Markó Béla „Bocsáss meg, Ginsberg” című verseskötetét mutatják be november 17-én szombaton 16 órakor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában tartandó Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. A Kalligram Kiadó és a Kós Károly Akadémia Alapítvány által szervezett rendezvényen a szerzővel Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó vezetője beszélget.

A magyar líra legelégikusabb poétájának tartják az aradi születésű Tóth Árpádot. Az utókor „méla, halk szavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet hátrahagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából Debrecenbe, ahol végül is rabul ejtette az irodalom. Kortársai közül is sokan úgy hitték, hogy a hajdúsági város szülötte volt, Aradon azonban próbálják a köztudatban tartani, hogy itt látta meg a napvilágot. Halálának 90. évfordulóján a költőre emlékeztek a Tóth Árpád Irodalmi Kör és a helyi szellemi örökség ápolását, népszerűsítését felvállaló Pro Move Arad Egyesület közös szervezésében, az Arad Megyei Könyvtárban.

A rendezvényen felolvasásokkal működtek közre az ágyai Olosz Lajos Általános Iskola diákjai, akiket Erdős Márta magyartanár készített fel. A kör tagjai közül Tóth Árpád-verseket szavaltak: Regéczy Szabina Perle körelnök, Czernák Ferenc, Nagy Gizella, Kolumbán Zsolt és Hevesi József. Dr. Brauch Magda nyelvész, nyugalmazott magyartanár Tóth Árpád impresszionizmusáról tartott előadást, kiemelve, hogy egyrészt tüdőbaja és szegényes egzisztenciája miatt volt oly mélabús Tóth Árpád költészete, másrészt korának irányzatát követte, „az irodalmi stílusforradalom része volt a dekadencia és a haláltéma”. Tóth Árpád fiatalon, 42 évesen hunyt el 1928. november 7-én, miután gyerekkorában szerzett tüdőbaja elhatalmasodott rajta. Az irodalmi est és a Pro Move Arad Egyesület itt bemutatott, Tóth Árpád munkásságáról, magánéletéről és debreceni emlékhelyeiről szóló dokumentumfilm a Communitas Alapítvány támogatásával valósult meg.  maszol.ro

A Székelyföld folyóirat, a Kós Károly Akadémia és a Látó folyóirat közös szervezésében, november 14-én, szerdán 17 órától a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Stúdió termének előcsarnokában (Köteles Sámuel u. 6 sz.) mutatják be SÜTŐ ISTVÁN: VÁLOGATOTT VERSEK című kötetét. A Székely Könyvtár sorozatban megjelent könyvről a rendezvényen Fekete Vince, Horváth Benji, Kovács András Ferenc, Lövétei Lázár László és Markó Béla beszélget.

Kemény István, Oravecz Imre és Tolnai Ottó is részt vesz a 24. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár irodalmi programjaiban, a színházban pedig Katona László, Mucsi Zoltán és Scherer Péter lép színpadra, Koltai Róbert pedig ősbemutatóval készül. A főbb programpontokat ismertették szerdán a szervezők. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában megszervezett vásár mottója idén: „Több, mint könyv”, derült ki a sajtótájékoztatón, amelyen Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, Szepessy Előd, a Marosvásárhelyi Kulturális Központ elnöke, Makkai Kinga, a vásár gyermek- és ifjúsági programjainak szervezője, illetve Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója is jelen volt.

A november 15. és 18. között megszervezett rendezvényen színház és irodalom még szorosabb kapcsolatba lép: a 100 lejnél nagyobb értékben vásárlókat két színházjeggyel jutalmazzák. A szemle első napjának kiemelt eseménye, a Centrál Színház Katona László, Mucsi Zoltán, Scherer Péter szereplésével színre vitt Nézőművészeti főiskola című előadása, melyet a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermének színpadterében 17 és 20 órától tekinthetnek meg az érdeklődők. November 16-án 19 órától Versajándék Vásárhelynek címmel Erdős Virág, Fekete Vince, Kemény István, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Oravecz Imre, Tolnai Ottó áll színpadra Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója és Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője vezetésével. Közreműködnek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészei. 

November 17-én, szombaton délelőtt 11 órától az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a legkisebbeket várják a nemzeti színház nagytermébe, ahol Bíró Eszter és zenekara Állati zenés ABC című produkciójával várja a 3 és 8 év közötti gyerekeket. Ugyancsak november 17-én kerül sor A mai magyar irodalom szépsége címmel a színház kistermében 17 órától Erdős Virág, Kemény István, Oravecz Imre, Tolnai Ottó beszélgetésére Csuhai István, az Élet és Irodalom folyóirat szerkesztőjének moderálásában. Este 19 órakor pedig a nagyterembe Koltai Róbert KR75 című előadóestjének ősbemutatójára ülhet be a nagyérdemű. Az idén 75 éves Jászai Mari-díjas színművész, filmrendező a kerek évfordulóra összeállított egyéni előadását a marosvásárhelyi közönség előtt mutatja be először. Rekordszámú fiatal jelentkezett az irodalmi vetélkedőre Az Olvasd el, és játssz velünk! vetélkedőre több mint 300 csapat, azaz közel 1000 gyerek jelentkezett. „Az, hogy évről évre egyre többen kapcsolódnak be játékunkba azt bizonyítja, hogy a mai fiatalok egy része szeret olvasni, szívesen olvas kortárs irodalmat, igényt tart az ilyen jellegű tevékenységekre, és mi örömmel vesszük tudomásul, hogy érdemes és szükséges mindezt tovább folytatni a következő években is” – értékelt Makkai Kinga, a vetélkedő és a gyerekprogramok szervezője. A négy kategóriában meghirdetett játék különlegessége, hogy a döntőket követően a versenyzők találkozhatnak az olvasásra kijelölt kötetek szerzőivel is, Bódi Attilával, Berg Judittal, Szabó Róbert Csabával és Zágoni Balázzsal.

Világhálón a Látó júniusi száma! Benne László Noémi, Simon Márton, Láng Orsolya, Markó Béla, Demény Péter versei. Prózát közöl Lokodi Imre, Vincze Ferenc, Pintea László és Márton Evelin. Varga László Edgár kérdezi Márton Evelint. Kritikák Borsodi L. László, Doru Pop, Caius Dobrescu könyveiről. Keresztesi József tanulmánya Mészöly Miklós Pontos történetek útközben c. regényéről. Kallós Zoltán önéletrajzi esszéjét 1987-ben lejegyezte: Kőbányai János. Talált vers: Dsida Jenő. www.lato.ro

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze – tájékoztatta szerdán az MTI-t a család.

A Herder- és Kossuth-díjas költőt várhatóan szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. A temetés időpontjáról a család később ad tájékoztatást.

Kányádi Sándor a Hargita megyei Nagygalambfalván született 1929. május 10-én. A középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, majd beiratkozott a marosvásárhelyi Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát 1954-ben. Tanárként soha nem dolgozott, 1950-ben Páskándi Géza fedezte fel, első versét az Ifjúmunkás című lap közölte. Munkatárs volt az Irodalmi Almanach, az Utunk, a Dolgozó Nő című lapoknál és a Napsugár című gyereklap szerkesztőségében, első verseskötete Virágzik a cseresznyefa címmel 1955-ben jelent meg.

A hatvanas évektől kezdve költészetének fő erkölcsi kérdése a közösséghez való hűség és a társadalom drámai konfliktusainak feltárása lett, műveiben mind tudatosabban kötődött az erdélyi magyarsághoz. Költészete tartalmilag és formailag is megújult, az archaikus, hagyományos és a modern lírai elemek sajátos szintézisét valósította meg. Nagyszabású költeményekben keresett választ a magyarság sorskérdéseire (Fától fáig, Halottak napja Bécsben), elítélte a román kormányzat elnyomó nemzetiségi politikáját (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban). Kányádi Sándor 1960-tól 1990-ig, nyugdíjazásáig volt a Kolozsváron szerkesztett Napsugár gyermekirodalmi lap szerkesztője. Kányádi Sándor 1967-ben utazhatott először Nyugatra, Bécsben tartott előadást. Ezt követően Európában és a tengeren túl is számos helyen megfordult, 1984-ben hosszabb amerikai előadókörutat tett, ebből az élményből született meg a Dél keresztje alatt című versciklusa. 1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, de nem kapott útlevelet. Az 1989-es romániai fordulat után számot vetett a múlttal, de arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság tovább él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról). Több vers- és mesekötete szól a gyermekeknek (Három bárány, Farkasűző furulya, Világlátott egérke, Billeg-ballag, Kecskemesék, A kíváncsi Hold), számos versét a Kaláka együttes zenésítette meg. Életművének fontos részét alkotják az esszék és műfordítások (Erdélyi jiddis népköltészet, Egy kismadár ül vala, Csipkebokor az alkonyatban), de írt drámát és forgatókönyvet is. Kányádi saját műveinek avatott előadója, több nagylemeze is megjelent. Műveit számos nyelvre lefordították. Költészete egyfajta szintézis, amelyben kifejezésre juttatja a közösségéért való aggodalmát és költői személyiségének belső kérdéseit. A változékony változatlanság jellemző rá: változatlan a népköltészetben gyökerező hang és a megtartó közösséghez fűződő hűség; a változékonyság a stílusban, a szemléletmódban, a tematikában és a műfajváltásokban fedezhető fel. Művészetéért több rangos elismerést, többek között 1993-ban Kossuth-, 1994-ben Herder-, 1998-ban Magyar Örökség-, 2005-ben Hazám, 2008-ban Táncsics-, 2011-ben Aphelandra-, 2014-ben Széll Kálmán-díjat kapott. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át. 2008-ban a Magyar Kultúra Követe címmel ismerték el, 2009-ben Budapest I. kerületének és szülőfalujának díszpolgára lett. 2002 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották.

Május 28-án a bukaresti Nemzeti Színházban tartott ünnepi rendezvény keretében adták át a Romániai Írók Szövetségének 2107-re szóló irodalmi díjait.

Próza, vers, szépirodalmi fordítói, gyermek- és Ifjúsági irodalom, illetve kritika-, esszé- és irodalomtörténet kategóriákban összesen tizennégy romániai írót részesítettek elismerésben.

A kisebbségek nyelvén kiadott könyvek, ezen belül a magyar nyelvű könyvek kategóriájában Bogdán László kapott díjat „A vörös pók hálójában” című verseskönyvével.

62 éves korában elhunyt Kolozsváron Bréda Ferenc esszéíró, költő, irodalomkritikus, műfordító. A hírt a Kolozsvári rádió közölte Facebook-oldalán.

Bréda Ferenc Déván született 1956-ban. Magyar-francia szakon végzett a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán.

1984-től 1991-ig francia nyelv- és irodalomtanári állást töltött be Franciaországban állami és felekezeti gimnáziumokban, líceumokban és főiskolákon. 1985-ben mesteri fokozatot ért el a Nantes-i Egyetemen francia és összehasonlító irodalomtörténetből. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán doktorált irodalomelméletből 1999-ben Gabriel Marcel francia egzisztencialista filozófus irodalom- és drámakritikai munkásságát bemutató dolgozatával.

1991-től 1994-ig a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban francia nyelvet és irodalmat adott elő. 1995-től adjunktusi fokozatban a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színházi és Televíziózási Karán tanított egyetemes színháztörténetet, dramaturgiai alapfogalmakat, színházesztétikát, magyar irodalmat és retorikát.

Magyar, román és francia nyelven publikált, csak 2017-ben négy kötete jelent meg: a Levelek az Utókornak. Theatrum Temporis című filozófiai esszé, a Bab és Babér. Theatrum epicum című regény, a Cercetare în Cer (Kutatás az Égben) című filozófiai esszé és a Genius loci című esszé- és tanulmánykötet. 2018-ban jelent meg Copiile Copilului (Az Utód Útjai) című párbeszédkötete Valentin Trifescuval közösen.

Bréda Ferenc kapta 2018 januárjában az RMDSZ Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díját irodalom kategóriában.