Mély fájdalommal tudatjuk, hogy január 31-én, 64 évesen tragikus hirtelenséggel elhunyt Mózes Attila, Márai Sándor-díjas prózaíró, irodalomkritikus, szerkesztő, a Helikon egykori munkatársa.
Mózes Attila 1952. április 8-án született Marosvásárhelyen, a kolozsvári BBTE magyar-francia szakán végzett 1976-ban. 1976-79 között Székelyhidason francia-testnevelés szakos tanár, majd 1979-től a kolozsvári Utunk, később, 1990-től 2015-ig a Helikon prózarovatának szerkesztője.
Kötetei: Átmenetek (elbeszélések, 1978); Egyidejűségek (regény, 1980); Fény, árnyék, átdereng(elbeszélések, 1980); Üvegcsendélet (elbeszélések, 1982); Füstkorom (elbeszélések, 1984); A Gonosz színeváltozásai (három kamaratörténet, 1985); Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket(regény, 1990, újrakiadás: 2000); Yesterday. Az Oroszlán Hava és egyéb történetek (elbeszélések, 1990); A vénasszonyok nyara (kisregény, 1991); Egy pohár vigyor (válogatott elbeszélések, 1996); Napnyugati vándorlás (válogatott elbeszélések, 2000); Céda korok történelme (válogatott esszék, kritikák, 2004), Zsibvásár (próza, 2010). Foglaló. 13+1 érzelmes beszély (próza, 2011).
Díjak: Ifjúság díj, a Romániai Írók Szövetsége prózadíja (1981, 1983, 1986, 2004), Látó-díj (2000). EMIL. nagydíj (2002); EMIL kritikai díj (2004), Székelyföld-díj (2010), Márai Sándor-díj (2012).
Emlékét kegyelettel megőrizzük.
A Helikon szerkesztői