Itt a júniusi Látó!

Íme, a júniusi VárosLátó tartalma:

Algyógy – Láng Zsolt: Rétegek 

Arad – Nótáros Lajos: Kafka káefté 

Barót – Berszán István: Excentrikus hely

Bánffyhunyad – Török F. László: Tatárok és pompás magyarok

Beszterce – Dan Coman: Utolsó este Bistritzen. A Coșbuc-park (Demény Péter fordítása)

Brassó – Caius Dobrescu: A város és a semmi (Demény Péter fordítása)

Brassó – Gál Andrea: Két séta

Csíkszereda – Borsodi L. László: A befalazott város

Déva – Patkó Éva: Falak felett a szabad ég

Erzsébetváros – Vida Gábor: Erzsébetvárosi kitérő

Fogaras – Borbély István: Valami mégis megmaradt belőlünk

Gyergyószentmiklós – Haverinen-Varga Katalin: A Svájci bolt

Gyulafehérvár – Fazakas Tibor: Angyalszobor

Kézdivásárhely – Borcsa Imola: Hesteg Kézdi

Kézdivásárhely – Markó Béla: A legkisebb metropolisz

Kolozsvár – Demény Péter: Kolozsvár

Kolozsvár – Doru Pop: Az én lelkem – Erdély lelke (Demény Péter fordítása)

Kovászna – Czilli Aranka: Madarat, ne medvét

Marosvásárhely – Kovács Bea: Vannak emberek, akik szerelemből költöztek ide

Margitta – Kocsis Alexandra: Akvarell a természetes bomlásról

Máramarossziget – Cziple Hanna-Gerda: Máramarosszigetről jöttem. Mesterségem címere: kuka

Medgyes – Ármeán Otília: Város a közöttben

Nagybánya – Karsay Magdolna: Asszonypataka, az egymás iránti szeretet városa

Nagyenyed – Nagy Egon: Alternatív széljegyzet Nagyenyed város-reprezentációja kapcsán

Nagykároly – Fischer Botond: Idehullajtott város

Nagyszalonta – Zuh Deodáth: Nagyszalonta, avagy egy város délibábja

Nagyvárad – Szűcs László: A téglagyűjtő

Segesvár – Fodor Gyöngyi: Tűnődések

Sepsiszentgyörgy – Tamás Dénes: A zenélő város

Szatmárnémeti – Csirák Csaba: Feledés Őfelsége ellen

Szászrégen – Barabási-Geréb Mária: Mérték mellé minta

Székelyhíd – Bíró Orsolya: Hátha megtanulhatnám a nyelvüket

Székelyudvarhely – Balázs Imre József: Otthonhajók

Székelyudvarhely – Lövétei Lázár László: Udvarhely

Szilágysomlyó – Szabó Róbert Csaba: Sárkány, Kotyec, döccenés

Szováta – Vallasek Júlia: Everlasting love

Temesvár – Csutak István: A város, ahova hívlak

Tusnádfürdő – Kubanek Eszter: Világom középpontja

Zilah – Vicsai Zsolt: Konglomerátum-lét Zilahon

Zsibó – Viorel Mureșan: Felhőszámoló (Demény Péter fordítása)

NÉVJEGY

 Kovács András Ferenc – Láng Zsolt 

A nyomtatott folyóirat némi késéssel általában az alábbi könyvesboltokban kapható: Gutenberg könyvesboltok (Marosvásárhely, Csíkszereda, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy), Gemma Book Café, Antikvárius (Marosvásárhely), Gaudeamus könyvesbolt, Idea könyvtér, Cărturești Cluj (Kolozsvár), Írók boltja (Budapest).

A lapszám teljes tartalma a Szófa oldalán lesz olvasható, utólag a www.lato.ro honlapunkra is felkerül.

Kiosztották a Romániai Írók Szövetségének 2021-es díjait

Kiosztották a Romániai Írók Szövetségének 2021-es díjait. A díjkiosztó gálára május 30-án a Tîrgu Jiu-i színházban került sor.

Az Írószövetség Kisebbségi Bizottságának (Markó Béla elnök, Octavia Nedelcu, Karácsonyi Zsolt, Ivan Kovaci, Dagmar Maria Anoca ) javaslatára a magyar nyelvű irodalomért a zsűri (Dan Cristea elnök, Gabriel Coșoveanu, Andrea Hedeș, Ioan Holban, Angelo Mitchievici, Vasile Spiridon, Răzvan Voncu ) a díjat KÁLI ISTVÁNNAK ítélte Klastrom utca kettő című regényéért (Prae Kiadó, Budapest – Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2021). A kisebbségi nyelvű első könyves írónak járó debütdíjat GYÖRGY ALIDA kapta Hármasszabály című prózakötetéért (Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2021).

A román prózadíjat KOCSIS FRANCISKO, az Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókjának tagja kapta az Atelierul de pipe și tutun című prózakötetéért (Editura Cartea Românească, Bukarest, 2021).

Negyven Pillanatkép: Egyetemi hallgatók kötetének bemutatója

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Művészeti Kara május 27-én, pénteki napon 18 órakor kerített sort a Negyven pillanatkép II. című kötet bemutatójára. A kötet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatóinak irodalmi esszéit tartalmazza Fűzfa Balázs irodalomtörténész szerkesztésében. 

Bár a helyszín utolsó pillanatban félreértések miatt változott, így is szép számban megjelentek az érdeklődők, köztük Demény Péter és Markó Béla is. 

Az egyetem könyvtárában tartott bemutatót zenés versfeldolgozás nyitotta meg, majd ezt követően a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Művészeti Karának hallgatói olvastak fel saját, illetve egymás szerzeményeit. 

A rendezvényt Fűzfa Balázs zárta a meghívottaknak szánt díszpéldányok kiosztásával. 

A kötet elérhető a marosvásárhelyi Gemma Book Café-ban (Strada Bolyai 10.). A kötet kiadását a Studium Prospero Alapítvány tette lehetővé.

Fotók: Gáspár Attila

Bemutatták Fekete Vince Halálgyakorlatok című kötetét a Sebsibookon

Ezek a versek kísérletezések, amit abból végez az ember, amiből nincs gyakorlata – mondta Fekete Vince legújabb verseskötete, a Halálgyakorlatok kapcsán. Nem maga készül a halálra, tette hozzá, azok sem készültek, akik „modelljei” voltak – mert a verseknek igenis megvan a valós hátterük –, csupán megpróbálta újrateremteni azokat az embereket: kitalált világ a köteté, a kreativitás világáé, ezért erősebb, mint a valóság, mondta.

A SepsiBook szombat délutáni rendezvényén aztán Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője kérdéseire válaszolva feltárulkozott valamennyire Fekete Vince e sajátos világa: 2020 októberében született a kötet első verse (ami később két részre osztva nyitó és záró verssé vált a kötetben), azelőtt nagy változás volt a magánéletében, majd egy évig nem tudott verset írni, meg is ijedt ettől, aztán egyszer csak beindult, rátalált a nyelvezetre és a formára – és megalkotott „egyfajta egzisztencialista panoptikumot”, amelyben immár másodlagos, hogy kik a modelljei, „fontosabb, hogy összeáll egésszé”. Alanyai, e verses regény (Zsidó Ferenc) vagy több szegmensből összeálló kontinuum (Fekete Vince) figurái olyan emberek, akik a tudat leépülésével párhuzamosan a beszélőképességüket is elveszítették, a költő pedig megpróbált nyelvet adni nekik „abból a pozícióból, ahol vagyok”, ami – azért „a sorok között” ez is kiderült – nem a külső szemlélő, hanem a bensőséges kapcsolat állapota.

Forrás: 3szek.ro

Végleges a SepsiBook programja

A május 26. és 29. között sorra kerülő rendezvényen 40 erdélyi és magyarországi kiadó vesz részt, mintegy 30 standon kínálják majd a könyveket. A SepsiBook négy nap alatt közel 80 irodalmi, könyves, zenés eseménynek ad otthont. Két színpadon, a Porondon és a Köröndön zajlanak a beszélgetések, míg a gyerekeknek szóló foglalkozások helyszíne a Grund. A rendezvényt a Sepsi Arénában tartják, a belépés ingyenes, a helyszínre buszjáratokat is biztosítanak. A SepsiBook könyvvásárt és kortárs irodalmi fesztivált Sepsiszentgyörgy Önkormányzata, Kovászna Megye Tanácsa, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Kónya Ádám Művelődési Ház szervezi.

Május 26-án, csütörtökön déltől kezdődően gyerek- és ifjúsági programok zajlanak többek között a Mozsikácska és Zágoni Balázs közreműködésével, majd 14 órától a Bob és Bobék Orchestra a Toldit adja elő, vagány zenés irodalomórára várva a kamaszokat.

Május 27-én, pénteken délelőtt is szervezett gyerekcsoportok vesznek részt a könyvbemutatókon. Vida Gábor Egy dadogás története című regénye román nyelvű kiadásának bemutatója 17 órakor kezdődik, a szerzőt a magyar közönség által is jól ismert Lucian Mîndruță médiaszakember fogja kérdezni. Ezt követően a román kortárs irodalom „fenegyerekének” tartott Mircea Dinescut faggatja Adrian Lăcătuș irodalomkritikus. Az estet a jászvásári Fără Zahăr koncertje zárja, a zene és a humor összefonódásából született együttes fellépésén garantált a nevetés.

Május 28-án, szombaton a legkisebbeknek szóló programokkal is szolgálnak. Bereményi Géza könyvbemutatója 17 órakor kezdődik, majd 18 órakor Háy Jánossal találkozhatnak az olvasók. Rendhagyó könyvbemutatója lesz a Zilahi Csaba által összeállított, Erdélyi magyaRock 1970–2010című kötetnek, amelyen a szerző mellett fellép a Semaphore és a Mercedes Band is.

Május 29-én, vasárnap az irodalom és a gasztronómia közeledését lehet tetten érni, Cserna-Szabó András és Darida Benedek bográcsos vetrecét főz túrós puliszkával, Kövi Pál Erdélyi lakoma című könyvének receptje alapján. Mindeközben lehetőség lesz egy ízutazásra az európai gasztrotörténetben és egy kóstolóra a székelyföldi édes ízekből.

Különleges találkozások: merész, kísérletező és szerelmes magyarok címmel lesz közönségtalálkozó Nyáry Krisztián íróval, majd 14 órakor a Mácsafej koncertje zárja az első SepsiBook könyvvásárt és kortárs irodalmi fesztivált.

Mindezek mellett a Köröndön és a standoknál is folyamatosan zajlanak a találkozások, könyvbemutatók, érdemes lesz kilátogatni. A teljes program elérhető a www.sepsibook.ro oldalon.

Forrás: sepsiszentgyorgyinfo.ro

Minden út az irodalomhoz vezet: Csíkszeredai Könyvvásár

Négy napon keresztül ismét a könyveké, az irodalomé volt a főszerep a csíkszeredai Erőss Zsolt Arénában: a 7. Csíkszeredai Könyvvásárt május 12–15. között tartották. A programot könyvbemutatók, irodalmi estek, kiállítások, koncertek, gyerekfoglalkozások, előadások színesítették.

Péntek délelőtt Rofusz Kinga illusztrátor László Noémi Feketeleves című kötetéhez készült munkáiból nyílik kiállítás, ezt követően pedig a kötetet is bemutatják. Ugyancsak várják a fiatal olvasókat is a Koinónia kiadónál megjelent Tomi Kontio A kutya, akit Macskának hívnak című könyvének bemutatójára. 

Könyvbemutatók, beszélgetések A könyvvásár felnőtteknek szóló hivatalos megnyitóját csütörtök este tartották, a jelenlevőkkel Király László, Babérkoszorú- és Kossuth-díjas költő, író osztotta meg gondolatait. A megnyitót megelőzően már elkezdődött a könyvbemutatók sora: délután Bánki Zsolt Kicsi hűség című, a Napkút kiadónál megjelent könyvét, ezt követően Székedi Ferenc Az írógéptől az ICloud-ig című könyvét mutatták be, amely a Hargita Népe Kiadónál jelent meg. Majd az Iskola Alapítvány kiadásában napvilágot látott Mikó Zsuzsanna és Szabó Csaba Magyarnak maradni Erdélyben című könyvének bemutatója, a Mentor Könyvek Kiadónál megjelent Klastrom utca kettő című, Káli István generációs regényének, ezt követően pedig a Bookart Kiadó gondozásában megjelent Bartos Tibor Arany vasmacska című könyvének bemutatójára került sor.

A megnyitó után egy irodalmi est keretében a Hargita Kiadóhivatalnál, a Székely Könyvtár sorozat részeként Király László újból megjelent Kék farkasok című ikonikus regénye kapcsán beszélgetett a szerzővel Zsidó Ferenc szerkesztő és Lövétei Lázár László költő. A könyvvásár első napját Prieger Zsolt és Nagy Katica Pilinszky és én című zenés irodalmi előadása zárta. Péntek délelőtt innovatív oktatási megoldásokat mutatott be tanárok és diákok számára a Mozaik kiadó. Kettős könyvbemutatót tartott az Erdélyi Híradó Kiadó: Borsodi L. Lászlóval az Estére megöregszel és Dimény H. Árpáddal a Fák Daphnénak című kötetéről Zsidó Ferenc, a Székelyföld főszerkesztője beszélgetett. A Csíkszeredai Könyvvásáron az erdélyi Előretolt Helyőrség programjaként négy, az Előretolt Helyőrség Íróakadémiánál nemrég megjelent kötetet is bemutattak. Sántha Attila Ágtól ágig, Muszka Sándor Idegen állat, Bálint Tamás Szennyes és Kozma Attila Az első székely maroktávbeszélő használati utasításai című könyvéről Miklóssi Szabó István író beszélgetett a szerzőkkel. Közreműködik Márdirosz Ágnes színművész. Ezt követően Helikon-délután szerepelt a programban Demeter Zsuzsa főszerkesztő-helyettes, Márton Evelin, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Papp Attila Zsolt, Horváth Benji szerkesztők részvételével és a hónap szerzőjével, Wirth Imrével. Magyary Ágnes a Bookart Kiadónál megjelent Madrid című könyvéről Márton Evelin beszélgetett a szerzővel. A bemutatók során a Gutenberg Kiadónál megjelent László Noémi, Kürti Andrea Darázsolás című könyvét is megismerhették az érdeklődők. A Magvető Kiadónál jelent meg Bodor Ádám Az értelmezés útvesztői című könyve, a szerző a Bookart meghívására érkezett a könyvvásárra, akivel a bemutatón Szabó Róbert Csaba beszélgetett. A pénteki napot Zilahi Csaba Erdélyi magyaRock 1970–2010 című, az Exit kiadónál megjelent kötetének bemutatója zárta, amelyen közreműködött Csutak István (Garabonciás) és a Role zenekar.

Szombaton Gálfalvi Györggyel a Szárnyas malomkövek című, a Bookart Kiadónál megjelent kötete kapcsán is beszélgettek. Ezt követően bemutatták Dezső László Medve című könyvét, a szerzővel Bereczki Szilvia újságíró és Bereczki Leonardo medveszakértő beszélgetett. A délután folyamán a Kalligram Kiadó irodalmi estjén Mészáros Sándorral, Markó Bélával és Havas Julival találkozhattak az olvasók. 

Irodalmi Karaván Második alkalommal érkezett Erdélybe a Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programja, az Irodalmi Karaván, amely az egységes magyar nyelv és kultúra ügyét szolgálja a hagyományos és kortárs magyar irodalom bemutatásával.

Péter Beáta

Forrás: Liget.ro

Budapesten is bemutatták a Zsarnokra várva című kötetet

Május 17-én Budapestre látogatott Markó Béla, ahol a Kalligram Kiadó által szerkesztett Zsarnokra várva című kötetének könyvbemutatójára került sor az Írók Boltjában.

Markó Béla: Magyarok közt egy európai

Markó az újra terjedő nappali sötétségben azzal világít, hogy egyenesen beszél. Valahogy így: „…Romsics Ignác könyve mégis jó példa lehet arra is, hogy aki objektív, az végül is toleráns.” (221.) „Tájékozottsága és elemzőkészsége mellett van még valami, ami kivételes nála [Romsicsnál]: az önmegtartóztatása.” (213.) A fegyelmezettség és önmegtartóztatás azonban Markónál nem akadálya a felelősségvállalásnak és a bátorságnak: „Végül is az RMDSZ kényszerű pártsemlegessége sem jelentette azt, hogy nekünk Erdélyben nem voltak fontosak az általános demokratikus célkitűzések, de nyilvánvalóan sajátos optikával közelítettük meg ezeket, például a közigazgatás decentralizációját magyar szempontból nem pedig szociáldemokrata, liberális vagy kereszténydemokrata megfontolásból tartottuk jónak, mivel mi az önkormányzatokban mindig erősebbek lehetünk, mint Bukarestben. Akárhonnan nézem tehát a többség és kisebbség viszonyát, nem lehet pártprogramoknak alárendelni.” (152.) „Ha nem muszáj, nem szólunk. Mintha nem azért lennénk ott, ahol vagyunk, hogy legyen bátorságunk véleményt mondani. Politikusok, papok, tanárok, értelmiségiek, mindenki.” (343.)

Csillag István

Forrás: Élet és Irodalom

Ösztönzés együttgondolkodásra

Markó Béla: Zsarnokra várva. Esszé, publicisztika, 2017-2021, Kalligram, 2022

Mint ahogy a könyv műfajmeghatározása is mutatja, a Zsarnokra várva Markó Bélának 2017-2021 között különböző sajtóorgánumokban, online felületeken megjelent publicisztikáit és esszéit tartalmazza. Az nem derül ki, hogy minden benne van-e, amit Markó Béla az említett négy év alatt írt, vagy ez csak egy válogatás az alcímben jelzett négy év terméséből, mert a könyv bevezetője nem ilyen praktikus dolgokat tisztázó írás, hanem maga is egy külön esszé, mely jó kezdő-látlelet a romániai magyarság helyzetéről a kommunista rendszerben és a rendszerváltás idején. A bevezető esszé, és a kötet írásainak túlnyomó része főként a magyarországi olvasókhoz szólnak, ezért is bocsátkozik a szerző gyakran olyan magyarázatokba, amelyek a romániai magyarok számára nyilvánvalóak lehetnek, de az anyaországi olvasók bővebb kifejtést igényelhetnek. Jellegét tekintve zömében retrospektív munka ez, az RMDSZ volt elnöke visszatekint saját politikusi tevékenységére, valamint az erdélyi magyarság helyzetére nagyjából Trianontól a közelmúltig. Mivel Markó Béla különböző helyeken helyezte el írásait (Mérce, Bárka, ÉS, Transindex, Mozgó Világ, Népszava, stb.) ezért meglehetősen sok az ismétlés, ha nem is a megfogalmazások, de az alapgondolatok és témák szintjén mindenképpen. Van néhány visszatérő motívuma a szerzőnek. Az egyik ilyen a már említett esély problematikája: sikerült-e élni azzal az eséllyel, amit 1989-ben kapott az erdélyi magyarság, tágabb értelemben az egész közép-kelet-európai régió? Markó Béla válasza erre az, hogy lehetett volna sokkal többet elérni, és van is még tennivaló bőven, mégsem telt el teljesen hiába ez a több mint harminc év. 

A Kós Károly képviselte transzilvanizmus is sűrűn visszatérő, fontos eszme Markó Béla politikai gondolkodásában. A kulturálisan, szellemileg és gazdaságilag autonóm Erdély mellett kardoskodik a szerző, aki nem nézi jó szemmel, hogy az erdélyi magyarság, úgy tűnik, mintha feladná önállóságát és teljes mértékben Budapestre bízza önmagát, mert így elveszíti egyediségét és kettős, bukaresti-budapesti kiszolgáltatottságba sodorja magát. A harmadik vezérmotívum a nemzeti identitás kérdése a globalizálódó világban és az egységesülő Európában. A múlt eseményei közül Markó Béla számára a marosvásárhelyi véres március az egyik legmeghatározóbb. Ezt a történelmi eseménysort többször is felidézi, magyarázza, illetve kutatja annak következményeit. A múltról, a történelmi eseményekről való elmélkedésekhez és a visszaemlékezésekhez képest kevesebb az aktuális témákra való reflektálás, de azért vannak ilyen írások is a gyűjteményben, mint például a ditrói pékügy, vagy a világjárvánnyal foglalkozó eszmefuttatások. Az egyik legjobb, legélvezetesebb írás az Önfeljelentés című, mely egyfajta ironikus válasz Klaus Iohannis államfő soviniszta megnyilvánulására, a legérdekesebbek pedig a mostani ukrán-orosz háborús kontextusban az évekkel ezelőtt papírra vetett, Ukrajnával kapcsolatos okfejtései. Még néhány szó a stílusról: Markó Béla megfontoltsága, alapossága visszatükröződik ezekben az esszékben, publicisztikákban. Nem sietős próza az övé, nem akar nagyon sok mindent nagyon hamar és nagyon tömören elmondani, hanem arra készteti az olvasót, hogy menjen vele végig egy-egy gondolatmeneten, idézzenek fel és időzzenek el együtt egy-egy múltbeli eseménynél, és elmélkedjenek együtt annak következményein. Az erdélyi magyarság politikai életének egyik legmeghatározóbb alakja készséggel avat be mindenkit saját gondolataiba, dilemmáiba, és együttgondolkodásra ösztönöz közös sorsunkról. Érdemes vele tartani ezen a szellemi úton.

Forrás: Újvárad

Megjelent a Helikon második májusi lapszáma

Megjelent a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat második májusi, 2022/10-es lapszáma, benne Wirth Imre prózája, valamint Márton Evelin Időtok című vezércikke. Interjút Horváth Csaba közöl Pál Judit történésszel, egyetemi tanárral.

Verset közöl Debreczeny György, László Noémi, Tamás Dénes, prózát Medgyesi Emese és Süli István, tanulmányt Cseke Péter. Jelen lapszámban debütál a Száraz Miklós György Képalá című rovata, amelyben kép és szöveg kölcsönhatásait tárja fel Zátonyi Tibor fotója alapján. Karina Tumajeva verseit Marcsák Gergely fordításában közöljük.

A Pavilon 420-ban verset közöl Télffy Ármin, prózát Sztaskó Richard. A Pavilon hasábjain Fancsali Kingával Sánta Miriám készít interjút, továbbá „Szeretném, ha megszűnne az a förtelmes panoptikum” című méltatása olvasható Fancsali Kinga költészetéről.

A Ráolvasásban Papp Attila Zsolt ír Mihail Bulgakov A fehér gárda című regényéről. A Kinematográfban Mărcuțiu-Rácz Dóra ír a Tales From the Loop (Történetek a Hurokból) című miniszériáról, a Theátrumban Karácsonyi Zsolt esszéje olvasható, amely a Szatmárnémetiben megrendezett „Mindig magunkért, soha mások ellen” című Dsida Jenőről, Páskándi Gézáról és Jakabffy Elemérről szóló tanácskozáson hangzott el.

Kritikát Pál-Lukács Zsófia közöl Wirth Imre Úgy járkálsz, mintha lenne otthon című kötetéről, fülszöveget Szalló Tünde jegyez Patócs László Vezeti a népet és Tankó Andrea ír Gerlóczy Márton Fikció (A katlan) című kötetéről. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás ír Zilahi Csaba Erdélyi Magyarock című kötetéről, az Artefaktumban Túros Eszter ír Bányász Anna Már a jövő sem a régi című fotókiállításáról, amellyel jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://bit.ly/3LSxGL6

1 2 3 4 5 33