogalmazott üzenetet, mind a nyelvi színvonalat tekintve.

Szűcs László maga is úgy értékelte, Markó Béla politikusként és újságíróként egyaránt maradandót alkotott, publicisztikája pedig szervesen kötődik a közéleti lírájához. “Értékek, a normalitás, a dolgok helyére tétele jellemzi a szövegeit. Célja szóvá tenni mindazt, ami nem tetszik, kellően határozott hangon, könnyen felismerhetően, bátran érvelve, tisztességesen bírálva – mondta a MÚRE elnöke.

thumbnail_IMG_3133

Markó Béla úgy fogalmazott, akárcsak a közélet más területei, ma a sajtó is válságban van, és ebben a nehéz korban az újságírónak, az írónak ismét meg kell keresnie a helyét.”Meg kell válaszolni azt a kérdést, hogy valóban úgy robog előre egy sokszor értelmiségen kívüli akarat, valóban úgy söpör el mindent egyfajta populista demagóg társadalomvezetés, hogy mi ezt már sem megakasztani, sem más irányba fordítani nem tudjuk? A válasz egyértelmű: ha ez így lenne, akkor miért van az, hogy mindazok, akik a vad, hatalomért folyó robogást gyorsítani akarják, továbbra is félnek a szabad vélemény mondástól? (…) Ha igaz lenne, hogy Önök (az újságirók – szerk.) már nem fontosak, akkor miért is van az, hogy továbbra is olyan rettenetesen félni tud a hatalom egy rádiótól, egy megszólalástól, egy napilaptól, egy televíziós csatornától? Miért akarja maga alá gyűrni, hatalmába venni és birtokolni ezeket a fórumokat, ha már nem fontosak? Pontosan ezek a szándékok mutatják, hogy ma mennyire fontos a sajtó, mennyire fontos a véleménymondás” – mutatott rá Markó Béla.

Az idén Markó Béla mellett Kereszty András, Farkas László, Szűcs Gábor, Rózsa Péter Varsányi Zsuzsa kapta meg a MÚOSZ Aranytoll díját. A Magyar Sajtódíjban idén a Telex szerkesztősége, Lukács Csaba (Magyar Hang) és Keller-Alánt Ákos (Szabad Európa) rászesült. Serdült Viktória, a HVG munkatársa kapta az idei Földes Anna Interjúdíjat, ugyanakkor Gulyás Mártonnak és a Partizán szerkesztőségének ítélték a MÚOSZ Gazdaságpolitikai és Médiatudományi Szakosztálya a Gazdasági Újságíró Díjat.

 

A Látó márciusi számából

77730_126584944068911_2839723_oMÁRCIUSI LAPAJÁNLÓNK:
X.: Kerékgyártó István: Gólya Ármin kalandjai Isten tenyerén, mely olykor kérges
(regényrészlet) [Kalligram]
Gólya Ármin kalandjai végtelenül szórakoztatóak. Kerékgyártó István pikareszk regénye könnyed és humoros, szinte “eteti magát”. Ismerős alakokkal dolgozik: buta amerikai, forróvérű katonafeleség, szemes magyar vándor legény, neki áll a… világ. Jó érzékkel keveri a pikareszk jellemzőit a modern trópusokkal. Mindez némi útikönyvből lopott francia kultúrával meghintve és könnyed erotikus felhanggal tálalva. Kivételesen jó írás azoknak, akiknek kell egy kis emlékeztető, hogy néha azon is lehet nevetni, ami rossz.
IX.: Egy szó mögött.
Somoskői Beáta ajánlója Mészöly Ágnes Fekete nyár című regényéről.
(Recenzió) [Alföld]
A Tilos az Á könyveitől nem idegen a bevállalós témaválasztás, a Fekete nyár azonban különösen rizikós fába vágja a fejszéjét. A történet egy fiktív anime és egy tizedikes lány életének párhuzama, központi témái pedig az élet és a halál, az előítéletesség és az elfogadás. Somoskői Beáta kiemeli azt is, hogy a regényben távol-keleti, sumér, germán és magyar folklór keveredik akárcsak egy mai tizenéves fantáziavilágában, akire számos földrész popkultúrában feldolgozott mondavilága hat. Ráadásul mindez egy vallásos családi háttér előtt. Igazán lebilincselő ajánló, a regény pedig máris a kosárba került.
VIII: Száraz Pál: Táncoló tüzek
(novella) [Székelyföld]
Száraz Pál mesél. Megnyugtat, elvarázsol, egy percig sem veszi túl komolyan magát. Még a szóhasználata is a műmesék hangulatát idézi. A novellában mégis van egy gondolat, ami a fantasy és a science fiction birodalmához közelíti a szöveget. A lápi lidércek az egyik pillanatban még mitikus varázslények, akik az örökösnőt rémisztgetik, a másikban már petróleumgőzben égő füvek, melyek megbízhatóan jelölik, hol érdemes olaj után kutatni. A lidércek vitték sikerre a mérnök tervét – és boronálták össze az örökösnővel -, vagy a tudomány és a véletlen? A mesékben az a legjobb, hogy nem kell választanunk.
VII: Balássy Fanni versei
(vers) [Látó]
Balássy Fanni három versét (Március, Ár-apály, Füstbe ment) a halált megelőző pillanatok különös realitása-szürrealitása köti össze. A költemények a nagypapa elvesztését dolgozzák fel, de nem a megszokott retrospektív nézőpontból, hanem a “még van, már nincs” abszurd pillanatából. A versekben közös az asztal szélén ingadozó üvegpohár feszültsége, melyet semmi nem menthet meg a zuhanástól, az ember mégis ösztönösen utána kap, és mozdulat közben már felkészül a csörömpölésre. Izgalmas, őszinte szövegek kötődésről, szeretetről, elengedésről.
VI: Juhász Zsuzsanna: Az anyám szoknyája; Bálványidomítás; Kenyéren és vízen
(Novella) [Tiszatáj]
Juhász Zsuzsanna rövid novellái erős, keserű női szövegek. Az anyám szoknyája metaforikus novella a magányról, társas magányról, hiszen az elbeszélő közvetlenül szól valakihez, még, ha a monológra nem is érkezik válasz. A központi metafora, a birsalmasajt azonban nem csak depresszív kép, hanem példa, remény is, hogy magányosan, kiszáradva is őrizni lehet valamit a gondtalannak hitt gyermekkorból. A Bálványidomítás bibliai történeteket, isten büntetéseit gondolja újra, a monologizáló “én” azonban most egy anya, akinek lánya – ismerős helyzet – fejvesztve menekül külföldre, hátra sem akar többé nézni. A Kenyéren és vízen szomorú, fájdalmas szöveg, A szolgálólány meséjével vetekszik. Igazán felkavaró olvasmány azok számára, akik nyitottak a feminista diskurzusra.
V.: Ady András versei
(vers) [Székelyföld]
Aki írt már idegen nyelven vagy napi szinten beszél egy második nyelvet, annak ismerős a helyzet, mikor a gondolat az egyik nyelven kezdődik és a másikon fejeződik be. Talán, mert adott esetben pontosabb kifejezésnek érezzük az idegen nyelvi szót, mint a szótárbeli magyar változatát, talán, mert bizonyos dolgokat könnyebb idegen nyelven bevallani, akárcsak egy álarc mögött. Ady András szövegei ezzel a kettősséggel játszanak. Érdemes megfigyelni, milyen természetességgel fut át magyarból angolba, az ív és a lendület meg sem bicsaklik. Izgalmas példa arra, hogyan vetkőzi le a költő az idegen nyelvvel gyakran együtt járó modorosságot, második személyiséget, hogy marad mindkét nyelven önmaga.
IV: Hatházi András: Mítú
(novella) [Látó]
Hatházi András szövege átmenet a próza és a líra között. Megjelölése szerint novella, ám rövid sorai, szakaszolása az egysoros bekezdések/versszakok a szabadvers és a prózavers határára viszik. Tagadhatatlanul fontos téma: hogyan dolgozzuk fel a szexuális zaklatást? Egy kéretlen fenékbe markolás épp elég ahhoz, hogy meghatározza valaki életét, hogy évtizedek múltán is kísértse. Főleg, ha semmilyen segítséget nem kap a feldolgozásra, sőt, szavai sincsenek rá. Nem számít, hogy eltelt közben egy élet, nem számít, hogy a bántalmazó talán már nem is emlékszik az egészre. Képtelenség felmérni, mekkora károkat okozhat a legkisebb vicc is. A sérelmeket pedig nem lehet örökké elnyomni.
III: Ferencz Győző: Itt folytatódik pár dolog
(tanulmány) [Tiszatáj]
A márciusi Tiszatáj központi szereplője Tandori Dezső, különösen a költő 2014-ben írt Mint egypont versek: agypont versek című ciklusa, mely a Tiszatáj hasábjain olvasható először. A kísérő tanulmányok közül Ferencz Győző munkáját emelem ki, amely egyfelől elemzési, megfejtési kísérlete a Százhuszadik születésnapra című Tandori versnek, másfelől azt domborítja ki, milyen lehetett Tandori barátjának lenni. Érzékenyen ír arról a különleges, személyes jelenlétről, melyhez nem volt szükséges a személyes jelenlét, és amelyen épp ezért nem a halálnak sincs hatalma.
II.: Gurubi Ágnes: Másik isten
(regényrészlet) [Kalligram]
A márciusi kalligram központi témája a szexualitás. Gurubi Ágnes szövegében is nagy hangsúlyt kap a testiség, mégsem mondanám, hogy ez a központi eleme. A részlet sokkal inkább szól veszteségről és hiányról – nagypapa -, egymásra találásról és lehetetlen kapcsolatokról – szerető -, mindez több generációs mintákon keresztül. A nagymama élete szerelme meghal, az elbeszélő lelki társa nem meri odaadni a szívét, mert fél, hogy nem élné túl. A szexualitás ebben a szövegben egyáltalán nem öncélú, sőt, nem is igazán erotikus. A kapcsolat és a kötődés milyensége fejeződik ki a jellemzően be nem teljesült, felszínes – orális – aktusokon keresztül. Éppen olyan kiábrándító, mint a szerelem, amit jelképez.
I.: Biró Zsombor Aurél: Porcelán lakópark
(novella) [Alföld]
Bíró Zsombor Aurél törött lelkű gyermek főszereplőjéről Csáth Géza rémisztő Witmann fivérei jutnak eszembe. Vagy főszereplőiről? Nem lehet egyértelműen megmondani, horrorisztikus ikerpárról vagy meghasadt személyiségű gyermekről olvasunk-e. A Porcelán lakópark azonban sokkal több homage novellánál. A háttérben ott van egy börtönben lévő, bántalmazó apa, egy új férfi, a “nemapánk”, aki miatt drasztikusan megváltoztak a család életkörülményei. Lehet a változás pozitív, a hirtelenség akkor is traumát eredményez. Bár ebben a világban semmiben nem bízhatunk, ami pozitívnak mutatja magát. A szöveg fontos része a cigány lét is. A gyerek megérteni szeretné önmagát, míg az anya letagadni és elfelejteni a származását. A novella utolsó jelenetével a hasadás véglegessé válik. Ebben a világban nincs jó és rossz. Csak rossz van.
Az Új hang prózái közül Hajó Eszter Hazajön a nap című novelláját ajánlom. Hajós Eszter prózanyelve egészen egyedi, novellája pedig ezúttal egy északi hangulatot dolgoz fel. Napról gondolkozik ott, ahol szinte sosem süt. Nacsinák Gergely Négycentes esszéi a kultúrkocsmák hangulatát idézik. Ma nosztalgiával gondolunk azokra az időkre, mikor össze lehetett ülni, inni, gondolkozni, megváltani a világot. Izgalmas elmemorzsák, megéri továbbgondolni őket. Lírai szövegek közül Hegyi Zoltán slamjét emelem ki. Az Etűd a járdán lendületes, fiatalos, természetesen dühös. Igényes megfogalmazása biciklis vs. gyalogos általános frusztrációjának. Felüdítő szöveg azoknak, akik a versre hozzám hasonlóan hangzószövegként szeretnek tekinteni.

Életműdíjat kapott Markó Béla a Magyar Újságírók Országos Szövetségétől

A MÚOSZ a Szabad Sajtó Napja alkalmából hirdette ki az idei Magyar Sajtódíjat, valamint az életművet méltató Aranytoll díjat és a Földes Anna Interjúdíjat. “A költő, egykori politikus Markó esszéi, publicisztikái (Élet és Irodalom, Transindex stb.) a mai magyar vélemény-újságírás legértékesebb művei közé tartoznak, mind a megfogalmazott üzenetet, mind a nyelvi színvonalat tekintve. A Népszava hasábjain is visszatérően jelentkezik rendszerint regionális nézőpontú, de mindig európai léptékű gondolatokat megfogalmazó írásaival” – méltatják Markót, aki mellett Kereszty András, Farkas László, Szűcs Gábor, Rózsa Péter Varsányi Zsuzsa is Aranytoll díjat kapott. A Magyar Sajtódíjat idén Telex szerkesztősége, Lukács Csaba (Magyar Hang) és Keller-Alánt Ákos (Szabad Európa) kapta meg. Serdült Viktória, a HVG munkatársa kapta az idei Földes Anna Interjúdíjat. Ugyanakkor Gulyás Mártonnak és a Partizán szerkesztőségének ítélte a MÚOSZ Gazdaságpolitikai és Médiatudományi Szakosztálya a Gazdasági Újságíró Díjat. Transindex.ro

Több erdélyi vagy erdélyi származású szerző részesült József Attila-díjban március 15. alkalmából

Négy erdélyi, vagy Erdélyben született költő, író kapott József Attila-díjat a március 15-ei nemzeti ünnepen, amelynek alkalmából Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere művészeti kitüntetéseket ítélt oda.

Kiemelkedő színvonalú irodalmi tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesült a Kolozsvárt született, 1989 óta Budapesten élő Magyary Ágnes író, tanár. Munkásságát Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője így jellemezte évekkel ezelőtt: „Magyary Ágnest módfelett érdeklik az irodalmi kuriózumok, az intertextuális játékok, az újraértelmezések, paratextusok. A posztmodern. És persze történetei is vannak, de szinte csak mellékesen.” Kötetei: Periton; Antológia, Lakitelek, 2004; Az ördög operába készül és más történetek; Lector, Marosvásárhely, 2013; Rövidzárlat az alvilágban. Kisregény; Magyar Napló, Bp., 2016; Víziló a Szamosban; Magyar Napló, Bp., 2018. József Attila-díjat kapott a Marosvásárhelyen született, jelenleg Békéscsabán élő Farkas Wellmann Éva költő, szerkesztő, kritikus (bátyja, Farkas Wellmann Endre szintén költő, ő 2016-ban kapta meg a József Attila-díjat).

1998-tól rendszeresen közöl verseket erdélyi és magyarországi irodalmi folyóiratokban, antológiákban, emellett kritikákat és irodalomtörténeti tanulmányokat is publikál magyar és angol nyelven. Első önálló verseskötete 2002-ben jelent meg Itten ma donna választ címmel, tavaly látott napvilágot Magaddá rendeződni című verseskötete az Előretolt Helyőrség Íróakadémia kiadásában. Kiemelkedő színvonalú irodalmi tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesült Muszka Sándor kézdivásárhelyi származású költő, író. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem szociológia−antropológia szakán diplomázott, Csíkszépvízen élő Muszka Sándor kötetei: Ennyi ha történt (versek). Erdélyi Híradó – Előretolt Helyőrség, Kolozsvár, 2005; Mi nem lóg ha áll (próza & vers). Erdélyi Híradó – Előretolt Helyőrség, Kolozsvár, 2007; Múzsák trágyás szekérrel (versek). Erdélyi Híradó – Előretolt Helyőrség, Kolozsvár, 2010; Sanyi bá (székely egypercesek). 1. kiadás: Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2012; 2. kiadás: Ulpius-ház, Budapest, 2013; Magányos nőknek, bukott fiúknak (versek). Orpheusz Kiadó, Budapest, 2014; A lusta dög (próza) Irodalmi jelen könyvek 2017; Szégyen. Versek; Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Bp., 2018.

József Attila-díjat kapott a Gyergyószentmiklóson született Varga Melinda költő, szerkesztő is. Tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsváron végezte, verseit erdélyi és magyarországi rangos irodalmi lapokban publikálja: Irodalmi Jelenben, Helikonban, Székelyföldben, Kalligramban, Látóban, Esőben, Bárkában, Pannon Tükörben, Műútban stb. 2010-től az Irodalmi Jelen munkatársa, 2015-től a lap versrovatának, 2017-től a lap interjúrovatának szerkesztője, 2018-től az erdélyi Előretolt Helyőrség kulturális és irodalmi melléklet szerkesztője. Kiemelkedő színvonalú irodalmi tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesült még idén Madár János költő, kritikus, könyvkiadó, a népi és nemzeti irodalom értékeinek őrzője, Medvigy Endre irodalomkutató, szerkesztő, Bata János költő, műfordító, folyóirat-szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja, valamint Arday Géza irodalomtörténész, író. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere ezen túlmenően Herczeg Ferenc-díjban részesítette a Brassóban született Orbán János Dénes költőt, írót, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia elnökét, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagját. Kiemelkedő rendezői tevékenysége elismeréseként Jászai Mari-díjat kapott a Zsibón született Szabó K. István színházi rendező, aki 2000-ben végzett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendező szakán, majd a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház főrendezője, művészeti vezetője lett, majd 2004-től igazgatója. 2005-től a temesvári Csiky Gergely Színház főrendezője. 2007-től az ARCA független színház vezetője Bukarestben. 2009-2011 között a Piatra Neamţ-i Ifjúsági Színház főrendezője. 2011-től 2015-ig a nagyváradi Szigligeti Színház főrendezője, művészeti igazgatója. 2015-től Budapesten él, szabadúszó művészként folytatja pályáját. Számos romániai és magyarországi színházban rendezett már, de Németországban és az Egyesült Államokban is megfordult színházi rendezőként. Kronika.ro

uj-holnap-konyvek2jo

Bemutatták az Újvárad első számát és Nagyvárad képeslapos történetét

Három új kötetet és a Holnap Kulturális Egyesület (HKE) kiadásában induló Újvárad című lap első számát mutatták be március 8-án a Szigligeti Stúdió fehér termében.

Az eseményt a Búcsú a Szigligeti Stúdiótól című programsorozat keretében tartották meg, hiszen mint elhangzott, az egyesület és a színház több alkalommal is szervezett közös rendezvényeket. A beszélgetéseket Biró Árpád Levente moderálta, aki nem csak a Szigligeti Színház kommunikációs felelőse, hanem a frissen bemutatott Újvárad folyóirat kultúra rovatának szerkesztője is. Simon Judit, a HKE vezetője és Szűcs László főszerkesztő mellett online kapcsolódott a beszélgetésbe Demény Péter, Fám Erika Halló Juli! című kisregényének szerkesztője, valamint az új lap szerkesztői, rovatvezetői, Kemenes Henriette, Magyari Sára, illetve Tasnádi-Sáhy Péter.

Elsőként a nagyszalontai Dánielisz Endre Galíciától a Garda-tóig (első világháborús napló) című könyvéről esett szó, amely tulajdonképpen a szerző édesapjának naplóit, illetve a hiányzó lapokon szereplő, utólag rekonstruált eseményeket tartalmazza. A Halló, Juli! két, tájainkon és Amerikában, családban élő középosztálybeli asszony telefonbeszélgetéseiből áll össze, akik megmentik egymást az elmagányosodástól.

Péter I. Zoltán Régi képeslapok, régi történetek – Nagyvárad című, posztumusz kötete egy sorozat harmadik, az első két kötethez (Régi képeslapok, régi történetek – Nagyvárad – Olaszi és Régi képeslapok, régi történetek – Nagyvárad – Újváros) képest rendhagyó része, mivel nemcsak az adott városrészekről, hanem egész Nagyváradról tartalmaz képeket és történeteket. Mint azt Szűcs László elmondta, olyan szempontból is rendhagyó a kötet, hogy túlmutat Péter I. Zoltán megszokott időkeretén, a nemrég elhunyt helytörténész ugyanis általában a monarchia korával foglalkozott, rendszerint 1919-ig, míg jelen kötetben ennél újabb képek is találhatók, például az egykori Divatház, illetve néhány középkori illusztráció is megjelenik.

Mint elhangzott, a szövegek alapjául általában az 1890–1910 közötti sajtómegjelenések szolgálnak, azonban Péter I. Zoltán más dolgoknak is utánanézett. Olyan kuriózumok is szerepelnek a kötetben, hogy például Vágó László építész mit gondolt a színház építéséről, és hogy hogyan működött a korabeli tűzőrség a városban. A Szent László téren – ami akkor piactér volt – készült egyik fotón például egy mezítlábas kamaszfiú tol egy taligát, s annak nézett utána a szerző, ő miért is lehetett mezítláb. Szintén a Szent László téren készült fotón egy falusi család látható, Péter I. Zoltán annak is próbált utánajárni, ők kik lehettek. Az is kiderült a könyvből, hogy a szennyvízelvezetés problémái miatt Nagyvárad olykor bizony büdös város volt.

A délután második részében az Újvárad című lapot mutatták be annak munkatársai, s az is elhangzott, hogy mind a lap, mind a HKE tegnap bemutatott kötetei kaphatók lesznek a nagyobb erdélyi könyvesboltokban, illetve az újdonságok és a régebbi kötetek megrendelhetők lesznek az egyesület honlapján. maszol.ro

1 2 3 23