Hajdú Farkas-Zoltán

hajdufarkaszoltanCsíkszereda, 1959. december 15. – székelyföldi magyar író, rendező.
1977-ben Bokor Imrével, Pávai Istvánnal és Simó Józseffel (a Barozda együttes tagjaival) megindította az első csíkszeredai táncházat.
1980-ban alapító tagja a magyar tanszék Műhely körének, amely a kolozsvári diákság legnépszerűbb kulturális intézményévé nőtte ki magát. Céljuk az volt, hogy a tudományos élet rangos képviselőivel (Imreh István, Egyed Ákos, Ion Aluaș, Benkő Samu, stb.) tartott vitaesteken átfogó képet nyújtsanak az Erdélyben élő népek történelmi és kulturális hagyományairól, illetve az erdélyi együttélés problémáiról.
Első publicisztikai írásai, esszéi is ebből az időszakból valók; Gáll Ernő, Aradi József és Rostás Zoltán támogatásával a Korunk, A Hét és a TETT című folyóiratokban jelentek meg.
1985-ben elkészült, nagyobb lélegzetű kultúrantropológiai tanulmánya (Csíki kaláka : intézmény és jelkép); 1986-ban a budapesti Közművelődési Információs Intézet adta ki, Niedermüller Péter előszavával.
1987-ben Németországba emigrált, s azóta Heidelbergben él. 1988-tól a Szabad Európa Rádió számos, az erdélyi kultúrával foglalkozó – Bors Tamás néven jegyzett – rádiós-esszéjét közvetítette.
Csíkménasági magyar tanárkodásának tapasztalatairól szóló Érintések című néprajzi esszéjét Csoóri Sándor ajánlására az Alföld folyóirat közölte (1988).
Az 1989-es romániai forradalom után újra bekapcsolódott az erdélyi irodalmi közéletbe. 1990-ben részt vett a csíkszeredai Pro Print könyvkiadó megalapításában. Az 1993-ban megindított, néprajzi és történelmi tárgyú munkákat tartalmazó Krónika Könyvek-sorozatnak négy évig volt szerkesztője. Ebben a sorozatban jelentek meg Csíki kaláka (1993) és Telepes népség – erdélyi szász olvasókönyv (1994) című kötetei.
1991 óta rendszeresen közöl a Korunkban (1996-tól 2007-ig tagja a lap szerkesztői tanácsának), 2000-től a Látó és az Irodalmi Jelen című folyóiratokban.
Művei
• “A csíki kaláka: intézmény és jelkép”; Közművelődési Információs Intézet, Bp., 1986 (Folklór, társadalom, művészet)
• Csíki kaláka; Pro-Print, Csíkszereda, 1993 (Krónika könyvek)
• Telepes népség. Erdélyi szász olvasókönyv; vál., szerk., előszó Hajdú Farkas-Zoltán; Pro-Print, Csíkszereda, 1994 (Krónika könyvek)
• “Erdély a legkülönb nő volt…”; Komp-Press, Kolozsvár, 1997 (Ariadné könyvek)
• Alkaiosz lakomája; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001
• Székelyek és szászok. A kölcsönös segítség és intézményei a székelyeknél és az erdélyi szászoknál; Mentor, Marosvásárhely, 2001 (A Kriza János Néprajzi Társaság könyvtára)
• Az idegenség dicsérete; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2002 (Nobile officium)
• Mallory háta; Mentor, Marosvásárhely, 2004
• Szászok – egy árulás; Koinónia, Kolozsvár, 2004
• Telepes népség. Erdélyi szász olvasókönyv; 2., jav. és bőv. kiad.; vál., előszó Hajdú Farkas-Zoltán; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2006
• A dolgok rendje I-III.; Bookart, Csíkszereda, 2010
• Bodor Ádám: Állomás, éjszaka. Tízkezes egy Bodor novellára (többekkel); szerk. Varga Réka; Koinónia, Kolozsvár, 2011
• A homályban maradás ösztöne. Képes regény; Vidák Zsolt rajzaival; Bookart, Csíkszereda, 2012
• Békebeli 1913. Lektűr bélyegekkel; Csíkszereda, Bookart, 2013

Díjak, elismerések
• A Budapesti Filmszemlén Az árulásról megnyerte a legjobb dokumentumfilm díjat, júniusban a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete (MADE) Kamera díját (2005)
• Látó-nívódíj (2005)
• Az árulásról megkapta a Filmkritikusok díját a legjobb dokumentumfilmért (2006)