Hetvenéves lesz holnap Borcsa János kézdiszentléleki születésű kézdivásárhelyi irodalomkritikus, tanár, az irodalomtudományok doktora, könyvkiadó. Isten éltesse!
Be kell hordanunk mindent… – ezt a címet viseli az 1998-ban Borcsa János alapította Ambrózia Kiadónál 2009-ben megjelent Kézdiszentléleki breviárium című, általa szerkesztett könyv előszava. Abban azt írta: „Most, amikor szülő- s felnevelő falumra, Kézdiszentlélekre vonatkozó forrásokat teszek közzé, tulajdonképpen egyfajta hordás eredményét mutathatom be. S végeztem ezt a hordást azzal a tudattal, amit Kányádi Sándor egyik versében csak megerősíthet mindenkiben, aki az emberség és magyarság próbáit feladni nem akarja, illetve aki biztató jövőt sem tud elképzelni az elődök cselekedeteinek, a múltnak az alapos ismerete nélkül. Költőnk vezérlő szavai ugyanis arra intenek, hogy: »Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is. Egyetlen szó, / egy tájszó se maradjon kint. / Semmi sem fölösleges.«” A szerkesztő-szerző még hozzáteszi: „Jó tudni (…), amit a régiek sohasem tévesztettek szem elől: a hordással késlekedni nem szabad.”
Ha csak ezt tette volna le az asztalra, már megérdemelné ez elismerést. Hisz Borcsa János összegyűjtött mindent, amit szülőfalujáról, Kézdiszentlélekről tudni kell. És ez az értelmiségi feladata, íratlan kötelessége. De Borcsa János ennél sokkal több nyomot hagy maga után.
Fekete Vince költő mondotta róla: „Borcsa János pontos, igényes és aprólékos munkát végzett, olyan irodalomtörténész, aki küldetésének tekinti a kisebbségi magyar kultúra népszerűsítését és értékelését. (…) Borcsa János arra tette fel az életét, hogy értékeinket, a számára fontos irodalmi, irodalomtörténeti tetteket, eseményeket számba vegye, felleltározza, ezeket felmutassa és bekapcsolja az irodalmi vérkeringésbe.”
A tavalyi SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál keretében tartott beszélgetésen Borcsa János elmondta, ő összességében vizsgálja az irodalmat, a nagy öregek mellett egészen fiatalokról is ír, hisz a kritikaírásnak követnie kell az aktuális trendeket. Az írók ihlet alatt alkotnak, a kritikusnak alkalmazkodnia kell, hisz ez egy olyan műfaj, amelyet nem írhat asztalfióknak az ember, a kritika megjelenésre predesztinált.
Borcsa János ma is aktív. Számos könyve után 2021-ben a kolozsvári Kriterion Könyvkiadónál megjelent Világot benépesítő művek. Kritikai szemle, 2016–2020 című kötete. Saját kiadójánál, a kézdivásárhelyi Ambróziánál megjelentette dr. Biró Gábor kézdivásárhelyi Pro Urbe díjas ideggyógyász főorvos második könyvét Töredékesen is egész címmel. Gondozásában jelent meg tavaly Boér Géza Egybegyűjtött írások című kötete. „A mintegy másfél évtizednyi időt magában foglaló alkotói időszak alatt Boér Géza rátalált egyéni látás- és beszédmódjára, amelyről azt mondhatom, hogy elsősorban a saját maga számára jelentett már-már teljesíthetetlen próbát és kihívást, öngyötrő keresést és kísérletezést.” A könyvek kaphatók a kézdivásárhelyi Gyopár, valamint a székelyföldi városokban a Gutenberg könyvesboltokban.
A Kárpát-medencei magyar kultúra feltérképezését és népszerűsítését szolgáló publikációs tevékenysége elismeréseként 2018-ban Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett irodalmár, mint vallja, igyekszik most is Bajza József 1831-ben megfogalmazott útmutatásait követni, miszerint „az irodalomkritikának rendszeres, tudományosan megalapozott, elvszerű tevékenységnek kell lennie”.