Megjelent a második januári Helikon

Megjelent a Helikon második januári, 2023/2-es lapszáma, amelyet Wirth Imre A név kátyú, vaddisznódagonya, omladék, szerelem című prózasorozatának 29. része nyit, vezércikket Horváth Benji közöl.

Interjút Fehér Imola közöl Lackfi János költővel, íróval, amelyet a szerző Pedig az is című versének kíséretében közlünk. Verset közöl továbbá Balázs K. Attila, prózát Bánki Zsolt és Csender Levente, esszét Mózes Huba és Száz Pál. Mary Oliver verseit André Ferenc fordításában közöljük.

A Pavilon 420-ban Bánóczi Beáta és Tóth Norbert versei, Hermán Dániel prózája olvashatók, valamint Cosmin Perța Megkésett zsoltárok című ciklusának versei, amelyeket André Ferenc fordított.

A Képalában Száraz Miklós György Az ajtó végig nyitva volt című prózája olvasható.

A Kinematográfban Farkas Boglárka Angéla ír Steven Spielberg A Fabelman család című filmjéről, a Theátrumban Stan Lilla-Alíz színikritikája olvasható a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház BÁNK című előadásáról.

Kritikát Borsos J. Gyöngyi közöl Vári Attila Tejüveg mozi című kötetéről, fülszöveget Dimény Patrícia jegyez Ferdinandy György Szól a kakas és Tambó. Rövidprózák, jegyzetek című köteteiről.

Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás Például forró szonáta a berlini bordélyból című rövid zeneesszéje olvasható, az Artefaktumban Kányádi Iréne ír a 7. Székelyföldi Grafikai Biennálé anyagairól, amelyekkel jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://uploads-ssl.webflow.com/6240c9003f43df2b91611633/63d118c54b5c9a5ebe3ada24_01.%20TARTALOM.pdf

Megjelent a Helikon első januári lapszáma

Megjelent a Helikon első januári, 2023/1-es lapszáma, benne Borsodi L. László versei, illetve Mărcuțiu-Rácz Dóra Újesztendő, 2023 című vezércikke. Jelen lapszámban Korpa Tamás interjúsorozatának két darabja olvasható (Gálfalvi Györggyel és Szőcs Petrával), amelyet a szerző előszavának kíséretében közlünk. Januárban Korpa Tamás a hónap kiemelt szerzője a Helikonban.

Verset közöl továbbá Cseh Katalin, Korpa Tamás, Oláh András, Simonfy József és Tar Károly, prózát Borcsa Imola, Horváth Ildikó és P. Buzogány Árpád. Hellmut Seiler versei Benő Eszter fordításában olvashatók.

A Pavilon 420-ban Balogh Endre és Sárkány Tímea versei olvashatók, továbbá Metz Edina Barbi című prózája.

A Ráolvasásban Zalán Tibor ír Mikszáth Kálmán Prakovszky, a siket kovács című kisregényéről.

A Kinematográfban Papp Attila Zsolt ír a Janovics Jenő – Egy élet a magyar kultúra szolgálatában című munkáról, a Theátrumban Fischer Botond színikritikája olvasható az Interferenciák fesztiválról.

Kritikát Tamás Dénes közöl Korpa Tamás Házsongárd LIVE című verseskötetéről, fülszöveget André Ferenc jegyez Szőcs Petra A gonosz falu legszebb lakói című verseskötetéről és A ránk bízott kert című ökoköltészeti világirodalmi antológiáról.

Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás „Kincses névsorolás” című rövid zeneesszéje olvasható, az Artefaktumban Túros Eszter ír a Hargitai Szalon tízedik kiadásáról, amelynek anyagával jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://uploads-ssl.webflow.com/6240c9003f43df2b91611633/63bc3865acd9f5f240b39cb0_Helikon%202023%2001%2000%20tartalom.pdf

Megjelent a januári Székelyföld

Kedves Olvasóink!

Megjelent a Székelyföld januári száma!

A tartalomból:

Szépirodalom

Ficsku Pál: Borvér

Harcos Bálint versei

Simona Popescu versei (Szonda Szabolcs fordításai)

Magyary Ágnes: Dózsa György unokája

Bangha Mónika: Ihlet

Miklóssi Szabó István: Démenotar

Cseh Katalin versei

Nagy Dóra-Anna versei

Soós Amália versei

Drubina Karolina: A szőlőtőkék tengerén

Murányi Sándor Olivér: Sziklarepedés

Szondy-Adorján György versei

Maros Márk versei

Török Ábel versei

Csizmadia Bodza Réka versei

Literata Hungarica

Móser Zoltán: „Hozzánk illendő legyen a kép” (Egy elképzelt Petőfi-film utolsó képkockáihoz)

Pályakép

„Közel sincs vége a harcnak…” (Mirk Szidónia-Kata beszélgetése dr. Nyisztor Tinka néprajzkutatóval)

Kelet Népe

Dr. Nyisztor Tinka: A levesétel szerepe és jellege Pusztina táplálkozáskultúrájában

Ködoszlás

„Rengeteg nyom van, amit az elmúlt századok emberei hagytak hátra, csak hát meg kell tanulnunk olvasni ezeket” (Magyarosi Sándor beszélgetése Fehér János művészettörténésszel)

Irattár

Kémenes Árpád: Meteorológiai mérések Csíksomlyón

Forgószínpad

A legnagyobb kincs az, hogy bármit megtehetek a színpadon (Gagyi Katinka beszélgetése László Kata színművésznővel, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház munkatársával)

E lapszámunkat Fazakas János László festményeivel illusztráltuk.

Itt a második decemberi Helikon

Megjelent a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat második decemberi, 2022/24-es lapszáma, benne Wirth Imre A név kátyú, vaddisznódagonya, omladék, szerelem című prózasorozatának legújabb része. Vezércikket Márton Evelin jegyez, interjút Sándor Zoltán közöl Beszédes István József Attila-díjas költővel, művelődésszervezővel, amelyet Beszédes István verseinek kíséretében közlünk.

Verset közöl továbbá Szente B. Levente, Vári Csaba és Zalán Tibor, prózát Balaton László és Makó Ágnes, esszét Magyary Ágnes. Ioana Zenaida Rotariu verseit Szonda Szabolcs fordításában közöljük. Jelen lapszámban olvasható továbbá Demeter Zsuzsa laudációja a Kemény Zsigmond Írodalmi Díj idei kitüntetettjéhez, Száraz Miklós Györgyhöz.

A Pavilon 420-ban Karamán Hunor Erózió című prózájának második része olvasható, továbbá jelen lapszámban közöljük Pataki-Péter Hanna vitaindítóját Gothár Tamás verseihez, amelyek a Bréda Ferenc Irodalmi Kör tizenharmadik estjén hangzottak el, emellett Gothár Tamás versei olvashatók.

A Kinematográfban Szántai János ír Lakatos Róbert Ki kutyája vagyok én? című dokumentumfilmjéről, a Theátrumban Bartha Réka színikritikája olvasható a Budapest Sound Collective és Nádas Péter Hiány két hang között – Haydn, Nádas és az Esterházyak című előadásáról.

Kritikát Soós Amália közöl Zalán Tibor A lovak reggelije című verseskötetéről. Fülszöveget Lakatos Artur közöl két tudományos munkáról: Csata Adél Benkő József, a historia litteraria művelője című kötetéről és Vogel Zsuzsa Az olvasás útjain, a biográfiától a közköltészetig. Faludi Ferenc műveinek fogadtatása című kötetéről.

Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás Amikor hatan Brahmsot játszanak című zeneesszéje olvasható, az Artefaktumban Takáts Fábián ír a Kiscelli Múzeumban kiállított Schervitz Mátyás-emlékkiállításról, amelynek anyagával jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://uploads-ssl.webflow.com/6240c9003f43df2b91611633/63a43d0ec75600754d6fdead_Helikon%202022%2024%2000%20tartalom.pdf

Itt a decemberi Látó

Megjelent a 2022. decemberi Látó!

VERS, PRÓZA

▪ Markó Béla: Aki teremtett (Vers)

▪ Gueth Péter: A templom egere (Novella)

▪Tamás Dénes: Elszalad (Vers)

▪ Szabó K. Attila: Cseppkőbarlang (Elbeszélés)

▪ Wirth Imre: Azt írom neked (Vers)

▪ Szabó Róbert Csaba: Pokoltó (Regényrészlet)

▪ Demény Péter: Hó (Vers)

▪ Széll Anita: „Költészetem a prózámban rejlik” – In memoriam Hans Bergel

▪ Robert Șerban: Szivárványpoéma (Vers; Demény Péter fordítása)

▪ Vida Gábor: Senkiháza (Regényrészlet)

▪ Vörös István: Harc az egyetemért (Részlet egy eposzból)

SÉTATÉR

▪ Tamás Dénes: Szabadulni a vastüdőből (Kérdések Krusovszky Déneshez)

TÉKA

▪ Codău Annamária: Szellem, emlék, hiány (Gergely Ágnes: Zsoltár női hangra)

FÓRUM

▪ Markó Béla: Európa-programok a magyar költészetben (Csokonai Vitéz Mihálytól József Attiláig)

TALÁLT VERS

▪ József Attila: (Drága barátaim…)

NÉVJEGY

▪ Vida Gábor

A nyomtatott folyóirat némi késéssel általában az alábbi könyvesboltokban kapható:

Gutenberg könyvesboltok (Marosvásárhely, Csíkszereda, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy), Gemma Book Café, Antikvárius (Marosvásárhely), Gaudeamus könyvesbolt, Idea könyvtér, Cărturești Cluj (Kolozsvár), Írók boltja (Budapest).

A lapszám teljes tartalma a Szófa oldalán lesz olvasható, utólag a www.lato.ro honlapunkra is felkerül.

Megjelent a Korunk decemberi lapszáma

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében a történelmi Erdély, illetve a Partium és a Bánság ismeretes módon Romániához került. Az erdélyi magyar nemzetrész számára ez gyökeresen új helyzetet teremtett. Többségből kényszerkisebbséggé válván ki kellett alakítania viszonyát a román többséghez és a román államhoz. Ennek során politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt új szervezeteket kellett létrehoznia vagy a régieket az új szellemhez igazítania.

Összeállításunkban ennek a folyamatnak elsősorban a politikai és kulturális vonatkozásaira koncentrálunk, de nem mellőzzük a társadalmi összefüggéseket sem. A tartalomból: Romsics Ignác: Az ellenállástól a beilleszkedésig. Az erdélyi magyarság dilemmái; Fodor János: Törésvonalak és kapcsolódási pontok Bernády György az Országos Magyar Pártban kifejtett tevékenységében; Főcze János: Moszkva trójai falova? A MADOSZ a két háború közötti Erdélyben; L. Balogh Béni: „Örömmámor és kétségbeesés” Az erdélyi magyarság és a második bécsi döntés; Murádin János Kristóf: Regionális politikai alakulat országos ambíciókkal. Az Erdélyi Párt 1940 és 1944 között; K. Lengyel Zsolt: Az ország és a táj. Szabédi László transzilvanizmusértelmezése az eszme fejlődéstörténetében; Csapody Miklós: Barakkból palota. Az erdélyi magyar irodalmi élet 1918–1944; Pethő Tibor: Száz év kisebbségben.

2 könyv 1 történet: Borsodi L. László költői estje

December 16-án, pénteken 17 órától a marosvásárhelyi Bernády Házban Borsodi L. László 2 könyv 1 történet című költői estjére kerül sor.

Az est fókuszában a Szétszórt némaság és az Estére megöregszel című kötetek. A szerzővel Nagy Attila beszélget.

Az eseményre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Elhunyt Gál Éva Emese

December 11-én vasárnap, 67 éves korában elhunyt Gál Éva Emese költő, képzőművész, a Romániai Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókjának tagja.

Szatmárnémetiben született 1955-ben. Szülővárosában érettségizett a Zene- és Képzőművészeti Középiskolában 1974-ben, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1980-ban. Gyergyóalfaluban tanított, majd Gyergyószentmiklóson dolgozott muzeológusként.

Az 1976 óta rendszeresen közölt az UtunkIgaz SzóIfjúmunkásKorunk és más folyóiratok hasábjain. Az Ötödik Évszak című antológiában (Marosvásárhely 1980) verssel és grafikával szerepelt. Első verse 1973-ban jelent meg a Szatmári Hírlap Forrás című mellékletében. Első verseskötete, az Ajándékgömb, 1982-ben jelent meg a Kriterion kiadónál. Ezt további nyolc könyv követte. Kedvelte a kötött formákat, költészetét a kiváló formaérzék és az erős gondolatiság jellemezte. Mint képzőművész borítólapot tervezett Markó Béla Lepkecsontváz (1980) és Szávai Géza Szinopszis (1981) c. munkáihoz.

Újságíróként is dolgozott, a 90-es években a Romániai Magyar Szó székelyföldi munkatársa volt. Gyergyószentmiklóson élt.

Nyugodjék békében!

Együttérzésünket fejezzük ki a családnak.

A Romániai Írószövetség

Marosvásárhelyi Fiókjának vezetősége

Megjelent az első decemberi Helikon

A Helikon első decemberi, vérvörös lapszáma a Drakula-tematika köré csoportosul: 2022-ben 175 éves lenne Bram Stoker, Lugosi Béla 140, a Nosferatu 100, és maga a Drakula-regény 125.

A lapszámot a Drakula halála című „fantasztikus filmregény” egy részletével nyitjuk, vezércikket Papp Attila Zsolt, a tematikus lapszám szerkesztője közöl Mit adtak nekünk a Drakulák? címmel.

Interjút ugyancsak Papp Attila Zsolt közöl Bartók Imrével a legújabb magyar nyelvű Drakula-fordításról, amely a Helikon kiadó gondozásában jelent meg 2021-ben.

A lapban megjelent szépirodalmi és elméleti művek is a Drakula-mítoszra reflektálnak: verset közöl Vermesser Levente, prózát Antal Balázs, Benedek Szabolcs, Király Farkas és Szabó Róbert Csaba. Esszét Szántai János közöl Drakula hosszú árnyéka címmel, továbbá Borsodi L. László tanulmánya olvasható Baka István A kisfiú és a vámpírok című regényéről, illetve H. Nagy Péter közöl tanulmányt Drakula összerakása címmel.

A Pavilon 420-ban Papp-Sebők Attila versei olvashatók, jelen lapszámban közöljük továbbá Karamán Hunor Erózió című prózájának első részét. Mihai Marian verseit André Ferenc fordította magyar nyelvre.

A Kinematográfban Jakab-Benke Nándor foglalja össze röviden a Drakula-filmtörténetet, a Theátrumban Szűts István, Bella István, Seregi Zoltán és Zalán Tibor Drakula-fantázia. Horror-rock című librettójának részlete olvasható. Kritikát Demeter Zsuzsa közöl Gyurkovics Tamás Akcentus. Lugosi Amerikában című kötetéről. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás Párizsi csönd. Grappelli hiánya és jelenvalósága című zene-esszéje olvasható, az Artefaktumban Horváth Benji verse olvasható Nicolae Romanițan képeihez, amelyekkel jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszáma tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://uploads-ssl.webflow.com/6240c9003f43df2b91611633/63930f53794799049bd247bf_Helikon%202022%2023%2000%2B-%20tartalom.pdf

Négy új taggal bővült az Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókja

A Romániai Írószövetség december 7-én, pénteken Bukarestben tartott közgyűlést. Ezen a közgyűlésen az Írószövetség jóváhagyta több új tag felvételét is, ezúton a Marosvásárhelyi Fiók négy új taggal bővült: Dimény-Haszmann Árpád-István (Dimény H. Árpád) – magyar tagozat, Keszthelyi György – magyar tagozat, Vergil Pană (Virgil Pană) – román tagozat, Szabó István (Miklóssi Szabó István) – magyar tagozat.

Itt a decemberi Székelyföld

Megjelent a Székelyföld decemberi száma!

A tartalomból:

Mesterházy Balázs: Versek

Kristó Tibor: Versek

Bajna György: Versek

Fellinger Károly : Versek

Medgyesi Emese: Klapp!

Báthori Csaba: Versek

Bene Adrián: Versek

Nagy Milán László: Versek

Simonfy József: Versek

Hegedűs Imre János: Vízpróba

Horváth Ildikó: Rövidprózák

F. Bakó Enikő: Idill

Zeck Julianna: Hóangyal

Aranyág

Mirk László: Mária és Jézuska ruhái

Ködoszlás

Oláh Sándor: Köztulajdon, egyéni érdekek az Udvarhely rajoni kollektív gazdaságokban, a hatvanas években

Ujjlenyomat

Az Ojtozi-szorostól a Fogarasi-havasokig (Csáky Ernő nyugalmazott mérnök-ezredes rövid élettörténete)

Műteremtés

Túros Eszter: G7 – Stratégiák

Mens Sana

Kicsid honvédjei (Csinta Samu beszélgetése Kicsid Gábor kétszeres világbajnok, kétszeres olimpiai érmes kézilabdázóval)

Szemle

A Székelyföld folyóirat díjai, 2022

Borcsa János: Szilágyi István régi-új rövidprózái

Pieldner Judit: „A létezés vonalkódja” (Czilli Aranka: Késsel és villával)

Fekete J. József: Perifériáról betekintő (Mohai V. Lajos: Tintaceruza a sörösládában; Kovács Lajos: Hosszúra nőtt árnyékaink)

Zsidó Ferenc: Történelmi ponyva? (Gál Vilmos: Latrok ideje)

https://szekelyfoldfolyoirat.ro/

Nagy Attila és Nagy Miklós Kund köteteit mutatják be Nagyenyeden

December 12-én, hétfőn a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban Nagy Attila A kék bálna éneke, illetve Nagy Miklós Kund Szemben ülünk, beszélgetünk című kötetét Szőcs Katalin ismerteti.

Nagy Attila 1954-ben született Nagyenyeden. Marosvásárhelyen él, orvos. Tizenegy önálló verseskötete jelent meg: Mélyülő ablakok (szerzői k.), Elhullatott jelen (szerzői k.), Velence harangjai (Mentor), A tübingeni asztalos (Mentor), Sehol a hely (Mentor), A Nap Kertje (Pallas-Akadémia), Café Flamingo (Mentor), Gazdátlan sorok (Mentor), Időzz el (Kriterion), Aszú alkonyat (Pallas-Akadémia), Csillagköz (Lector), Égi tócsa, földi sár (Lector).
A kék bálna éneke Nagy Attila újabb keletű verseit gyűjti egybe.

Nagy Miklós Kund (Nagyenyed, 1943) erdélyi magyar publicista, szerkesztő, művészeti író, műfordító. A Marosvásárhelyi Rádió magyar adásánál elsősorban az irodalom és a művészetek népszerűsítésével foglalkozott (1968-1985), a magyar adás megszűnése után szerkesztő a Vörös Zászló megyei napilapnál (1985-1989). 1990-től a marosvásárhelyi Népújság művelődési rovatvezetője, 1991 decemberétől főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztő 2012-ig. 33 könyvet írt, illetve rendezett sajtó alá, többek között a Pallas-Akadémia Kiadó Műterem sorozatának darabjait, interjú- és riportköteteket.
A Szemben ülünk, beszélgetünk Nagy Miklós Kund utóbbi években készített interjúiból válogat. Beszélgetőtársai a magyar kultúra kiválóságai közül kerülnek ki: Markó Béla, Csíky Boldizsár, Szinyei Merse Anna, Kuti Dénes, Kuti Botond és még sokan mások. Kedvencének, a képzőművészetnek kissé nagyobb figyelmet szentel, de az irodalom, a színház, a zene, a fotóművészet, a szellem, a kreativitás és tehetség megannyi más megnyilatkozása is folyamatosan ott van érdeklődése fókuszában. Az interjúk alanyai közül Kolozsvári Puskás Sándor időközben elhunyt, ami tovább növeli e szövegek dokumentumértékét, hiszen a személyes vonatkozásokon túl valamennyi beszélgetés az alany szűkebb-tágabb közössége, az egész társadalom életére, állapotára, realitásaira is rávilágít.

A Látó nívódíjai 2022-ben

2022-ben harmincegyedik alkalommal osztja ki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége a lapban publikált szerzők közül válogatva évzáró nívódíjait. Harminc év alatt közel 100 alkotó vehette át vers, próza, esszé és debüt kategóriában a pénzjutalommal járó elismerést. A nívódíj 2019-től az 1000 dollárral járó Jackovics-díjjal bővült, amelyet a legjobb dráma szerzőjének oszt ki a szerkesztőség.

A nívódíjak átadására 2022. december 15-én, csütörtökön 19 órától kerül sor a marosvásárhelyi Bernády Házban. 2022-ben ÁRMEÁN OTTÍLIA, BORSODI L. LÁSZLÓ, FISCHER BOTOND és SZABÓ K. ATTILA  veheti át a Látó-nívódíjjal járó pénzjutalmat. A Jackovics-díj idei nyertese SZÁNTÓ T. GÁBOR. Az est házigazdája: Vida Gábor. Laudációt mond: Codău Annamária, Demény Péter, Láng Zsolt és Szabó Róbert Csaba. Részlet hangzik el Szántó T. Gábor A zsidó kutya című drámájából.

A Látó-nívódíjat először 1992-ben osztották ki, az előző Látó-évfolyam legjobbnak ítélt szerzőit tüntetve ki az elismeréssel. Eddigi díjazottak: Aczél Géza, Amik Annamária, André Ferenc, Áfra János, Babiczky Tibor, Balázs Imre József, Bálint Tamás, Benedek Szabolcs, Bodor Ádám, Bogdán László, Boros Kinga, Burus János Botond, Codău Annamária, Demény Péter, Dimény Lóránt, Domokos Géza, Egyed Emese, Farkas Wellmann Éva, Ferenczes István, Fekete J. József, Fekete Vince, Gagyi József, Gulyás Miklós, György Alida, György Andrea, Hajdú Farkas-Zoltán, Hatházi András, Horváth Előd Benjámin, Horváth Péter, Imre Eszter, Jakabffy Tamás, Jánk Károly, Jánosházy György, Kántor Péter, Karácsonyi Zsolt, Kányádi András, Kelemen Hunor, Kenéz Ferenc, Kész Orsolya, Kincses Réka, Kinde Annamária, Király Kinga Júlia, Király László, Kisgyörgy Réka, Korpa Tamás, László Noémi, a Láthatatlan Kollégium hallgatói, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Lövétei Lázár László, Magyary Ágnes, Márton László, Máté Angi, Mátyus Melinda, Mihály Emőke, Mihálycsa Erika, Molnár Vilmos, Mózes Attila, Murvai Béla, Nagy Attila, Nagy Zalán, Ozsváth Zsuzsa, Parti Nagy Lajos, Papp Sándor Zsigmond, Romhányi Török Gábor, Salat Levente, Sebestyén Mihály, Selyem Zsuzsa, Simonfy József, Szakács István Péter, Székely Csaba, Székely Örs, Szepesi Attila, Szilágyi Júlia, Szöllősi Mátyás, Tamás Dénes, Térey János, Tibori Szabó Zoltán, Tófalvi Zselyke, Tompa Gábor, Tóth Mária, Vallasek Júlia, Varga Illés, Varga László Edgár, Váradi Nagy Pál, Vári Csaba, Veress Dániel, Vermesser Levente, Visky András, Visky Zsolt, Zalán Tibor, Závada Péter, Zoltán Gábor.

A Jackovics-díjat eddig Ayhan Gökhan, Ioana Hogyan és Papp András vehette át.

Megjegyzendő, hogy a díj történetének első évében a romániai magyar szellemi élet műhelyei, a média jelentős intézményei és személyiségei iránti megbecsülésként Látó-díjban részesült a Balogh Edgár vezette Romániai Magyar Irodalmi Lexikon munkaközössége, a marosvásárhelyi Rádió kulturális szerkesztősége, Jászberényi Emese személyében és Makkai János, a Népújság főszerkesztője rangos publicisztikai tevékenységének elismeréseképpen.

A Látó-díjak történetének szintén szerves része az a két esztendő, amikor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház egy-egy színházi díjat adományozott a lapban publikált legjobb színházi tematikájú szöveg szerzőjének. A díjazottak: Jánosházy György (2013) és György Péter (2014).

A rendezvény és a díj támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Bethlen Gábor Alap, Aranka György Alapítvány.

Megjelent a második novemberi Helikon

Megjelent a kolozsvári Helikon második novemberi, 2022/22-es lapszáma, amelyben az ötven éve alapított Aktionsgruppe Banatról emlékezik meg a szerkesztőség, lapszámunk társszerkesztői Szenkovics Enikő és Vincze Ferenc voltak. A lapszámismertető fotón Johann Lippet, az Aktionsgruppe Banat egyik alapító tagja látható Márton Evelin Helikon-szerkesztő társaságában.

A lapszámot Richard Wagner Lisa titkos könyve című regényének egy részlete nyitja, amelyet Szenkovics Enikő fordításában közlünk, továbbá Karácsonyi Zsolt ír vezércikket Erős vitorlák címmel. Interjút ugyancsak Szenkovics Enikő közöl Georg Aescht íróval, műfordítóval, amelyet Georg Aescht Amikor az akarat még számított. Az 50 éve alapított Aktionsgruppe Banat három éven át tartó próbálkozása önmaga megsegítésére című tanulmányának kíséretében közlünk. Tanulmányt közöl továbbá Varga Kende Lőrinc Aktionsgruppe Banat. Társadalmi, politikai és irodalmi kölcsönhatások a csoport költészetében címmel.

Johann Lippet Egy akta élete. Egy Szekuritáté általi megfigyelés kronológiája című prózájának részletét Vincze Ferenc fordításában közöljük. Tanulmányt is közöl Vincze Ferenc Egy Petri-vers Rolf Bossertet olvas. Egy 1986-os Bossert-vers margójára címmel. Verset közöl Szántai János A dubovai halott álma címmel.

A Pavilon 420-ban Bene Adrián és Mechiat Zina versei, valamint Farkas B. Szabina prózái olvashatók.

A Kinematográfban Papp Attila Zsolt ír a Blokád című filmről, a Theátrum hasábjain Bartha Réka színikritikája olvasható a Sepsiszentgyörgyi Andrei Mureşanu Színház Sarah Kane Blasted című darabjának feldolgozásáról.

Kritikát Fried István közöl Markó Béla Zsarnokra várva című esszé- és publicisztikakötetéről. Fülszöveget André Ferenc jegyez Fekete Richárd Módosítás című verseskötetéről, továbbá Ungvári Szende-Etelka ír Jánky István Verespataki bányászmesék – Ópapa levelei című kötetéről.

Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás esszéje olvasható Amikor Kodály formát vett kölcsön címmel, az Artefaktumban Andreea Foanene ír a Szuhanek Oszkár-emlékkiállításról, amelynek anyagával jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszáma teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://uploads-ssl.webflow.com/6240c9003f43df2b91611633/6380c9984d9c4ef59be0bf58_Helikon%202022%2022%2000-%20tartalom.pdf

Könyvbemutató Szonda Szabolccsal az Ars HUNGARICA kulturális fesztiválon

A nagyszebeni Ars HUNGARICA kulturális fesztivál keretén belül pénteken, november 18-án 12 órától Szonda Szabolcs költő, műfordító, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója tart könyvbemutatót, Florin Irimia: A kínai kisautók rejtélye című magyar nyelvre fordított kötetét mutatja be az ASTRA Könyvtárban és beszélget a magyar és a román nyelvekről történő fordítói tapasztalatairól. 

A sajátos fejlődésregény egy időutazás ismerős, mégis meglepő lelki tájakon, izgalmasan személyes megközelítésben, negyven, önállóan is olvasható történetet tartalmaz. A történetmondás az élethosszig tartó felnőtté válás emelkedőit és lejtőit követi, abban a korban, amikor egy romániai gyermek számára eseményszámba ment, ha kézbe vehetett például egy Rubik-kockát.

Itt a Látó novemberi lapszáma

Megjelent a 2022. novemberi Látó!

VERS, PRÓZA

▪ G. István László: Hentesnél; Amerika, 1492; Óvó hely; Köldök (Versek)

▪ Tófalvi Zselyke: Őszi bogyók (Novella)

▪Kürti László: ahogy az életismeret; gyász (Versek)

▪ Tomaji Attila: Üszök; Idegen; Levél (Versek)

▪ Ádám Szilamér: Ami a testé (Novella)

▪ Halmai Tamás: Stílusjátékok (Versek)

▪ Király Kinga Júlia: Méhemnek gyümölcse (Regényrészlet)

▪ Kim Shuck: (A költőket a szívükön…); (Döglött dongó…) (Versek; Gyukics Gábor fordításai)

▪ Gyukics Gábor: (Két versutánzat): Ellenpontozott pormacska; vírus-elkerülés

▪ Zsidó Ferenc: Anti (Regényrészlet)

▪ Simonfy József: Nincs híd; Mennybéli derű (Szonettek)

▪ Sztaskó Richard: Függelék (Karcolat)

▪ Endrey-Nagy Ágoston: Csúcsragadozó; Five Nights at Freddy’s; Kaiju (Versek)

▪ Cseh Katalin: Táskák; Köszönöm, drága; Visszaút; Lecke (Versek)

▪ Szerényi Tamás: Kezdőrúgás; Kulturkampf (Rövidprózák)

▪ Boda Edit: Hangatlasz (Versek)

FÓRUM

▪ Ferenczi Szilárd: Zsigeri merülés a múltba

SÉTATÉR

▪ Imre Eszter: Gránátalmát terem az ég

TÉKA

▪ Antal Orsolya: „ép testben a lélek / diribdarabban…” (Cseh Katalin: Ködbálák)

TALÁLT VERS

▪ Kálnoky László: Méreggyűrűk

NÉVJEGY

▪ Király Kinga Júlia

A nyomtatott folyóirat némi késéssel általában az alábbi könyvesboltokban kapható:

Gutenberg könyvesboltok (Marosvásárhely, Csíkszereda, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy), Gemma Book Café, Antikvárius (Marosvásárhely), Gaudeamus könyvesbolt, Idea könyvtér, Cărturești Cluj (Kolozsvár), Írók boltja (Budapest).

A lapszám teljes tartalma a Szófa oldalán lesz olvasható, utólag a www.lato.ro honlapunkra is felkerül.

Megjelent az első novemberi Helikon

Megjelent a Helikon 2022/21-es lapszáma, benne Árkossy István A bamba bomba című prózája, valamint Demeter Zsuzsa Kérdések antológiája? című vezércikke. Interjút Papp Attila Zsolt közöl Szálinger Balázzsal, aki novemberben a Helikon kiemelt szerzője. Szálinger Balázs Koncentráció című kötetéről Molnár H. Magor közöl kritikát.

Alexandru Bulucz verseit Száva Csanád fordításában közöljük, verset közöl továbbá Cseh Katalin, Fellinger Károly, prózát Ughy Szabina. Esszét Demeter M. Attila közöl Korunk nyilvánosságáról és az abban megmutatkozó önszeretetről címmel. Goran Mrakić prózáját Márton Evelin fordította a Micile plăceri ale morții (A halál apró örömei) című kötetből.

A Pavilon 420-ban Karamán Hunor Mező és Juhász Tamás Mesés család című prózája olvasható, továbbá Horváth Fanni versei.

A Ráolvasásban Vida Gábor ír Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplójáról, Árkossy István Világsíkok. Ábrázolás és tükrözés című albumjáról Mărcuțiu-Rácz Dóra ír.

A Kinematográfban Szántai János kritikája olvasható a Buglya Sándor által szerkesztett 100 magyar dokumentumfilm 1936–2013 című MMA-kiadványról. A Theátrumban Stan Lilla-Aliz közöl színikritikát a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Caravaggio című előadásáról, amelyet Visky András drámája alapján Visky Andrej rendezett.

Fülszöveget Nyeste Emőke jegyez Hadik Etelka Az eső mesél című kötetéről, illetve André Ferenc ír Simon Márton legújabb, éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni című kötetéről.

Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás Egy piranói szobor előtt című írása olvasható, az Artefaktumban Gál József ír Kállai András Őrzők című kiállításáról, amelynek anyagával jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://uploads-ssl.webflow.com/6240c9003f43df2b91611633/63693e21cbb8387b4a248ecd_01.%20TARTALOM.pdf

Idén ötödik alkalommal kerül megszervezésre a Román-magyar irodalmi interferenciák szimpózium

A Romániai Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókja az idén V. akalommal szervezi meg a Román-magyar irodalmi interferenciák című szimpóziumot.

A rendezvényre 2022. november 19-én, szombaton délelőtt 10 órától kerül sor  a Marosvásárhelyi Rádió Stúdiótermében (1918. December 1. sugárút 109.).

Az Írószövetség bukaresti vezetőségéből részt vesznek: Gabriel Chifu, Horia Gârbea, Cristian Pătrășconiu, Răzvan Voncu.

Előadást tart Balázs Imre József: Kétnyelvűség a romániai magyar irodalomban és Iulian Boldea: A romániai magyar irodalom recepciója a román irodalomkritikában címmel.

Két éve elindított fordítói programunk során az idén három könyv bemutatására kerül sor: Gabriel Chifu: Végpont, és újra (Punct și de la capăt) regény, fordította Koszta Gabriella; Horia Gârbea: Bumeráng (Bumerang) versek, fordította Demény Péter; valamint Fekete Vince: Orașul cizmarilor (Vargaváros) versek, fordította Kocsis Francisko.

Az Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókja és a Communitas Alapítvány által létrehozott közös díjat az idén is két műfordító kapja, ezúton Gábos Ildikó költő, műfordító, Lővétei Lázár László költő, műfordító, szerkesztő.  

Megjelent a novemberi Székelyföld

Kedves Olvasóink!

Megjelent a novemberi Székelyföld!

A tartalomból:

Szépirodalom

Borsodi L. László versei

Dimény H. Árpád versei

Gyarmati Dominik versei

Mátyus Melinda: Szent Habakuk

Nagy Attila versei

Szikra János versei

Falusi Márton: A haditudósító nem tudósít

Zentai Adél: Unikornisdaráló

Mánya Kristóf: Spontán utópia

Debreczeny György: Reggel beszélnek az uszadékfák

Keszthelyi György versei

Kántor Zsolt: A nyelv a szánkban van – A beszéd a szívből jön

Pályakép

„Soha nem kedvetlenedtem el, több pászmán haladva végeztem mindig a munkámat” (Simó Márton beszélgetése a 85 éves Ráduly Jánossal)

Literata Hungarica

Turiákné Komsa Gabriella: Egységes alakulástörténet és poétikai jellemzők Kányádi Sándor gyermek- és felnőttköltészetében

Ködoszlás

Kolumbán-Antal József: Hol lehetett Feketig? (Egy 12. századi határleírás rekonstrukciója)

Irattár

László Attila: Az erdélyi magyar régészet/regészek reprezentációja a román(iai) történetírás új enciklopédiájában

Kelet Népe

Magyar Zoltán: Moldvai csángó apokrifek nemzetközi kontextusban

Szemle

Márkus Béla: „…elmúlik a világ reumája” (Bölöni Domokos kisprózáiról)

Zsidó Ferenc: Monológok párbeszéde (Borsodi L. László: Estére megöregszel)

Gidó Attila: Évkönyv Erdély oktatástörténeti múltjáról

Fekete J. József: Ördögök és halottak időkapuja (Fehér Béla: Ördögcérna)

E lapszámunkat Bugyi István József grafikáival illusztráltuk.

Itt a Korunk novemberi lapszáma

Megjelent a Korunk novemberi száma!

Az irodalom transznacionális hálózatai

A huszadik század és az ezredforduló demográfiai mozgásai, a geopolitikai átalakulások világszinten teszik relevánssá a nemzeti irodalmak újradefiniálásának kérdéskörét. A diaszpóralét tapasztalatai, a lakosság mobilitása, az országhatárok, illetve az azokhoz való viszonyaink átalakulásai felismerhetővé teszik a nemzeti irodalmak hálózatos jellegét, amelynek következményei lehetnek az irodalomtörténeti elbeszélésekben is. A lapszám szerzői világirodalomról, többnyelvűségről, filmes alkotókról, kulturális összjátékokról írnak, planetáris kitekintésben.

TARTALOM:

NÉMETH ZOLTÁN • Fogalmak, modellek felnyitása. Beszélgetés a transzkulturalizmus-kutatások helyzetéről (Kérdezett Balázs Imre József)

CHRISTIAN MORARU • Planetáris poétikák (Kovács Péter Zoltán fordítása)

ANDREI TERIAN • Minden nemzeti irodalom valójában transznacionális. Beszélgetés a TRANSHIROL projektről (Kérdezett és a válaszokat fordította: Balázs Imre József)

FÖLDES GYÖRGYI • Valahavolt avantgárd nőírók külföldön avagy Földes Jolán és Kádár(-Karr) Erzsébet transznacionális érvényesülési stratégiái

SZÁVAI DOROTTYA • A szerelem sivataga. Pilinszky és a világirodalom

BALÁZS IMRE JÓZSEF • A szürrealista földrajz implikációi. Transznacionális szempontok a Surrealism Beyond Borders című kiállításon

GEORGES POULET • A prousti tér (Z. Varga Zoltán fordítása)

Z. VARGA ZOLTÁN • A vallomástól az autofikcióig. Performativitás az irodalmi ön(re)prezentáció hibrid formáiban

DELIA UNGUREANU • „Voyage à travers l’impossible”. Georges Méliès, Andrei Tarkovsky, Raúl Ruiz, Paolo Sorrentino, Woody Allen (Kovács Péter Zoltán fordítása)

DÁNÉL MÓNIKA • Nemzeti (kulturális) örökség transznacionális és transzmediális átfordításban. Vranik Roland: Az állampolgár

ARTUR MIĘDZYRZECKI • Azt csak úgy mondják… (vers, Gömöri György fordítása)

NOUSHIK MIKAYELIAN • A harmadik lélegzet, Szabadság, Háború van (versek, Gerevich András fordításai)

HISTÓRIA

MURAI ANDRÁS – NÉMETH BRIGITTA • „Nem is tudtam, mi az, hogy Gulag”. Túlélők sorsa a családi emlékezetben

MŰ ÉS VILÁGA

TÁRNOK ATTILA • Az afrikai angol nyelvű regényirodalom kezdetei

TÉKA

DEMÉNY PÉTER • A kihagyásos hitelesség (Korpa Tamás: Házsongárd live)

KOVÁCS FLÓRA • A gép feltűnései (L’Homme & La Machine. Szerk. Gyimesi Tímea és Bartha-Kovács Katalin)

KÉP

VAJNA LÁSZLÓ KÁROLY

Kiemelt programok a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron

A 28. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a Romániai Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókjának tagjai közül többen is részt vesznek irodalmi esteken, beszélgetéseken, könyvbemutatókon, és a helyszínen saját könyveiket is dedikálják. 

A megannyi program közül kiemelt programokként az Írószövetség is figyelmükbe ajánl párat. 

Csütörtök, november 10.

10:30-tól a kisteremben Markó Béla A pitypangok királya című új, válogatott gyermekverseket tartalmazó, a Mentor Könyvek Kiadónál megjelent kötetéről a szerzővel, Kiss Bora illusztrátorral és Király István kiadóvezetővel Daray Erzsébet beszélget. 

Ezt követően 11 órától az Irodalmi Kávéházban Székely János szerkesztői levelei – Szabó Róbert Csaba előadására és a levelek kiállításának megnyitójára kerül sor. 

Délután 17 órai kezdettel ugyancsak az Irodalmi Kávéházban Gálfalvi György Szárnyas malomköveink című, a Bookart Kiadónál megjelent könyvéről a szerzővel Vida Gábor beszélget, majd 18 órától a szerző a Bookart Kiadó standjánál dedikálja is ezeket a köteteket. 

Péntek, november 11.

A dedikálósarokban 12:30-tól Szabó Róbert Csaba dedikálja Újratöltés című kötetét. 

15 órától az Irodalmi Kávéházban a Székelyföld folyóirat megalapításának 25. évfordulója alkalmából múltról, jelenről és jövőről Zsidó Ferenc főszerkesztővel és Fekete Vincével, az irodalmi rovat szerkesztőjével Szabó Róbert Csaba beszélget.

Ezt követően 16:30-tól a kisteremben Többes számban. Párbeszédben Hervay Gizellával című, a Lector Kiadó kötetét a szerzők egy részének – Fekete VinceGálfalvi GyörgyLáng ZsoltMarkó BélaSzőcs Petra – részvételével a kötet szerkesztői, Balázs Imre József és Korpa Tamás ismertetik.

A dedikálósarokban 16:30-tól Márton Evelin Farkashab című kötetét, majd 17 órától Káli István dedikálja Ki gyújtott a katlan alá? című kötetét.

Szombat, november 12.

10 órától a kisteremben Fekete Vince Halálgyakorlatok című, a Magvető Kiadónál megjelent új verseskötetéről a szerzővel Szegő János beszélget, majd 11 órától dedikálja is ezeket a köteteket. 

Ugyancsak 11 órai kezdettel a kisteremben Markó Béla Zsarnokra várva című, a Kalligram Kiadónál megjelent új esszé- és publicisztika-kötetéről a szerzővel Mészáros Sándor, a kiadó vezetője beszélget. A dedikálósarokban 12 órától a szerző ezekkel együtt A pitypangok királya című köteteit is dedikálja. 

12:30-tól az Irodalmi Kávéházban Hajdú Farkas-Zoltán Márton nyaracskája című, a Bookart Kiadónál megjelent új regényéről a szerzővel Márton László író, műfordító beszélget, és felhívjuk a dedikálásra várók figyelmét, hogy a szerző 11:30-tól lesz elérhető a dedikálósarokban. 

Mindezek után 17 órától a Gemma Book Café-ban a Költők egymás közt, Erdélyi Híradó kiadónál megjelent legújabb köteteikről – Estére megöregszel és Fák Daphnénak – beszélgetnek a szerzők: Borsodi L. László és Dimény H. Árpád.

Káli Király István új novelláskötetét mutatják be Marosvásárhelyen

November 4-én, pénteken 18 órától a marosvásárhelyi Studium Hub (Bolyai tér 15. szám) előadótermében mutatja be a Mentor Könyvek Kiadó Káli István Ki gyújtott a katlan alá? című novelláskötetét.

A szerzővel beszélget és a kötetet méltatja Markó Béla.

A kötetet dedikálására a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretén belül november 11-én, pénteken 17 órától kerül sor a dedikálósarokban.

Megjelent a második októberi Helikon

A kolozsvári önálló finn szak fennállásának 30. évfordulójára finn tematikus lapszámmal, ezúttal kék fejléccel jelentkezik a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat. A második októberi, 2022/20-as lapszám a kolozsvári finn oktatás története mellett a jelenlegi oktatók műhelymunkájába s így a kortárs finn irodalomba is bepillantást enged. A lapszámot a meänkieli nyelvű Bengt Pohjanen versei nyitják Molnár Bodrogi Enikő fordításában. A vezércikket ezúttal kivételesen vendégszerző, Jankó Szép Yvette jegyzi. (A lantszarvú) 

Ugyancsak kivételesen három interjú is olvasható a lapban: Molnár Bodrogi Enikő egyetemi docenssel, fordítóval Demeter Zsuzsa beszélgetett. A ’89 előtti finn oktatás nehézségeiről, Kolozsvárról az egykori finn lektorokat, Irmeli Kniivilät és Anja Haaparantát az egészen fiatal nemzedék, Walcz Beatrix és Lázár Kinga kérdezte. 

A kolozsvári finn szak oktatói nemcsak oktatják, fordítják is a finn irodalmat: Pirkko Saisio Vörös válókönyv című regényének részletét Varga P. Ildikó fordításában közöljük, de helyet kapnak a lapban Risto Rasa versei Ugron Nóra magyarításában és Mikko Rimminen Bolondóra című regényének részlete Jankó Szép Yvette tolmácsolásában. 

Walcz Beatrix kritikája Molnár Bodrogi Enikő „A nyelv a lélek ujjlenyomata.” Meänkieli, számi, kvén, csángó és erdélyi magyar kisebbségi nyelvi narratívák az identitásépítés szolgálatába című könyvéről értekezik. Pirkko Saisio Ellenfény című, Varga P. Ildikó fordította könyvét ugyancsak Walcz Beatrix értelmezi. Stellarium című rovatunkban Codāu Annamária jelentkezik: kitekintésének tárgya ezúttal Pila Leino Ég című könyve.

A lapszámot Györkös Mányi Albert Kalevala-képei illusztráltuk, a Györkös 100. emlékévet is ünnepelve. A képanyag az EMKE–Györkös Mányi Albert Emlékház tulajdona. Györkös Mányi Albert 1985-ös Kalevala-kiállításához Gábor Csilla közölt az Utunk 13. számában kritikát – az Artefaktumban ennek a szövegnek az újraszerkesztett változata olvasható. 

A Kinematográf is igazodik a lapszám tematikájához: a tavalyi évben az Aranypálmáért versenybe szálló A 6-os számú fülke című finn filmről Sztercey Szabolcs írt kritikát.

A Pavilon 420-ban verset közöl Bíró Erika és Nagy Zalán, prózát Metz Edina.

A Theátrumban Karácsonyi Zsolt színikritikája olvasható a Kolozsvári Állami Magyar Színház Ősvigasztalás című Tamási Áron-előadásáról. 

Fülszöveget Szalló Tünde közöl Borda Réka Égig érő csalán és Rózsássy Barbara Legenda című kötetéről. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás ír Szakcsi Lakatos Béla életművéről, 

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://uploads-ssl.webflow.com/6240c9003f43df2b91611633/6357c68b8021af381d0ab1b3_01.%20TARTALOM.pdf

Könyvben utazhatunk november második hétvégéjén Marosvásárhelyen

Könyvben utazunk mottóval szervezik meg Marosvásárhelyen november 10-13. között, immár 28. alkalommal a nemzetközi könyvvásárt, amelyen idén  az irodalomra összpontosítanak, így a megszokottnál kevesebb alternatív program lesz. A szervezők örömmel jelentették be, hogy a megszokott helyszínen, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában és termeiben tartják a rendezvényt.

Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh vezetője, a könyvvásár társzervezője az eseményt beharagonzó sajtóeseményen arról beszélt, hogy idén a közönségcsalogató rendezvények helyett az irodalomra fektetik a hangsúlyt, könyvbemutatók, író-olvasó találkozókkal töltik ki a programot.

Fotó: Marosávásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár

Ahogy előző években is arra összpontosítanak, hogy kielégítsék a marosvásárhelyi olvasók igényeit, összekapcsolják a szerzőket és olvasókat, lehetőséget teremtsenek a találkozásra, beszélgetésre, dedikálásra. A társszervező beszélt arról is, hogy hosszú ideig bizonytalan volt a könyvvásár helyszíne, de végül sikerült megállapodni a színház vezetőségével, így a megszokott helyen tudják megtartani a könyvszemlét.

A kiállítók a színház előcsarnokában lesznek, a kerekasztal-beszélgetéseket és találkozókat a kisteremben és a nagyteremben tartják. Lesz dedikáló sarok is és sok más érdekességgel is készülnek.

Forrás: Simon Virág, szekelyhon.ro

A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár teljes programja:

Csütörtök, nov. 10.

1000 – Színház tér – Megnyitó – „Könyvben utazunk”

1030 – Kisterem – Könyvbemutató – Markó Béla A pitypangok királya című új, válogatott gyermekverseket tartalmazó, a Mentor Könyvek Kiadónál megjelent kötetéről a szerzővel, Kiss Bora illusztrátorral és Király István kiadóvezetővel Daray Erzsébet beszélget.

1100 – Irodalmi Kávéház – Székely János szerkesztői levelei – Szabó Róbert Csaba előadása és a levelek kiállításának megnyitója.

1200 – Irodalmi Kávéház – Könyvbemutató – Balla Árpád Zoltán Átlátszó lények című, a Bookart Kiadónál megjelent új regényéről a szerzővel Márton László, a kötet szerkesztője beszélget.

1230 – Kisterem – Könyvbemutató – Garaczi László Veszteg című, a Magvető Kiadónál megjelent új regényéről a szerzővel Szegő János beszélget.

1300 – Bookart Kiadó standja – Balla Árpád Zoltán dedikálja Átlátszó lények című kötetét.

1330 – Kisterem – Könyvbemutató – Péntek Orsolya Vénusz jegyében (Pécs regénye) című új, a Kalligram Kiadónál megjelent regényéről a szerzővel Torma Mária beszélget.

1330 – Dedikálósarok – Garaczi László dedikálja Veszteg című kötetét.

1430 – Kisterem – Könyvbemutató – Márton László A kárpótlás című új, a Kalligram Kiadónál megjelent regényéről, valamint a Bátor Csikó című, ugyanott megjelent drámakötetéről a szerzővel Mészáros Sándor kiadóvezető beszélget.

1430 – Dedikálósarok – Péntek Orsolya dedikálja Vénusz jegyében című kötetét.

1530 – Kisterem – Könyvbemutató – Darvasi László Az év légiutas-kísérője című, a Magvető Kiadónál megjelent új novelláskötetéről a szerzővel Szegő János beszélget.

1530 – Dedikálósarok – Márton László dedikálja A kárpótlás és Bátor Csikó című köteteit.

1630 – Kisterem – Könyvbemutató – Tolnai Ottó A fröccsöntés kora (Szeméremékszerek 3.című, a Jelenkor Kiadónál megjelent új regényéről a szerzővel Mészáros Sándor beszélget.

1630 – Dedikálósarok – Darvasi László dedikálja Az év légiutas-kísérője című kötetét.

1700 – Irodalmi Kávéház  Könyvbemutató – Gálfalvi György Szárnyas malomköveink című, a Bookart Kiadónál megjelent könyvéről a szerzővel Vida Gábor beszélget.

1700 – Dedikálósarok – Bereményi Géza dedikálja Magyar Copperfield és Azóta is élek című köteteit.

1700 – 1. sz. próbaterem – Olvasd el és játssz velünk! – Az erdélyi magyar iskolások számára rendezett olvasás-vetélkedő döntője (IX–XII. osztály).

1730 – Kisterem – Könyvbemutató – Magyar Copperfield teljességeBereményi Gézával könyvről, filmről, életről Szegő János beszélget.

1800 – Dedikálósarok – Berg Judit dedikálja A keresők című kötetét.

1800 – Bookart Kiadó standja – Gálfalvi György dedikálja Szárnyas malomköveink című kötetét.

1830 – Nagyterem – Korszellem, értékrend, emberiesség a mai magyar irodalomban – Meghívottak: Bereményi Géza, Korpa Tamás, Markó Béla, Péntek OrsolyaTolnai Ottó és Vida Gábor, moderátor Mészáros Sándor.
A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, az Év Szerzője Díj átadása

1900 – Kisterem – Író–olvasó találkozó – Berg Judittal, az Olvasd el, és játssz velünk! olvasás-vetélkedőre kijelölt könyv (IX–XII. osztály) szerzőjével Szekernyés Tünde beszélget.

Péntek, november 11.

1030 – Dedikálósarok – Tolnai Ottó dedikálja A fröccsöntés kora (Szeméremékszerek 3.) című kötetét.

1100 – Kisterem – Könyvbemutató – Elek Tibor Szerelmem, Erdély című új, a Gondolat Kiadónál megjelent esszékötetéről a szerzővel Zsidó Ferenc beszélget.

1100 – Irodalmi Kávéház – Könyvbemutató – Irodalom az ablakból. Beszélgetés Szabó Eszter és B. Szabó Zsolt szerzőpárossal Majdnem lopott találkozások című könyvük alapján. Meghívott vendég André Ferenc.

1100 – Dedikálósarok – Dubb László dedikálja Majdnem csodák című kötetét.

1200 – Kisterem – Irodalom most – Király István kiadóvezető meghívottjai a Mentor Könyvek Kiadó szerzőiDubb LászlóMiklósi Szabó IstvánPapp-Zakor Ilka és Tófalvi Zselyke.

1200 – Dedikálósarok – Elek Tibor dedikálja Szerelmem, Erdély című kötetét.

1300 – Irodalmi Kávéház – Könyvbemutató – Bene Zoltán Teremt, és című új novelláskötetéről a szerzővel Luzsicza István, a Petőfi Kulturális Ügynökség irodalmi szerkesztője beszélget.

1300 – Dedikálósarok – Tófalvi Zselyke dedikálja Amikor hazajössz című kötetét.

1330 – Dedikálósarok – Miklóssi Szabó István dedikálja Gyémántmozaik című kötetét.

1400 – Irodalmi Kávéház – Könyvbemutató – Balázs Imre József Éjszakák a zenben című, a Prae Kiadó és Lector Kiadó közös kiadásában megjelent verseskötetéről a szerzővel Codău Annamária beszélget.

1400 – Kisterem – Könyvbemutató – Ha bármit lehetne című KMI 12 antológia, Király Farkas és Fekete Vince részvételével. Beszélgetőtárs: Luzsicza István irodalmi szerkesztő, Petőfi Kulturális Ügynökség.

1400 – Dedikálósarok – Nyáry Krisztián dedikálja Így szerettek ők 3. című kötetét.

1430 – Kisterem – Könyvbemutató – Szántó T. Gábor Keleti pályaudvar, végállomás című, a Scolar Kiadónál megjelent regényéről a szerzővel Márton Evelin beszélget.

1500 – Irodalmi Kávéház – Székelyföld 25. – A folyóirat megalapításának évfordulója alkalmából múltról, jelenről és jövőről Zsidó Ferenc főszerkesztővel és Fekete Vincével, az irodalmi rovat szerkesztőjével Szabó Róbert Csaba beszélget.

1500 – Dedikálósarok – Balázs Imre József dedikálja Éjszakák a zenben című kötetét.

1530 – Dedikálósarok – Szántó T. Gábor dedikálja Keleti Pályaudvar, végállomás című kötetét.

1600 – Irodalmi Kávéház  Könyvbemutató – Papp-Zakor Ilka Majd ha fagy című, a Kalligram Kiadónál megjelent regényéről, valamint Mikolaj Grynberg A kivonulás könyve című, a Mentor Könyvek Kiadónál megjelent interjúkötet fordítói munkájáról a szerzővel Torma Mária beszélget.

1600 – Bookart Kiadó standja  Könyvbemutató – Bartos Tibor Arany vasmacska című kötetét Hajdú Farkas-Zoltán, a könyv szerkesztője méltatja.

1630 – Kisterem – Könyvbemutató – Többes számban. Párbeszédben Hervay Gizellával. A Lector Kiadó kötetét a szerzők egy részének – Fekete VinceGálfalvi GyörgyLáng ZsoltMarkó BélaSzőcs Petra – részvételével a kötet szerkesztői, Balázs Imre József és Korpa Tamás ismertetik.

1630 – Dedikálósarok – Márton Evelin dedikálja Farkashab című kötetét.

1700 – 1. sz. próbaterem – Olvasd el és játssz velünk! – Az erdélyi magyar iskolások számára rendezett olvasás-vetélkedő döntője (VII-VIII. osztály).

1700 – Dedikálósarok – Káli István dedikálja Ki gyújtott a katlan alá? című kötetét.

1700 – Irodalmi Kávéház  Könyvbemutató – Szabó Szidónia Mernéd-e? című, a Garabontzia Kiadónál megjelent kötetét Dr. Vas József Pál méltatja.

1730 – Kisterem – Van-e jelentősége a kánonba-tartozásnak az irodalmi értékek megítélésekor? – Meghívottak: Darvasi LászlóFekete VinceGaraczi LászlóMárton Evelin, Márton László és Szántó T. Gábor, moderátor: Szegő János.

1730 – Dedikálósarok – Papp-Zakor Ilka dedikálja Majd ha fagy című regényét és A kivonulás könyve című fordításkötetét.

1800 – Teleki Téka  Könyvbemutató – Kiss Ágnes Finomhangolás. Koordináció és kontroll a szovjet típusú cenzúrarendszerekben – romániai példák (1949–1989) című, a Kriterion Könyvkiadónál megjelent kötetéről a szerzővel Fodor János történész beszélget.

1700 – Gemma Book Café– Könyvbemutató – Visky András Kitelepítés című, a Jelenkor Kiadónál megjelent családregényéről a szerzővel Daray Erzsébet beszélget.

1815 – Dedikálósarok – Zágoni Balázs dedikálja Szamos-parti Hollywood című kötetét.

1900 – Nagyterem/Színpadtér – Könyvbemutató/Ősbemutató – Nyáry Krisztián Így szerettek ők 3. című új, a Corvina Kiadónál megjelent irodalmi szerelmeskönyvéről a szerzővel Mészáros Sándor beszélget. Két történet dramatizált változatában közreműködik Kiss Bora és Csíki Szabolcs

1900 – Kisterem – Író–olvasó találkozó – Meghívott Zágoni Balázs, az Olvasd el, és játssz velünk! olvasás-vetélkedőre kijelölt könyv (VII-VIII. osztály) szerzője, akivel Makkai Kinga beszélget.

Szombat, november 12.

1000 – Irodalmi Kávéház – Könyvbemutató – Szakács István Péter Zsebművészet című, az Irodalmi Jelen Kiadónál, valamint Az angyalok átjárója című, az Előretolt Helyőrség Íróakadémiánál megjelent könyveiről a szerzővel Elek Tibor, a Bárka főszerkesztőjebeszélget.

1000 – Kisterem – Könyvbemutató – Fekete Vince Halálgyakorlatok című, a Magvető Kiadónál megjelent új verseskötetéről a szerzővel Szegő János beszélget.

1000 – Protokollterem – Versmatiné – Gyéresi Júlia olvas fel Székely János verseiből.

1000 – Dedikálósarok – Nemes Gyula dedikálja a Garabontzia Kiadónál megjelent köteteit.

1100 – Kisterem– Könyvbemutató – Markó Béla Zsarnokra várva című, a Kalligram Kiadónál megjelent új esszé- és publicisztika-kötetéről a szerzővel Mészáros Sándor, a kiadó vezetője beszélget.

1100 – Nagyterem – Muzsikácska – Gyermekkoncert az Evilági zenekar előadásában.

1100 – Dedikálósarok – Fekete Vince dedikálja Halálgyakorlatok című kötetét.

1100 – 1. sz. próbaterem – Olvasd el, és játssz velünk! – Az erdélyi magyar iskolások számára rendezett olvasás-vetélkedő döntője (IV. osztály).

1100 – Protokollterem– Könyvbemutató – Szente B. Levente Tündérkert című, a Garabontzia Kiadónál megjelent kötetéről a szerzővel Kleindl László beszélget.

1200 – Kisterem– Könyvbemutató – Tóth Krisztina A majom szeme című, a Magvető Kiadónál megjelent új regényéről a szerzővel Torma Mária beszélget.

1230 – Irodalmi Kávéház – Könyvbemutató – Hajdú Farkas-Zoltán Márton nyaracskája című, a Bookart Kiadónál megjelent új regényéről a szerzővel Márton László író, műfordító beszélget.

1200 – Protokollterem– Könyvbemutató – Kézdi Imola Miniallűrök című, a Koinónia Kiadónál megjelent verseskötetéről a szerzővel Kovács András Ferenc beszélget.

1200 – Dedikálósarok – Markó Béla dedikálja Zsarnokra várva és A pitypangok királya című köteteit.

1300 – Kisterem – Író–olvasó találkozó – Kiss Noémival, az Olvasd el, és játssz velünk! olvasás-vetélkedőre kijelölt könyv (IV. osztály) szerzőjével Makkai Kinga beszélget.

1300 – Dedikálósarok – Tóth Krisztina dedikálja A majom szeme című, a Magvető Kiadónál megjelent új regényét.

1300 – Bookart Kiadó standja – Hajdú Farkas-Zoltán dedikálja Márton nyaracskája című kötetét

1300 – Koinónia Kiadó standja – Kézdi Imola dedikálja Miniallűrök című kötetét.

1330 – Irodalmi Kávéház  Bemutató – A Magyar Kultúra magazinról Döme Barbara főszerkesztő-helyettes és Sántha Attila beszélget.

1400 – Kisterem – Könyvbemutató – Szőcs Petra A gonosz falu legszebb lakói című, a Magvető Kiadónál, valamint Korpa Tamás Házsongárd Live című, a Kalligram Kiadónál megjelent új versesköteteiről a szerzőkkel Balázs Imre József beszélget.

1400 – Dedikálósarok – Kiss Noémi dedikálja A bálna és a srác és és Karácsony a Dunán című köteteit.

1400 – Protokollterem– Könyvbemutató – Richard Wurmbrand Mélységekben járatta őket című, a Koinónia Kiadónál megjelent kötetéről Adorján Kálmán és Visky Béla beszélget.

1430 – Irodalmi Kávéház  Könyvbemutató – Király Farkas Sortűz című kisregényéről és A végtelen meghosszabbítása című verseskötetéről a szerzővel Döme Barbara, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztő-helyettese beszélget. 

1500 – Kisterem – Könyvbemutató – Oravecz Imre Halászóember című, a Magvető Kiadónál újra kiadott verseskötetéről, a teljes életművéről a szerzővel Szegő János beszélget.

1500 – Dedikálósarok – Korpa Tamás a Házsongárd LiveSzőcs Petra A gonosz falu legszebb lakói című kötetét dedikálja.

1500 – Protokollterem– Könyvbemutató – Andrei Pleșu Jézus példázatai című, a Koinónia Kiadónál megjelent kötetéről Adorján Kálmán és Visky Béla beszélget.

1530 – Irodalmi Kávéház  Könyvbemutató – Havas Juli Nincs Hold, ha nem nézed című, a Kalligram Kiadónál megjelent regényéről a szerzővel Mészáros Sándor, a kiadó vezetője beszélget.

1600 – Dedikálósarok – Oravecz Imre dedikálja Halászóember című kötetét.

1600 – Protokollterem– Könyvbemutató – Botházi Mária Fűnyíró a Tündérkertben című, a Koinónia Kiadónál megjelent kötetéről a szerzővel Balázs Imre József beszélget.

1630 – Kisterem – Könyvben utazunk – Kiss NoémiNyáry Krisztián, Oravecz Imre és Péntek Orsolya beszélgetése világról, tájakról, szokásokról és azok leírásáról, moderátor Mészáros Sándor.

1630 – Dedikálósarok – Havas Juli dedikálja Nem Hold, ha nem nézed című kötetét.

1700 – Protokollterem– Könyvbemutató – Két könyv, két szerző, két út, azonos cél – A Love2translate Kiadó új kiadványairól, David Hawkins Igaz vagy hamis és Teréz anya A legnagyobb szeretet című könyveiről Imre Eszter író, műfordító és Dr. Rácz Attila pszichiáter főorvos beszélget.

1700 – Gemma Book Café– Könyvbemutató – Költők egymás közt. Az Erdélyi Híradó kiadónál megjelent legújabb köteteikről – Estére megöregszel és Fák Daphnénak – beszélgetnek a szerzők: Borsodi L. László és Dimény H. Árpád.

1800 – Kisterem – A „női” jelző jelentősége a mai magyar irodalomban – Meghívottak: Berg JuditKiss NoémiMárton EvelinPapp-Zakor IlkaPéntek Orsolya, Szőcs Petra és Tóth Krisztina, moderátor Torma Mária.

1800 – Irodalmi Kávéház  Könyvbemutató – László Noémi, Kürti Andrea Darázsolás című, a Gutenberg Kiadónál megjelent kötetéről a szerzőkkel André Ferenc beszélget.

Vasárnap, november 13.

0930 – 1. sz. próbaterem – Olvasd el, és játssz velünk! – Az erdélyi magyar iskolások számára rendezett olvasás-vetélkedő döntője (V–VI. osztály).

1030 – Kisterem – Vers és zene – Tóth Krisztina költő és Szántó Marcell gitárművész műsora.

1030 – Dedikálósarok – Laboda Kornél dedikálja Gavarin és az álomantenna című kötetét.

1130 – Irodalmi Kávéház – Könyvbemutató/Ősbemutató – Kiss Noémi Karácsony a Dunán című, a Magvető Kiadónál megjelent új novelláskötetéről a szerzővel Vida Gábor beszélget.

1130 – Kisterem – Író–olvasó találkozó – Laboda Kornéllal, az Olvasd el, és játssz velünk! olvasás-vetélkedőre kijelölt könyv (V-VI. osztály) szerzőjével Makkai Kinga beszélget.

Prima díjban részesítették Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költőt

Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata/Rab Zoltán

A korábbinál is szélesebb körből kerülhettek ki idén a Prima Primissima Díj jelöltjei, mert az elismerés több kategóriáját is kibővítették. Az elismeréseket decemberben vehetik át a díjazottak. Kovács András Ferencet magyar irodalom kategóriában díjazták

A Prima Primissima Díj célja évről évre, hogy támogassa az egyedi teljesítményt nyújtó tudósokat, kutatókat, oktatókat, alkotókat, művészeket, újságírókat és sportolókat Magyarországon és a határon túl. Az elismerést Demján Sándor üzletember alapította 20 évvel ezelőtt, az OTP Bank pedig 2013 óta gondozza és finanszírozza – emlékeztet az OTP Bank és a Prima Primissima Alapítvány által az MTI-hez eljuttatott közlemény.

Mint a szervezők kiemelik, az idei díjazottakkal összesen 580-ra nő az elismert kiválóságok száma, akik tevékenységét összesen több mint 5 milliárd forinttal támogatta a Prima Primissima Alapítvány.

A kuratórium tagjai titkos szavazással a kategóriánként három jelölt közül választja ki a primissimákat, akik 15 millió forintos elismerésben részesülnek.

Azoknak a jelölteknek a tevékenységét, akik nem lettek primissimák, ám maguk is primák –, 5 millió forinttal támogatja az alapítvány. Az összes jelölt közül SMS-szavazással kiválasztható közönségdíjas 15 millió forinttal lesz gazdagabb. Az anyagi elismerések összértéke így eléri a 265 millió forintot. A díjazottak várhatóan december 2-án ismét személyesen vehetik át elismeréseiket a Müpában.

A 2022. évi Prima díjazottak Magyar irodalom kategóriában Dobai Péter költő, író, dramaturg és Tóth Erzsébet költő mellett Kovács András Ferenc szatmárnémeti születésű, Marosvásárhelyen élő, Kossuth-díjas költő, esszéíró, műfordító.

Forrás: marosvasarhelyiek.ro

Székely János 30: A Látó szépirodalmi folyóirat irodalmi estje

A Látó kiállítással kísért irodalmi esttel emlékezik Székely János költőre, íróra és szerkesztőre. A harminc éve elhunyt Székely János harminc szerkesztői levelét bemutató kiállítást Markó Béla költő nyitja meg.

Az est során Henn János és Simon Boglárka Katalin színművészek olvasnak fel a hátrahagyott gazdag költői életműből.

Az Azopan jóvoltából vetített fotókon jelenik meg Székely János alakja – Bach Lóránd és Erdélyi Lajos felvételei által.

Az emlékest helyszíne a marosvásárhelyi vár Kádárok bástyája első emeleti terme (Maros Művészegyüttes színpada mögötti bástya). Időpontja: 2022. október 12., szerda, 17 óra.

A rendezvény a Székelyföld Napok rendezvény-sorozatba illeszkedik. Partnerek: Maros Megyei Tanács, Maros Művészegyüttes.

Az eseményre mindenkit szeretettel várnak!

Kapható a Helikon első októberi száma

Megjelent a kolozsvári Helikon első októberi, 2022/19-es lapszáma, benne Borsodi L. László versei, aki október hónapban a Helikon kiemelt szerzője. Interjút Horváth Csaba közöl Velkey Ferenc történésszel, egyetemi oktatóval. 

Verset közöl továbbá Balaton László, Bordy Margit, Király Farkas, prózát Orcsik Roland és Szabó Róbert Csaba. Jelen lapszámban olvashatók továbbá Ádám Szilamér, Varga László Edgár és Wirth Imre rövidprózái, amelyeket az Erdélyi Magyar Írók Ligája Befejezetlen történetek címszó alatt megrendezett helyszíni prózaírásán készültek. Franz Hodjak verseit Szenkovics Enikő fordításában közöljük.

A Pavilon 420-ban Biró Borbála versei és Ferencz Hedvig rövidprózái olvashatók, továbbá András László és Babiczky Tibor Hajótörés szélcsendben című versfüzére. 

A Stelláriumban Tankó Andrea ír Alexandru Mușina Macska-e a cica? című válogatott verseskötetéről, amelyet Szonda Szabolcs fordított. A Kinematográfban Farkas Boglárka Angéla ír Jordan Peele Nem (Nope) című filmjéről, a Theátrum hasábjain Dimény Patrícia színikritikája olvasható a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Hullámzó vőlegény című Tamási-előadásáról. Kritikát Ádám Szilamér közöl Borsodi L. László Estére megöregszel című kötetéről. Fülszöveget André Ferenc közöl Vajna Ádám egyébként is, mit akarhatott itt az őrgróf? és Szabó T. Anna vagyok című verseskötetéről. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás közöl rövid zene-esszét, az Artefaktumban Vida Krisztina ír Ughy István az Art Nouveau Galériában megrendezett kiállításáról, amelynek anyagával jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk. 

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el:  https://uploads-ssl.webflow.com/…/6343d76493a996ec4270a…

Megjelent az októberi Székelyföld

A tartalomból:

SZÉKELYFÖLD 25

Zsidó Ferenc: Egy jubileum margójára 

A Székelyföld és a magyar irodalom térképe (Daczó Katalin beszélgetése Ferenczes István alapító főszerkesztővel) 

Szépirodalom

Babiczky Tibor versei 

Markó Béla versei 

Tamás Dénes: Születésnapodra 

Papp Attila versei 

Borcsa Imola: Start  

Milbacher Róbert: Sárdi Pista méhei 

Szabó K. Attila: Meztelen fiúk 

Farkas Gábor versei 

Mona Aicha Masri: Lehet tíz és nem nyolc 

Vári Csaba: Való színű vers  

Káli István: Langyoska 

Abafáy-Deák Csillag: Szép kis meglepetés! 

Bartha György: Kései üzenet 

Bíró József versei 

Török Ábel: Szívem fekete madarai 

Zakariás Cecília: Sson 

Literata Hungarica

Kukorelly Endre: A hibbantó quodlibet. Kazinczy-ék

Ködoszlás

Haza és szülőföld. Az erdélyiség történeti alakzatai (Szarka László beszélgetése Filep Tamás Gusztávval és K. Lengyel Zsolttal) 

Kelet Népe

Iancu Laura: „A magyar nyelv kiszáradásának oka” és egy bennszülött pap útja Moldvában 

Irattár

Süli Attila: Pál-Antal Sándor: Csík-, Gyergyó-, Kászonszék 1848–49-ben 

Szemle

Pieldner Judit: Erdélyi magyar irodalom egy év tükrében (Erdélyi Szép Szó 2021) 

Lőrinczi Dénes: Háromszék dualizmus kori gazdaságtörténete (Nagy Botond: Mercur a keleti végeken…. című könyvéről) 

Fekete J. József: Perifériáról betekintő (Háy János: Mamikám; Milbacher Róbert: Angyali üdvözletek és Legendahántás című köteteiről) 

Bíró Béla: Páskándi visszatérése (Cseke Péter: Beckett Erdélybe jön című könyvéről) 

E lapszámunk illusztrációit a Székelyföld folyóirat elmúlt 25 évének fényképanyagából válogattuk.

Itt az októberi Látó!

Megjelent a 2022. októberi Látó!

VERS, PRÓZA

Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában: Swann (Részlet; Horváth Andor fordítása)

Géczi János: A kettős igazság (Vers)

Magyary Ágnes: Álomzavar (Novella)

Falcsik Mari: Couleur locale; Mezei (Versek)

Patak Márta: Tiszta véletlenül (Novella)

Láng Orsolya: Ház, délután; Szenvedő (Versek)

Nyerges Gábor Ádám: Megrendítő episztemológiai kételyek (Novella)

Balogh Endre: Eduard; Mesélik, Philemon és Baucis; Fúgatöredék (Versek)

Pomázi Adél: Egy jósnő vallomásai (Regényrészlet)

Papp Attila Zsolt: A Láthatatlan Tárgyak Múzeuma (Vers)

Juhász Tamás: A meccs (Novella)

Ayhan Gökhan: megvető café; pcr (Versek)

Florin Irimia: Happy Hippy Power (Regényrészlet; Szonda Szabolcs fordítása)

Nagy Attila: S az eső halkan szitál (Vers)

Szabó Eszter: A varjúvárosi napraforgó története és fajleírása; Iele (Rövidprózák)

Ozsváth Zsuzsa: Reggelig háromszor; Szeret (Versek)

Zalán Tibor: Felezőszonettek: Tiszták és részegek; A víz fölött délután; Matrac a Dunán (Versek)

SÉTATÉR

Georg Stangl: Szabadság és unalom (Benkő Gitta fordítása)

Alexander Baumgarten: A maradék kultúrája (Soós Amália fordítása)

TÉKA

Szekernyés Tünde: Egy hálózat továbbírása (Életeink. Horváth Andor-invokációk)

KLIKKREC

Amik Annamária – György Andrea: Száraz szemmel (Márton László: A kárpótlás)

Láng Zsolt – Tamás Dénes: A tiktakolás jelentései (Márton László: A kárpótlás)

TALÁLT VERS

Marina Cvetajeva: Az első sort mondogatom (Baka István fordítása)

NÉVJEGY

Magyary Ágnes

A nyomtatott folyóirat némi késéssel általában az alábbi könyvesboltokban kapható:Gutenberg könyvesboltok (Marosvásárhely, Csíkszereda, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy), Gemma Book Café, Antikvárius (Marosvásárhely), Gaudeamus könyvesbolt, Idea könyvtér, Cărturești Cluj (Kolozsvár), Írók boltja (Budapest).A lapszám teljes tartalma a Szófa oldalán lesz olvasható, utólag a www.lato.ro honlapunkra is felkerül.

Tamási Áron születésének 125. évfordulóját ünnepli második szeptemberi Helikon

Tamási Áron születésének 125. évfordulóját ünnepli legújabb lapszámában a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.

A Helikon 2022/18-as lapszámát Lovász Krisztina Fenekedés Farkaslakán – Vidám tisztelgés Tamási Áron előtt című rövidprózája nyitja, majd Karácsonyi Zsolt Az író vonatra száll című vezércikke olvasható. Tanulmányt közöl továbbá Dávid Gyula Tamási Áron hazatérései (adatok az 1970-1989 közötti romániai Tamási-kiadások történetéhez) címmel, valamint Török Dalma ír a Tamási Áron-hagyaték néhány darabjáról, amelyek jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészet-, Relikvia- és Fotótárának állományában találhatók. Esszét Magyary Ágnes közöl Tamási Áron mentsége címmel, és Vida Gábor Szölfi Tamásival címmel. A folyóirat Ráolvasás című rovatában is Tamási-olvasmányélmények olvashatók, ezúttal Lövétei Lázár László tollából.

A Pavilon 420-ban Télffy Ármin, Vida Boldizsár és Bene Adrián versei olvashatók, továbbá Horváth Szekeres István Ötven százalék című prózájának folytatása.

Száraz Miklós György Madeleine Albright és Václav Havel iránytűje – Író és feladat a 21. Században című esszéjének második része ugyancsak jelen lapszámban olvasható. A Kinematográfban Mărcuțiu-Rácz Dóra filmkritikája olvasható Cristian Mungiu R.M.N. című filmjéről, a Theátrumban Bíró Béla ír rövid tanulmányt Tamási lappangó látványszínháza címmel.

Kritikát Szántai János és Barazsuly Viktória Adrienn közöl a Magyar Művészeti Akadémia Tamási-albumjáról, fülszöveget Kozma Dezső közöl Aniszi Kálmán Árral szemben (A felvilágosodás kori erdélyi magyar értelmiség ethosza) című munkájáról. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás az Ördögváltozás Csíkban című Tamási-novella zenei adaptációjáról. Az Artefaktumban Egyed Emese Györkös Mányi Albert képei alá írt versei olvashatók, amelyekkel jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://uploads-ssl.webflow.com/…/63314ce4069c6b45fd06c…

Megjelent az első szeptemberi Helikon

Megjelent a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat első szeptemberi, 2022/17-es lapszáma, benne Fekete Vince versei, Mărcuțiu-Rácz Dóra vezércikke, Borsodi L. László interjúja Fekete Vince költővel, aki szeptemberben hónapban a Helikon kiemelt szerzője. Verset közöl továbbá Eszteró István, Varga Borbála, prózát Szondy-Adorján György. Florin Irimia Az amerikai kisautó regénye című prózáját Szonda Szabolcs fordításában közöljük.

A Pavilon 420 hasábjain Lázár Kinga versei olvashatók, továbbá Horváth Szekeres István Ötven százalék című prózájának első része. A Stelláriumban Codău Annamária ír Roy Jacobsen Fehér tenger című kötetének magyar fordításáról. Esszét Száraz Miklós György közöl Madeleine Albright és Václav Havel iránytűje címmel.

A Kinematográfban Papp Attila Zsolt kritikája olvasható az Elvis című filmről, a Theátrumban Mihai Gramatopol Moira, mythos, drama című írásának egy részletét Karácsonyi Zsolt fordításában közöljük. Kritikát Tamás Dénes közöl Fekete Vince Halálgyakorlatok című kötetéről, fülszöveget André Ferenc jegyez Deres Kornélia BOX és Kustos Júlia Hullámtörő című kötetéről.

Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás Koncertek és orgonák című rövid esszéje olvasható, az Artefaktumban Zilahi Nono ír Botár László munkáiról, amelyekkel jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://uploads-ssl.webflow.com/…/631c5715d267b1f37cd8e…

Kapható az augusztus-szeptemberi Látó

Az idei Látó-táborban már bemutattuk, itt a két hónap fordulóján ismertetjük az augusztus–szeptemberi duplaszám, a hagyományos SzínházLátó tartalmát. A könyvesboltokban már kapható!

Szántó T. Gábor: A zsidó kutya (Monodráma, filmforgatókönyv)

Hatházi András: Mária projekt (Foghíjas szövegjavaslat egy előadáshoz)

Horváth Péter: Jóccakát avagy rittanturi tantire (Operett zene nélkül, két részben)

Szabó Róbert Csaba: A kelet-nyugati mélyszobor (Kárpát-medencei játék)

Székely Csaba: Mária országa (Történelmi játék)

TALÁLT VERS

Zelk Zoltán: Kivert kutyák siratója

NÉVJEGY

Szabó Róbert Csaba

A nyomtatott folyóirat némi késéssel általában az alábbi könyvesboltokban kapható:Gutenberg könyvesboltok (Marosvásárhely, Csíkszereda, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy), Gemma Book Café, Antikvárius (Marosvásárhely), Gaudeamus könyvesbolt, Idea könyvtér, Cărturești Cluj (Kolozsvár), Írók boltja (Budapest).

A lapszám teljes tartalma a Szófa oldalán olvasható, utólag a www.lato.ro honlapunkra is felkerül.

Itt a Helikon második augusztusi lapszáma

Megjelent a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat második augusztusi, 2022/16-os lapszáma, benne Wirth Imre A név kátyú, vaddisznódagonya, omladék, szerelem című prózasorozatának 27. része, illetve Karácsonyi Zsolt A völgybelieknek című vezércikke. Interjút Pál-Lukács Zsófia közöl Bánki Éva íróval, költővel, irodalomtörténésszel. Ugyanakkor jelen lapszámunkban olvasható Bánki Éva Végenincs című regényrészlete.

Verset közöl továbbá Kürti László, Lövétei Lázár László, prózát Forgács Péter. Raluca Boantă verseit Szántai János fordításában közöljük. A Képalában Száraz Miklós György rövidprózája olvasható Zátonyi Tibor fényképéhez. A Pavilon 420-ban Repkő Ágnes és Márián Gábor versei olvashatók, regényrészletet Nagy Kriszta Léna közöl.

A Kinematográfban Ritter György ír A játszma című filmről, a Theátrumban Fischer Botond kritikája olvasható Kele Fodor Ákos Mysterium dell’arték s egy fekete daljáték című kötetéről. Kritikát Borsodi L. László ír Böjte Csaba Füveskönyvéről, továbbá Haklik Norbert ír Forgács Péter Szuperhold című kötetéről. Fülszöveget Lakatos-Fleisz Katalin jegyez az EME két kiadványáról: Hermann Veronika Helyettem a nyelv. Identitáspolitikák az irodalomban és Nagy Anna Dupla expó. Fotográfia a kortárs magyar irodalomban című munkájáról.

Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás Hány évre tervezni? című rövid esszéje olvasható, az Artefaktumban Szekernyés János ír a nemrég elhunyt Szakáts Béla szobrászművészről, akinek munkáival jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson tekinthető meg: https://uploads-ssl.webflow.com/…/6307493e20d22840814b5…

Márton Evelin a Forgatagon

A Vásárhelyi Forgatag keretén belül augusztus 27-én, szombaton 12 órától Márton Evelinnel a nemrégen megjelent Farkashab című regényéről Gálfalvi Ágnes beszélget.

Márton Evelin (Kolozsvár, 1980) író, rádiós és irodalmi szerkesztő.

Kötetei: Bonjour Leibowitz (2008); Macskaméz (2011); Papírszív (2012); Szalamandrák éjszakái (2015); ABC80 (2017); Nopțile salamandrelor (román nyelven, ford. Kocsis Francisko, 2017); Solea minor (2021).
A Vásárhelyi Forgatagon Gálfalvi Ágnes beszélget a szerzővel Farkashab című regényéről (Lector Kiadó, Marosvásárhely, 2022).

Helyszín: Marosvásárhelyi Vár, Téka-terasz.
Társszervezők: Teleki Téka, Vásárhelyi Forgatag

Megjelent a Helikon első augusztusi lapszáma

Megjelent a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat első augusztusi lapszáma, benne Árkossy István esszéje, valamint Márton Evelin vezércikke. Interjút Petres László közöl Magyar Zoltán folklórkutatóval, íróval.

Verset közöl továbbá Láng Orsolya, Simonfi József, Zalán Tibor, prózát Hegedűs Imre János. Juan José Arreola rövidprózáit Magyary Ágnes fordításában közöljük. Továbbá jelen lapszámban köszönti a hetvenéves Simonfi Józsefet Fehér Imola. A Pavilon 420-ban Bálint Bernadett Megjegyzések a metamodern oszcillációhoz című esszéje olvasható, Ileana Negrea Leltár című versét Száva Csanád fordította.

A Ráolvasásban Száraz Miklós György ír Louis-Ferdinand Céline-ről. A Kinematográfban Ferenczi Szilárd ír a Tiszta sváb című dokumentumfilmről, a Theátrumban Bartha Réka Drámai képzelgés az „élet értelméről” című esszéje olvasható. Kritikát Soós Amália ír Láng Orsolya Személyes okok című verseskötetéről. Fülszöveget Gál Andrea jegyez Szávai Géza Az életed, Polcz Alaine. Asszony a hátországban című monográfiájáról. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás Debussy és játékai című zeneesszéje olvasható, az Artefaktumban Túros Eszter ír iski Kocsis Tibor Torso Singularity című kiállításáról, amelynek anyagával jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el:https://bit.ly/3Qfx7Ol

Megjelent a Helikon második júliusi száma

Megjelent a kolozsvári Helikon második júliusi, 2022/14-es lapszáma, benne Wirth Imre A név kátyú, vaddisznódagonya, omladék, szerelem című prózasorozatának 26. része, továbbá Papp Attila Zsolt A városi táj változókora című vezércikke. Interjút Fehér Imola közöl Simon Márton költővel.

Verset közöl továbbá Bánfai Zsolt, Keszthelyi György, Kézdi Imola, Ughy Szabina és Szántai János, prózát Bene Zoltán Igazak című regényéből. Monika Herceg verseit Orcsik Roland fordításában közöljük. Átfogó kritikát Codău Annamária közöl a címtelen föld című antológiáról.

A Pavilon 420-ban Bene Adrián és Fodor Barbara versei olvashatók. Cristina Sandu Nina című regényrészletét Kusztos Anna fordításában közöljük. A Képalában Száraz Miklós György prózája olvasható Zátonyi Tibor munkájáról.

A Kinematográfban Ritter György ír a Bereményi kalapja című dokumentumfilmről, színikritikát Fischer Botond közöl a Kolozsvári Állami Magyar Színház Robert Icke Oidipusz című előadásáról. Kritikát Szántai János ír Sántha Attila Ágtól ágig című kötetéről. Fülszöveget Tőtős Dorottya jegyez Lovas Ildikó Amikor Isten hasba rúg című kötetéről, továbbá Pataki-Péter Sándor ír Jan Patočka Platón és Európa című kötetéről. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás Kilar, a hangépítő című rövid zeneesszéje olvasható, az Artefaktumban Dabóczi Géza Mircea But munkáiról írt méltatásának rövidített, szerkesztett változatát közöljük. Jelenlegi lapszámunkat Mircea But Twice Told Tales című tárlatának anyagával illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://bit.ly/3b0FOws

Közeleg a 6. Látó-tábor

Plakát: Ozsváth Zsuzsa

Pontosan egy hét múlva kezdődik a Látó idei írótábora, ismét a nyárádszentmártoni Lovasfogadó vendégház és kemping területén. Részletek és program: https://latoblog.blog.hu/2022/07/21/6_lato-tabor

Itt az első júliusi Helikon

Megjelent a kolozsvári Helikon első júliusi lapszáma, benne László Noémi versei és Horváth Benji Kincses város 2042 című vezércikke. Interjút Lakatos-Fleisz Katalin közöl László Noémi költővel, műfordítóval, a Napsugár folyóirat főszerkesztőjével, aki júliusban a hónap kiemelt szerzője a Helikonban.

Verset közöl továbbá Dimény H. Árpád, prózát Süli István. Ana Pepelnik verseit Orcsik Roland fordításában közöljük, tanulmányt Bíró Béla ír Szaktudományos eposz, dekameron, kaleidoszkóp… címmel. Jelen lapszámban olvashatók továbbá az E-MIL Méhes György Irodalmi Díjának átadásán elhangzott laudációk: Molnár Vilmost Karácsonyi Zsolt, Fehér Imolát Balázs Imre József méltatta.

A Pavilon 420-ban Kócsó Alexandra, Szűcs Anna Emília és Szűcs Teri versei olvashatók, prózát Dénes Gergő közöl Signum címmel. A Ráolvasásban Zalán Tibor esszéje olvasható Kuprin Szulamit című művéről. A Kinematográfban Papp Attila Zsolt ír a 21. TIFF-ről, a Theátrumban Bartha Réka színikritikája olvasható.

Kritikát László Noémi két legújabb kötetéről közlünk: Szalló Tünde a Feketelevesről, Tankó Andrea pedig a Műrepülésről ír. Fülszöveget Nyeste Emőke jegyez Balázs Imre József A szürrealizmus története a magyar irodalmi mezőben című kötetéről.

Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás Fehér druidák, fekete keresztények című rövid esszéje olvasható, az Artefaktumban Mărcuțiu-Rácz Dóra ír Zilahi Nono munkáiról, amelyekkel jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://bit.ly/3AHsY0C


Megjelent az Újvárad összevont júliusi-augusztusi lapszáma

Megjelent az Újvárad július-augusztusi összevont lapszáma! Tartalomajánlónkat a következő linken olvashatják:

https://www.ujvarad.ro/laps…/ujvarad-nyari-osszevont-szam/

A lapot fizikai formátumban keressék az újságárusoknál, de megrendelhetik a Holnap Kulturális Egyesület honlapjáról, a www.holnap.ro-ról; ha egyenesen a képernyőről olvasnák, online előfizetés útján teljes terjedelmében is böngészhetik a lapot!

Itt a júliusi Látó

Megjelent a 2022. júliusi Látó!

VERS, PRÓZA

Kürti László: nagymama a pulcsit; magára figyel (Versek)

Visky András: Freidorf, megállóhely (Regényrészlet)

Csősz Gergő: obscura; 70; terelés; pír; hőtágulás; memoriter; aligha (Versek)

Dimény H. Árpád: a borkóstolás művészete; csillagszerelő; nevezz el (Versek)

Csabai László: Vonzalom (Novella)

Harcos Bálint: felejtés (Vers)

Lőnhárt Melinda: ágrajz (Vers)

Huszthy Viola: Tanú 2 (Novella)

Borsodi L. László: A hegyi ember; Üres, kék; Mint a cserépedényt; Feledés földjén (Versek)

Kántor Zsolt: A szellem tipográfiája; Álomelbeszélés (Versek)

Györffy Gábor: Szeretem, nem szeretem; Az utolsó karácsony (Novellák)

Eszteró István: Van Gogh szelfijei (Vers)

Fellinger Károly: Borbála-ág; Szétkenődött; Apostolok lován (Versek)

Masri Mona Aicha: Asszertív (Regényrészlet)

Tófalvi Előd: betontakarás (Vers)

Lokodi Imre: Ó, Argentína! (Novella)

Babiczky Tibor: Vitorlásversenyen; Az alkimista; The Gibsons of Scilly (Versek)

VÁROSI SÉTATEREK

Szabó Ivett – Szekernyés Tünde: Három város két szólamra

Ozsváth Zsuzsa: Pece-parti hősök

Covaciu Norbert: Egy város szellemisége

Zsidó Ferenc: Székelykeresztúr – madártávlatból

FÓRUM

Antal Balázs: A fájdalom nyelve (Anne Sexton: Élj vagy halj meg)

TÉKA

Mátyus Melinda: Rendhagyó hitőrző (Dávid István: Isten szótagolva)

P. Buzogány Árpád: Kosz, bűz, éhezés, utálatban és megvetésben (K. Kovács István: Emlékek a katonaládából)

KLIKKREC

Láng Zsolt – Tamás Dénes: Feketére írt fekete (Fischer Botond: Buddha Jazz)

Amik Annamária – György Andrea: Az influenszer idiómái (Patricia Lockwood: Erről nem beszélünk)

TALÁLT VERSEK

Hervay Gizella: Tutajon; A nyomor nemzetközi nyelvén; Mi; Árva aszfalton

NÉVJEGY

Visky András

A nyomtatott folyóirat némi késéssel általában az alábbi könyvesboltokban kapható: Gutenberg könyvesboltok (Marosvásárhely, Csíkszereda, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy), Gemma Book Café, Antikvárius (Marosvásárhely), Gaudeamus könyvesbolt, Idea könyvtér, Cărturești Cluj (Kolozsvár), Írók boltja (Budapest).A lapszám teljes tartalma a Szófa oldalán lesz olvasható, utólag a www.lato.ro honlapunkra is felkerül.

Megjelent a második júniusi Helikon

Megjelent a kolozsvári Helikon második júniusi lapszáma, benne Wirth Imre A név kátyú, vaddisznódagonya, omladék, szerelem című prózasorozatának legújabb része, illetve Karácsonyi Zsolt A második álom című vezércikke. Interjút Papp Attila Zsolt közöl a Kossuth-díjas Király Lászlóval.

Verset közöl továbbá Ferencz Imre, prózát Makó Ágnes és Mărcuțiu-Rácz Dóra, Vahe Arsen verseit László Noémi fordításában közöljük. A Pavilon 420-ban Juhász Róbert versei olvashatók, prózát Dénes Gergő közöl, Charles Bukowski verseit Gothár Tamás fordította magyar nyelvre.

A Képalá című rovatban Száraz Miklós György prózája olvasható Zátonyi Tibor fotója alapján. A Kinematográfban Gyenge Zsolt ír a Cannes-i fesztivál idei kiadásáról, a Theátrumban Bartha Réka Színházi terepTESZTelés és a másság arcai című esszéje olvasható. Kritikát Szalló Tünde ír Ozsváth Zsuzsa Előző részek című kötetéről, fülszöveget Nyeste Emőke jegyez Száraz Miklós György Csodás Magyarország című kötetéről. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás A francia szimfónia megújítója című rövid esszéje olvasható, az Artefaktumban Vida Krisztina ír a Barabás Miklós Céh Maros megyei csoportjának tárlatáról, amellyel jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://bit.ly/3QIb7wh

Itt a júniusi Újvárad

Megjelent az Újvárad júniusi lapszáma! 😀
Tartalomajánlónkat a következő linken találják:
https://www.ujvarad.ro/lapszamok/ujvarad-2022-6/

A lapot fizikai formátumban keressék az újságárusoknál, de megrendelhetik a Holnap Kulturális Egyesület honlapjáról, a www.holnap.ro-ról; ha egyenesen a képernyőről olvasnák, online előfizetés útján teljes terjedelmében is böngészhetik a lapot!

Markó Béla: Százból a negyven

Majdnem két esztendő telt el úgy, hogy a különböző nyilvános rendezvényeken maszkot kellett viselnünk, de többnyire még az utcán, sőt, a különböző munkahelyeken is, bár néhányszor felszusszanhattunk rövid időre, aztán jött az újabb hullám. Ma már egész verseskönyvek vagy esszégyűjtemények szólnak a világjárvány tapasztalatairól, hogy miképpen változtatta meg az életünket a maszk. Én is többször írtam erről, hiszen nemcsak az emberi kapcsolatok új dimenziója, a virtuális világ felerősödése, az úgynevezett online kommunikáció késztetett minket közösség és egyén viszonyának átértelmezésére, hanem a tényleges, fizikai együttlét is megváltozott a maszkviseléssel. Akit eddig arcvonásairól ismertünk fel, most a nézéséből, esetleg a járásából kellett azonosítanunk. Végül is a kezdeti tétovázás után, legalábbis nekem, meglepően könnyű volt a maszk mögötti embert felismerni, igaz, a mentegetőzés is egyszerűbb volt, ha mégsem sikerült.

908.jpg

Most utólag viszont azt is végig kellett gondolnom, hogy minket valójában nem ez a szűk két év, hanem az 1989 előtti évtizedek szoktattak hozzá az álorcás léthez. A diktatúrák ugyanis mindig mindenkire maszkot kényszerítenek. Még a nyelvet is csak egyféleképpen használhattuk nyilvánosan. Példának okáért kötelezően elvtársnak szólították egymást olyan emberek, akiknek nem sok közük volt egyébként a kommunista ideológiához. Előveszem Székely János nekem küldött leveleit még középiskolás vagy egyetemista koromból, és íme, a megszólítás: „Kedves Markó elvtárs”. Jaj! A válaszlevelek nincsenek meg, hiszen akkoriban még kézzel írtam, de meglehet, azok is így kezdődtek: „Kedves Székely elvtárs”. Bizony, nem két évet, hanem több mint negyvenet tartott az a maszkviseléses kor, és hát kinek-kinek úgy kellett elrejtőznie a maszk mögé, hogy közben megőrizze önmagát, egyenruhában se váljék katonává. Csak egy olyan kis szerkesztőségben is, mint az egykori Igaz Szó, másfél évtized alatt, 1976-tól 1989-ig hány meg hány túlélési stratégiát láthattam. Persze nem csupán túlélésről volt szó, hanem arról, hogy miképpen lehet értelmes értelmiségi létet élni egy értelem- és értelmiségellenes diktatúrában. Ahány alkotó, annyi stratégia. Volt, aki megpróbált állandóan mozgásban lenni, hogy ne érhesse el a hatalom golyója. Volt, aki visszautasított minden stallumot, hogy hátha így erkölcsös maradhat. Volt, aki éppen ellenkezőleg, stallumra áhítozott, nélkülözhetetlenné akarta tenni magát, kiszolgálta a hatalmat, és amire észrevette, már semmi sem volt a maszk mögött, csak újabb meg újabb maszkok.

0749000161884p.JPG

Volt aztán Jánosházy György, aki szerteágazó műveltségét, műfordítói tehetségét, színikritikusi igényességét, művészettörténeti jártasságát, kiváló zeneértését a megbízható, pontos lapszerkesztő maszkja mögé rejtette, de úgy, hogy néhány mondatából, akárcsak járványkor az eltakart arcot egy szempár villanásából, mindenki felismerhette műveltségét. Írók, színészek, festők, zenészek különös világában úgy mozgott, olyan otthonosan és idegenül, mint örökké lázongó, néha lázadó bohémek közt egy skatulyából előhúzott arbiter elegantiae. Tudásával sohasem hivalkodott, talán nem akarta ő sem kihívni maga ellen a sorsot. Álcázásul a hivatalnoki létet választotta. Nagy szerencséje volt vele annak idején az Igaz Szónak, hiszen főszerkesztő-helyettesként muszáj-időkben még a muszáj-szövegeket is próbálta nyelvileg elfogadhatóvá tenni. És hát nem csak ennyi: sokszor hajlandó volt a főszerkesztői vagy annál is felsőbb akaratot megkerülni, netán szembemenni vele, ha úgy látta, érdemes megmenteni egy szöveget, egy rendezvényt, egy embert. Nem volt a szó szoros értelmében ellenálló, mégis ellenállt a rossznak. Nála tapasztaltam, hogy a kultúra lehet menedék: megmenthet a romlástól. Shakespeare-hez menekült, katalánokat is fordított. Néha nevetek sok mai katalán-szakértőnkön, hogy Jánosházy már annak idején náluk jobban ismerte a katalánokat. Nem folytatom, végül is az életrajzi adatok kikereshetők a Wikipédián.

Amit viszont nem győzök ismételni: hogy az igazi kultúra a maszk mögött is érvényesül, rejtőzködésre késztető korokban is meg lehet találni a modus vivendit. És legalább ennyire igaz az is, sajnos, hogy vereséget talán nem szenvedünk, veszteség nélkül viszont mégsem lehet túlélni egy diktatúrát. Mert a tehetség a maszk mögött sem vész el valóban, a diktatúra mégis mindig elrabol tőlünk valamit. Jánosházy Györgytől például azt, amit ő talán a legfontosabbnak tartott sokszínű munkásságából: a költészetet. Gondolom, hatalmas kiábrándulás és a költészet hatalmas tisztelete kellett ahhoz, hogy több mint negyven évig ne írjon verset, vagy legalábbis ne közöljön. De azt hiszem, nem is írt. Szinte el is felejtettük, hogy költő. 1947-ben jelent meg verseskönyve: Az őrült nagyúr jármában. Amint a cím is mutatja, erős Ady-remineszcenciák voltak benne. Utána aztán semmi.

janoshazy-gyorgy-470x260.jpg

Egészen 1989-ig, a rendszerváltásig, amikor egymás után adja ki szonettkönyveit, mintha átszakadt volna egy gát. Gátlásnak is mondhatnám, de nem az persze. Minden bizonnyal a műfordításban is meglelte önmagát – de még mennyire, tessék elolvasni Shakespeare-fordításait, nemcsak a drámákat, hanem a szonetteket is -, viszont egyvalamiben nem akarhatott kompromisszumot kötni semmiképpen: saját költészetében. Annál pátoszosabban szerethette a verset, mintsem azt kockáztassa, hogy valaki is szolgálatra kényszerítse őt költőként. Inkább azt a látszatot keltette, hogy elhagyta az ihlet, nem tud már verset írni. Így képzelem. Sokat beszélgettünk, de erről sohasem. Negyven éven át képes volt hallgatni költőként. Ez csodálatos. És borzasztó. Ne kívánjunk magunknak semmilyen diktatúrát! Olvassunk bele időnként Jánosházy 1989 utáni szonettjeibe, amelyek mintha ott folytatnák a költészetét, ahol 1947-ben abbahagyta, sőt, akár Petrarca korába is visszavisznek minket ezek a már-már archaikus nyelvezetű, hol rezignáltan derűs, hol élesen kritikus, de mindig érzelemmel telt versek. Mennyi-mennyi tanulság! Szabadulóművészek voltunk mindannyian abban a szerkesztőségben. Kinek sikerült, kinek nem. Neki igen. 1989 decemberében, amikor az addigi főszerkesztők és főszerkesztő-helyettesek többsége eltűnt a süllyesztőben, Jánosházy György természetesen a Látó főszerkesztő-helyettese maradt nyugdíjazásáig. És végre ismét költő lehetett. Kilencvenhárom évet élt. Most lenne százéves.

(Fotók: Jánosházy György a Látó-nívódíj átadóján; Jánosházy György Biluska Annamária színművésznővel. Források: lato.ro, Játéktér)

Megjelent az első júniusi Helikon

Megjelent a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat első júniusi lapszáma, benne Mircea Cărtărescu versei Visky András fordításában, Mărcuțiu-Rácz Dóra vezércikke, illetve Zsidó Ferenc interjúja Sántha Attila költővel, szerkesztővel, aki júniusban a hónap kitüntetett szerzője a folyóiratban.

Verset közöl továbbá Albert-Lőrincz Márton, Müller Dezső, Varga Borbála, prózát Gerber Erika és Visky András, esszét Guttmann Szabolcs Mesék meséje épített környezetünkről (V.) címmel. Továbbá jelen lapszámban olvasható Karácsonyi Zsolt ünnepi beszéde, amely május 4-én hangzott el, Magyarország bukaresti nagykövetségén, George Volceanovnak a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével való kitüntetése alkalmából.

A Pavilon 420-ban Szabó Dárió és Benkő Imola Orsolya versei, illetve Zeck Julianna prózája olvasható. W. H. Auden verseit Lövétei Lázár László fordításában közöljük. A Stelláriumban Vallasek Júlia ír Beata Umubyeyi Mairesse Toți copiii tăi risipiți című kötetéről.

A Kinematográfban Ritter György ír A besúgó című magyar filmsorozatról, a Theátrumban Karácsonyi Zsolt Idő, Antigoné című esszéje olvasható. Kritikát Borsodi L. László közöl Sántha Attila Ágtól ágig című verseskötetéről, fülszöveget Borcsa János közöl Földes László esztétikai előadásainak 2021-es gyűjteményéről.

Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás rövid zeneesszéje olvasható Erik Satieról, az Artefaktumban Takáts Fábián ír a Haller György-emlékkiállításról, amellyel jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://bit.ly/3aU6XRy

Megnyitották Kolozsváron a 11. könyvhetet

Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét Facebook-oldala

Közel 60 meghívott szerzővel és könyvbemutatóval várja az olvasókat a 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A négynapos rendezvény megnyitóját a Művészeti Múzeum (Bánffy-palota) udvarán tartották.

A hivatalos megnyitót mérsékelt érdeklődés övezte, Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja meg is jegyezte, hogy „többen vagyunk, akik beszédet mondunk, mint azok, akik hallgatnak minket”. Valóban, a Művészeti Múzeum udvarán szemmel láthatóan a rendezvény szervezői, illetve az újságírók voltak többségben.

A felszólalók sorát Kolozsvár alpolgármestere, Oláh Emese nyitotta meg, aki bevallotta, hogy az extrém sportok és a finom kávé után az olvasás az, amely kikapcsolja és feltölti. Kiemelte a könyvhét gazdag kínálatát és tartalmas időtöltést kívánt mindenkinek.

Markó Béla költő, az RMDSZ volt elnöke követte őt a színpadon, és a felszólalók közül az ő beszéde volt az, amely leginkább reflektált a napi hírekre, a háborús aktualitásra, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy egyre inkább elszaporodnak Erdélyben a könyvvásárok: már nemcsak Marosvásárhelyen és Csíkszeredában van ilyen jellegű rendezvény, hanem Sepsiszentgyörgy is bekapcsolódott ebbe a kulturális körforgásba. Véleménye szerint azonban mindez nem gyengíti a felhozatalt, nem egymás ellen működnek ezek az események, hanem egymást erősítik, az olvasás fontosságát hangsúlyozzák.

Az ukrajnai háború kapcsán fölvetette, hogy ezekben a zivataros időkben, nemcsak az emberi életek, hanem a könyvek is ki vannak szolgáltatva a pusztító hatalmaknak.

„De jó volna, ha az elfoglalt városban a katonák benyomulnának a könyvtárba, és ott úgy belemerülnének Puskin olvasásba, hogy abbamaradna a háború”

– mondta Markó, hozzátéve, hogy a könyvek nem fogják megmenteni a világot. „Elmondják nekünk, hogy milyen a háború, a béke, a szeretet, de választani nekünk kell.”

Markó Béla szerint minden könyv elolvasásával megmentjük azt a pusztulástól, a feledéstől. Reméli, tette hozzá, hogy az ukrán menekültek hátizsákjában is ott lapul egy-egy könyv is a legfontosabb kimenekített értéktárgyak között.

Forrás: Vig Emese, transtelex.ro


Megjelent a júniusi Székelyföld!

Kedves Olvasóink!

Megjelent a júniusi Székelyföld!

A tartalomból:

Szépirodalom

Király László: Estétől reggelig 

Kötter Tamás: Ikarus a Yellow-ba 

Király Zoltán versei 

Zsidó Ferenc: Anti 

Dimény-Haszmann Árpád: Úgy akarom szeretni Dimény H. Árpádot 

Szabó-Biró Brigitta rövidprózái 

CZETZ JÁNOS KÉT ÉLETE

Magyarosi Sándor: Bevezető – a 200 éve született magyar tábornok és argentin ezredes emlékezete Csikány Tamás: Czetz János határőr öröksége 

Lázár Balázs: A rastatti követgyilkosság – avagy a székely huszárok és egy világbotrány története 

Süli Attila: Czetz János honvédtábornok tordai tevékenysége 

Balogh Ádám Tibor: Az argentínai Újvilág, ahol Czetz János második otthonra lelt 

Ingrid de Jong: A határ túlsó oldalán: a pampák és Patagónia bennszülöttjeinek viszonyulása területeik elfoglalásához (Fordította Magyarosi Sándor)

Siposné Kecskeméthy Klára: Czetz János hazatérési kísérletei 

Disputa

Gazda József: Kocsis István Trianon-könyve kapcsán 

A borítón Louis Le Breton Buenos Aires látképe című, 1860-ban készült litográfiája látható.

Itt a júniusi Látó!

Íme, a júniusi VárosLátó tartalma:

Algyógy – Láng Zsolt: Rétegek 

Arad – Nótáros Lajos: Kafka káefté 

Barót – Berszán István: Excentrikus hely

Bánffyhunyad – Török F. László: Tatárok és pompás magyarok

Beszterce – Dan Coman: Utolsó este Bistritzen. A Coșbuc-park (Demény Péter fordítása)

Brassó – Caius Dobrescu: A város és a semmi (Demény Péter fordítása)

Brassó – Gál Andrea: Két séta

Csíkszereda – Borsodi L. László: A befalazott város

Déva – Patkó Éva: Falak felett a szabad ég

Erzsébetváros – Vida Gábor: Erzsébetvárosi kitérő

Fogaras – Borbély István: Valami mégis megmaradt belőlünk

Gyergyószentmiklós – Haverinen-Varga Katalin: A Svájci bolt

Gyulafehérvár – Fazakas Tibor: Angyalszobor

Kézdivásárhely – Borcsa Imola: Hesteg Kézdi

Kézdivásárhely – Markó Béla: A legkisebb metropolisz

Kolozsvár – Demény Péter: Kolozsvár

Kolozsvár – Doru Pop: Az én lelkem – Erdély lelke (Demény Péter fordítása)

Kovászna – Czilli Aranka: Madarat, ne medvét

Marosvásárhely – Kovács Bea: Vannak emberek, akik szerelemből költöztek ide

Margitta – Kocsis Alexandra: Akvarell a természetes bomlásról

Máramarossziget – Cziple Hanna-Gerda: Máramarosszigetről jöttem. Mesterségem címere: kuka

Medgyes – Ármeán Otília: Város a közöttben

Nagybánya – Karsay Magdolna: Asszonypataka, az egymás iránti szeretet városa

Nagyenyed – Nagy Egon: Alternatív széljegyzet Nagyenyed város-reprezentációja kapcsán

Nagykároly – Fischer Botond: Idehullajtott város

Nagyszalonta – Zuh Deodáth: Nagyszalonta, avagy egy város délibábja

Nagyvárad – Szűcs László: A téglagyűjtő

Segesvár – Fodor Gyöngyi: Tűnődések

Sepsiszentgyörgy – Tamás Dénes: A zenélő város

Szatmárnémeti – Csirák Csaba: Feledés Őfelsége ellen

Szászrégen – Barabási-Geréb Mária: Mérték mellé minta

Székelyhíd – Bíró Orsolya: Hátha megtanulhatnám a nyelvüket

Székelyudvarhely – Balázs Imre József: Otthonhajók

Székelyudvarhely – Lövétei Lázár László: Udvarhely

Szilágysomlyó – Szabó Róbert Csaba: Sárkány, Kotyec, döccenés

Szováta – Vallasek Júlia: Everlasting love

Temesvár – Csutak István: A város, ahova hívlak

Tusnádfürdő – Kubanek Eszter: Világom középpontja

Zilah – Vicsai Zsolt: Konglomerátum-lét Zilahon

Zsibó – Viorel Mureșan: Felhőszámoló (Demény Péter fordítása)

NÉVJEGY

 Kovács András Ferenc – Láng Zsolt 

A nyomtatott folyóirat némi késéssel általában az alábbi könyvesboltokban kapható: Gutenberg könyvesboltok (Marosvásárhely, Csíkszereda, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy), Gemma Book Café, Antikvárius (Marosvásárhely), Gaudeamus könyvesbolt, Idea könyvtér, Cărturești Cluj (Kolozsvár), Írók boltja (Budapest).

A lapszám teljes tartalma a Szófa oldalán lesz olvasható, utólag a www.lato.ro honlapunkra is felkerül.

Végleges a SepsiBook programja

A május 26. és 29. között sorra kerülő rendezvényen 40 erdélyi és magyarországi kiadó vesz részt, mintegy 30 standon kínálják majd a könyveket. A SepsiBook négy nap alatt közel 80 irodalmi, könyves, zenés eseménynek ad otthont. Két színpadon, a Porondon és a Köröndön zajlanak a beszélgetések, míg a gyerekeknek szóló foglalkozások helyszíne a Grund. A rendezvényt a Sepsi Arénában tartják, a belépés ingyenes, a helyszínre buszjáratokat is biztosítanak. A SepsiBook könyvvásárt és kortárs irodalmi fesztivált Sepsiszentgyörgy Önkormányzata, Kovászna Megye Tanácsa, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Kónya Ádám Művelődési Ház szervezi.

Május 26-án, csütörtökön déltől kezdődően gyerek- és ifjúsági programok zajlanak többek között a Mozsikácska és Zágoni Balázs közreműködésével, majd 14 órától a Bob és Bobék Orchestra a Toldit adja elő, vagány zenés irodalomórára várva a kamaszokat.

Május 27-én, pénteken délelőtt is szervezett gyerekcsoportok vesznek részt a könyvbemutatókon. Vida Gábor Egy dadogás története című regénye román nyelvű kiadásának bemutatója 17 órakor kezdődik, a szerzőt a magyar közönség által is jól ismert Lucian Mîndruță médiaszakember fogja kérdezni. Ezt követően a román kortárs irodalom „fenegyerekének” tartott Mircea Dinescut faggatja Adrian Lăcătuș irodalomkritikus. Az estet a jászvásári Fără Zahăr koncertje zárja, a zene és a humor összefonódásából született együttes fellépésén garantált a nevetés.

Május 28-án, szombaton a legkisebbeknek szóló programokkal is szolgálnak. Bereményi Géza könyvbemutatója 17 órakor kezdődik, majd 18 órakor Háy Jánossal találkozhatnak az olvasók. Rendhagyó könyvbemutatója lesz a Zilahi Csaba által összeállított, Erdélyi magyaRock 1970–2010című kötetnek, amelyen a szerző mellett fellép a Semaphore és a Mercedes Band is.

Május 29-én, vasárnap az irodalom és a gasztronómia közeledését lehet tetten érni, Cserna-Szabó András és Darida Benedek bográcsos vetrecét főz túrós puliszkával, Kövi Pál Erdélyi lakoma című könyvének receptje alapján. Mindeközben lehetőség lesz egy ízutazásra az európai gasztrotörténetben és egy kóstolóra a székelyföldi édes ízekből.

Különleges találkozások: merész, kísérletező és szerelmes magyarok címmel lesz közönségtalálkozó Nyáry Krisztián íróval, majd 14 órakor a Mácsafej koncertje zárja az első SepsiBook könyvvásárt és kortárs irodalmi fesztivált.

Mindezek mellett a Köröndön és a standoknál is folyamatosan zajlanak a találkozások, könyvbemutatók, érdemes lesz kilátogatni. A teljes program elérhető a www.sepsibook.ro oldalon.

Forrás: sepsiszentgyorgyinfo.ro

Budapesten is bemutatták a Zsarnokra várva című kötetet

Május 17-én Budapestre látogatott Markó Béla, ahol a Kalligram Kiadó által szerkesztett Zsarnokra várva című kötetének könyvbemutatójára került sor az Írók Boltjában.

Megjelent a Helikon második májusi lapszáma

Megjelent a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat második májusi, 2022/10-es lapszáma, benne Wirth Imre prózája, valamint Márton Evelin Időtok című vezércikke. Interjút Horváth Csaba közöl Pál Judit történésszel, egyetemi tanárral.

Verset közöl Debreczeny György, László Noémi, Tamás Dénes, prózát Medgyesi Emese és Süli István, tanulmányt Cseke Péter. Jelen lapszámban debütál a Száraz Miklós György Képalá című rovata, amelyben kép és szöveg kölcsönhatásait tárja fel Zátonyi Tibor fotója alapján. Karina Tumajeva verseit Marcsák Gergely fordításában közöljük.

A Pavilon 420-ban verset közöl Télffy Ármin, prózát Sztaskó Richard. A Pavilon hasábjain Fancsali Kingával Sánta Miriám készít interjút, továbbá „Szeretném, ha megszűnne az a förtelmes panoptikum” című méltatása olvasható Fancsali Kinga költészetéről.

A Ráolvasásban Papp Attila Zsolt ír Mihail Bulgakov A fehér gárda című regényéről. A Kinematográfban Mărcuțiu-Rácz Dóra ír a Tales From the Loop (Történetek a Hurokból) című miniszériáról, a Theátrumban Karácsonyi Zsolt esszéje olvasható, amely a Szatmárnémetiben megrendezett „Mindig magunkért, soha mások ellen” című Dsida Jenőről, Páskándi Gézáról és Jakabffy Elemérről szóló tanácskozáson hangzott el.

Kritikát Pál-Lukács Zsófia közöl Wirth Imre Úgy járkálsz, mintha lenne otthon című kötetéről, fülszöveget Szalló Tünde jegyez Patócs László Vezeti a népet és Tankó Andrea ír Gerlóczy Márton Fikció (A katlan) című kötetéről. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás ír Zilahi Csaba Erdélyi Magyarock című kötetéről, az Artefaktumban Túros Eszter ír Bányász Anna Már a jövő sem a régi című fotókiállításáról, amellyel jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://bit.ly/3LSxGL6

Egyetemi hallgatók alkotásai a Kultúrpalotában

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Művészeti Kara május 27-én, pénteki napon 18 órakor a Negyven pillanatkép II. című kötet bemutatójára kerít sort a marosvásárhelyi Kultúrpalota Kistermében. 

A kötet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatóinak irodalmi esszéit tartalmazza Fűzfa Balázs irodalomtörténész szerkesztésében. A műsorban fellépnek a kötet szerzői.

Az eseményre mindenkit szeretettel várnak.

A kötet kiadását a Studium Prospero Alapítvány tette lehetővé. 

Megjelent a májusi Újvárad!

Megjelent az Újvárad májusi lapszáma! Az alábbi linken találják a tartalomajánlót:
https://www.holnap.ro/shop/egyeb/ujvarad-2022-majus/

A lapot fizikai formátumban keressétek az újságárusoknál, de megrendelhetitek a Holnap Kulturális Egyesület honlapjáról, a www.holnap.ro-ról; ha egyenesen a képernyőről olvasnátok, online előfizetés útján teljes terjedelmében is böngészhetitek a lapot!

Megjelent a Helikon első májusi száma

Megjelent a kolozsvári Helikon első májusi, 2022/9-es lapszáma, benne Markó Béla versei, illetve Karácsonyi Zsolt A gót betű című vezércikke. Alexandru Potcoavă költővel, íróval Márton Evelin készített interjút, amelyet a szerző Egy Halle élete és visszatérése című regényrészletének kíséretében közlünk. Verset közöl továbbá Csontos Márta, Szente B. Levente, Tompa Gábor, Vermesser Levente, prózát Shrek Tímea és Zsidó Ferenc. Márkus Béla Őseink kertje, Erdély című tanulmányának folytatását jelenlegi lapszámunkban közöljük.

A Pavilon 420-ban Werner Nikolett versei olvashatók, prózát Dénes Gergő közöl. Charles Bukowski verseit Gothár Tamás fordította magyar nyelvre.

A Kinematográfban Ritter György kritikája olvasható az Eltörölni Frankot című filmről, a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Stefan Arsenijević–Srđjan Koljević–Bojan Vuletić: Szerelem és más bűntények című előadásáról Dimény Patrícia írt színikritikát. Fülszöveget Lakatos-Fleisz Katalin jegyez Molnár Tamás Visszatekintés és Király Béla Sárgamellényben című kötetéről.

Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás rövid zeneesszéje olvasható Felmerül-e Bottesini Atlantiszból? címmel, az Artefaktumban Láng Orsolya ír Szabó Tamás portréfotóiról, amelyekkel jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://bit.ly/3vXZubV

Megjelent a májusi Látó

Megjelent a 2022. májusi Látó!

VERS, PRÓZA

Darvasi László: A legrövidebb vidám költeményem (Vers)

Demény Péter: Családária (Vers)

Márton Evelin: Ima Lycaon Pictusért (Regényrészlet)

Horváth Florencia: Hogy van-e fölöttem ég; Magamat tartani; Szünet közöttünk (Versek)

Hazai András: Nagymama vasalódeszkája; Improvizáció; Mozgólépcső; Boys Will Be Boys (Novellák)

Tatár Sándor: Üzemzavar esetén hívja a karbantartót…! (Vers)

Simonfy József: romjaim; végképp (Versek)

Tamás Dénes: Egy képet láttam (Regényrészlet)

Tamás-Balha Etelka: Itt; Nem; Kérlek (Versek)

Molnár Flóra: Égőáldozat (Vers)

F. Bakó Enikő: A tónál; A szivarosom; A 80-as évek Tindere (Történetek)

Oproiu Nicolette: a perui hegyekben a gleccser alatt arany bújik meg (Vers)

Káli István: Csiki-csuki (Elbeszélés)

Constantin Abăluță: A lassúság ideje; Elégia két díjazott ingujjal (Versek; Demény Péter fordításai)

John Milton: Elveszett Paradicsom (Részlet; Fordította: Horváth Viktor)

SÉTATÉR

Prosenszki Róbert: Becsapott nemzedék

TÉKA

Kovács Péter Zoltán: A hétvégi bulik és a görög mítoszok (Nényei Pál: Az irodalom visszavág – Léda tojásaitól az Aranyszamárig (1))

Biró Mónika-Anita: Széljegyzetek egy francia krimi margójára (Guillaume Musso: Egy párizsi apartman)

KLIKKREC

Amik Annamária – György Andrea: Harc és helytelenkedés (Szilasi László: Tavaszi hadjárat)TALÁLT VERS

Orbán Ottó: A dán királyi főszámvevő jelentése a Forinbras & Fortinbras cég átvilágításáról

NÉVJEGY

Kovács Péter Zoltán

A lapszám teljes tartalma a Szófa oldalán olvasható (https://www.szofa.eu/olvasoterem/lato), utólag a www.lato.ro honlapunkra is felkerül. A nyomtatott folyóirat általában az alábbi könyvesboltokban kapható:Gutenberg könyvesboltok (Marosvásárhely, Csíkszereda, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy), Gemma Book Café, Antikvárius (Marosvásárhely), Gaudeamus könyvesbolt, Idea könyvtér, Cărturești Cluj (Kolozsvár), Írók boltja (Budapest).

Borsodi L. László a Csíkszeredai Könyvvásáron


Bemutatjuk Borsodi L. László kötetét a Csíkszeredai Könyvvásáron! Május 13-án jöjjenek el és ismerjék meg személyesen is a hazai szerzőt és alkotását!

Az Estére megöregszel című könyv egy koncept-kötet, ami szorosan összefügg az író előző alkotásával, a prózaverseket/lírai prózákat tartalmazó Szétszórt némasággal. Itt is az egyes szövegek megőrzik önállóságukat, azonban szoros kapcsolatot, egymásra utaltságot mutatnak a kötet egészében.

A mű az Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában jelent meg. A szerzővel Zsidó Ferenc, a Székelyföld főszerkesztője fog beszélgetni.

Gálfalvi György 80

2022. április 27-én délután 17 órakor Marosvásárhelyen, a Bernády-Házban (Horea u. 6 sz.) a Gálfalvi Györgyöt közöntő Világlátó világszélen című könyvnek (Mentor Könyvek Kiadó, Marosvásárhely) és az író Szárnyas malomköveink című új esszékötetének (Arcképek, Bookart Kiadó, Csíkszereda) bemutatójára kerül sor.  

Gálfalvi Györggyel Kovács András Ferenc és Markó Béla beszélget.

A rendezvényre, amelyet a Romániai Írók Szövetségének Marosvásárhelyi Fiókja és a Mentor Könyvek Kiadója szervez, mindenkit szeretettel várunk!

Kiosztották a Térey-ösztöndíjakat

Nyolc új író került be a díjazottak közé, emellett harminchét eddigi ösztöndíjas támogatását hosszabbítják meg. Új ösztöndíjas lett Bánki Éva, Barnás Ferenc, Cserna-Szabó András, Muszka Sándor, Papp András, Szabó Róbert Csaba, Vida Gábor és Visky András.


A 2020-ban útjára indított Térey János irodalmi alkotói ösztöndíjjal a 35−65 év közötti, magyar nyelven alkotó szerzőknek kíván kiegyensúlyozottabb alkotói feltételeket biztosítani a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). A kétéves, legfeljebb öt évre meghosszabbítható ösztöndíjat a PIM a Digitális Irodalmi Akadémia Alkotói Életpálya Program keretében hirdette meg. A Térey János irodalmi alkotói ösztöndíj első kétéves időszaka 2022. január 31-én lejár. Az Ösztöndíj Bizottsága döntést hozott az eddigi díjak meghosszabbításáról, valamint az új ösztöndíjasokról.

A bizottság, amelynek állandó tagja Sárközy Bence kiadói vezető (Térey János alkotói hagyatékának gondozója), továbbá a PIM főigazgatója és a PIM Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) vezetője, erre az alkalomra a múzeum által felkért szakmai kurátorokkal, Bazsányi Sándor, Smid Róbert és Szirák Péter irodalomkritikusokkal egészült ki.

A bizottság az eddigi ösztöndíjasok beszámolóit és a támogatás meghosszabbítására benyújtott projektterveket mérlegelve 37 alkotónak biztosít ösztöndíjat folytatólagosan 2022-re:

Ösztöndíjas marad Bartis Attila, Csender Levente, Falcsik Mari, Farkas Wellmann Endre, Fekete Vince, Garaczi László, Győrffy Ákos, Hász Róbert, Háy János, Jenei László, Kollár Árpád, Kürti László, Lackfi János, Lanczkor Gábor, Láng Zsolt, László Noémi, Lőrincz P. Gabriella, Lövétei Lázár László, Majoros Sándor, Molnár Vilmos, Nagy Koppány Zsolt, Orbán János Dénes, Orcsik Roland, Rózsássy Barbara, Sajó László, Sántha Attila, Solymosi Bálint, Szálinger Balázs, Száraz Miklós György, Szilasi László, Szöllősi Mátyás, Terék Anna, Varga Melinda, Varró Dániel, Végh Attila, Vörös István és Zalán Tibor.

Új ösztöndíjas lett Bánki Éva, Barnás Ferenc, Cserna-Szabó András, Muszka Sándor, Papp András, Szabó Róbert Csaba, Vida Gábor és Visky András.

Az eddigi ösztöndíjasok közül Kemény István költő és Márton László író nemrégiben az ugyancsak a PIM által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia tagjává vált, így 2022-ben is 45 fő részesül az ösztöndíjban.

A három esztendővel ezelőtt, 48 éves korában elhunyt, kiemelkedő jelentőségű költőről, Térey Jánosról elnevezett ösztöndíj célja a középgenerációhoz tartozó írók, költők, drámaírók tevékenységének támogatása, alkotásaik és a kortárs irodalom népszerűsítése Magyarországon és a határokon túl.

Forrás: litera.hu

Megjelent az áprilisi Látó!

Megjelent Látó szépirodalmi folyóirat idei negyedik, áprilisi lapszáma, az alábbi tartalommal:

ANDRÉ FERENC: Egy tenyér elágazásai (Versciklus)

PIROS VERA: Kockázunk; Randevú (Novellák)

FANCSALI KINGA: a halkirály; mánia (Versek)

MARGETIN ISTVÁN: Az istenektől nem lopunk (Novella)

VAJNA ÁDAM: mit hoz a gólya? (Vers)

BÖRÖCZKI CSABA: Kék Belgrád (Novella)

ANTAL BALAZS: Ballada a vér vonaláról (Vers)

SZILVESZTER ANDREA: Minden kezdet…: Játsszunk háborút!; Kapufa (Novellák) 

HALMAI TAMÁS: Exodus (Vers)

TOMAJI ATTILA: SMS; Keserűfű; Hideg ösvény (Versek)

SZABOLCSI ALEXANDER: Sósborszesz (Novella)

HORVÁTH BENJI: balkán borjú; front (Versek)

GÁLFALVILÁTÓ

SZABÓ RÓBERT CSABA: “Próbálj elsősorban azokról a dolgokról írni, amiket csak Te láthattál meg” (Válogatás Gálfalvi György 1976-os szerkesztői leveleiből)

LÁNG ZSOLT: A habermasi emberünk

VIDA GABOR: Könyökvédő 

KOVÁCS ANDRÁS FERENC: Gálfalvinak való. Tavaszidők köszöntése 

MARKÓ BÉLA: Túlsó part 

SÉTATER

KERÉNYI TAMÁS: Non uniform

SEBESTYÉN MIHÁLY: Reményeink szerint

FÓRUM

SZÉLL ANITA: Madarak, macskák, „három dió”

TÉKA

TAMÁS DÉNES: Egy kritikusi ész kritikája (Borsodi L. László: Hermész visszhangjai)

BORSODI L. LÁSZLÓ: A kritikus pozíciója (Tamás Dénes: Könyvjelzök. Írások az éppen történő irodalomról)

TALÁLT VERS

SZŐCS KÁLMÁN: Küldj milliárd palackot

NÉVJEGY

GÁLFALVI GYÖRGY

A lapszám teljes tartalma a oldalán olvasható (https://www.szofa.eu/olvasoterem/lato), utólag a www.lato.ro honlapunkra is felkerül.

A nyomtatott folyóirat általában az alábbi könyvesboltokban kapható:

Gutenberg könyvesboltok (Marosvásárhely, Csíkszereda, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy), Gemma Book Café, Antikvárius (Marosvásárhely), Gaudeamus könyvesbolt, Idea könyvtér, Cărturești Cluj (Kolozsvár), Írók boltja (Budapest).

Megjelent a Helikon első áprilisi lapszáma!

Megjelent a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat első áprilisi, 2022/7-es lapszáma, benne Karácsonyi Zsolt A telefon mítosza című vezércikke, valamint Molnár H. Magor interjúja Jenei Gyulával, amelyet a költő verseinek kíséretében közlünk. Verset közöl továbbá Cseh Katalin, Horváth Benji, Simonfy József, prózát Balázs K. Attila, Forgách András, Lovász Krisztina, esszét Gömöri György. Ailo Gaup versei Domokos Johanna fordításában olvashatók.

A Pavilon 420-ban Kellerwessel Klaus és Kovács Újszászy Péter versei, valamint Gothárd Krisztián rövidprózája olvasható, Ruxandra Novac verseit Száva Csanád fordításában közöljük. A Stelláriumban Codău Annamária ír Anne Sexton Élj vagy halj meg című kötetéről. A Kinematográfban Mărcuțiu-Rácz Dóra ír az Euphoria című sorozatról, a Theátrumban Bartha Réka színikritikája olvasható Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Tóték-előadásáról, amelyet Bocsárdi László rendezett.

Kritikát Borsodi L. László közöl Jenei Gyula Légszomj című kötetéről, fülszöveget Szalló Tünde jegyez Sajgó Szabolcs meztelen Isten és Balázs Imre József Egyformázni, különbözni című kötetéről. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás ír rövid esszét, az Artefaktumban Andreea Foanene ír Forgács Péter munkáiról, amelyekkel jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el:
https://www.helikon.ro/…/uploads/2022/04/01.-TARTALOM.pdf

Megjelent az Újvárad áprilisi száma!

Dobpergééés, megjelent az áprilisi Újvárad!

A következő linken találjátok a tartalomajánlót: https://www.ujvarad.ro/lapszamok/ujvarad-2022-aprilis/

A lapot fizikai formátumban keressétek az újságárusoknál, de megrendelhetitek a Holnap Kulturális Egyesület honlapjáról, a www.holnap.ro-ról; ha egyenesen a képernyőről olvasnátok, online előfizetés útján teljes terjedelmében is böngészhetitek a lapot!

Látó Irodalmi Színpad és Játékok 111.

A Látó szépirodalmi folyóirat második márciusi meghívottja László Noémi költő, műfordító, a Napsugár gyermeklap főszerkesztője, akivel Demény Péter, a Látó szerkesztője beszélget a Gemma kávézóban ma, március 30-án, szerdán 17 órától.

A rendezvény támogatója a Bethlen Gábor Alap.

Solea Minor – Beszélgetés Márton Evelinnel

Legújabb kötete kapcsán Márton Evelinnel és a Solea Minor szerkesztőjével, Mihály Emőkével Vida Gábor beszélget március 31-én, csütörtökön 17:30-tól a Gemma Book Cafe kávézóban.

Megkérjük azokat, akik fogyasztani szeretnének, érkezzenek az esemény meghirdetett időpontja előtt egy negyedórával, hogy a baristák elkészíthessék a rendeléseket. Köszönjük!

Mindenkit szeretettel várunk!

A Márton Evelinről készült fotót Szentes Zágon készítette.

Irodalmi programok a kulturális héten Sepsiszentgyörgyön

Van annak hagyománya a kultúrtörténelemben, hogy írók, költők kávéházakban, klubokban, netán kocsmákban, írtak, dolgoztak, beszélték meg egymással alkotásaikat. Sepsiszentgyörgyön sem ritkaság, hogy író-olvasó találkozókat, felolvasó esteket tartanak nem szigorúan kulturális tevékenységhez köthető helyszíneken, és ez a tevékenység a városünnep alatt van „csúcsra járatva”. Idén sem lesz másképp. 

Az eseményeket a Bod Péter Megyei Könyvtár szervezi.

Szabó Róbert Csaba (1981, Szilágybagos): Marosvásárhelyen élő, Csiki László- és Mészöly Miklós-díjas író, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője. Öt, felnőtteknek szóló prózakötete után döntött úgy, hogy az ifjúsági regény műfajában is kipróbálja magát, és megalkotott egy elbűvölően kalandos kedvű és örökmozgó nagymama-figurát. A verespataki aranykitermelés rázós történetét feldolgozó, izgalmas kérdéseket felvető Vajon Nagyi és az aranyásók (2017) sikerkönyv lett, folytatása, a Kolozsvár-ihletésű Vajon Nagyi és a száguldó város (2020) pedig arra a kérdésre keresi a választ, hogy rohanó világunkban miképp lehet megőrizni a mese nyújtotta varázslatot. Az író jelenleg a Halló, kit keresel? munkacímű, vérbeli kamasztémákat választó ifjúsági regényen dolgozik.

Kultúrheti közönségtalálkozóján, szerdán (április 27-én), 12 órakor, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében, beszélgetőtársa Farkas Kinga, a Cimbora folyóirat főszerkesztője lesz.

Evilági Kortárs zeneköltemények Sepsiszentgyörgyön

A 2022-es magyar költészet napjára, KorTárs címmel az Evilági csapat új műsorral készül, melyben Farkas Wellmann Éva, Muszka Sándor, Demény Péter, László Noémi, Nagyálmos Ildikó, Orbán János Dénes, Orcsik Roland, P. Buzogány Árpád és esetenként Kovács András Ferenc, valamint Varró Dániel remekei csendülnek majd fel. Ezt a műsort mutatják be az idei Szent György Napok kulturális hetén április 26-án 20:00 órai kezdettel a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség székhelyén.

Előadják:
Orbán Ferenc – ének, gitár
Gábor Szabolcs – szaxofon, ewi
Gyergyai Szabolcs – basszusgitár
Pál Gábor – dobevilagi.hu

Jegyek kaphatók a Kulturális Szervezőirodában 20/10 lejért.

Zenés költői est Demény Péterrel

Március 19-én, szombaton 17 órától “Az élet gesztenyéi. Slágerek, sanzonok, slamasztikák” című kötet megjelenésének alkalmából DEMÉNY PÉTER költővel SZEKERNYÉS TÜNDE beszélget a marosvásárhelyi Gemma Book Café-ban.
Közreműködnek:
KISS BORA színművésznő
BORDOS NAGY CSILLA zongoraművész.

Helyfoglalás lehetséges ezen a linken:
A Látó Szépirodalmi Folyóirat és a Gemma Book Café közös szervezésében megrendezésre kerülő eseményre mindenkit szeretettel várunk!
A rendezvény támogatója a Bethlen Gábor Alap.

Lány a parton – Irodalmi pályázat

Irodalmi pályázatot hirdet a Szófa. 2022. március 16-ig várják a kéziratokat.

A részletes pályázati kiírás a Szófa honlapján olvasható:

A pályázati felhívás:

Egy fénykép, egy nő, elmosódott arcvonások, nem tudjuk, hogy hívják, kizárólag születésének és halálának évét ismerjük: 1962-2007. Ki lehetett ő? Mit keresett a Duna parton? Titkos randevúja volt vagy kövekkel a zsebében sétált be a folyóba? Ki csavarozta a laminált fényképet a fára az ártérben? Miért pont ide?

Ülj be a Szófa virtuális Olvasótermébe (az első hét ingyenes), olvasd el Sztaskó Richard kisprózáját Mindig hozzád érkezem Látó, 2021.január, és engedd szárnyalni a képzeleted! Írd meg 1962-2007 történetét akár versben (8-22 sor), akár prózában (maximum 2500 karakter szóközökkel).

A részvétel feltételei

A pályázaton bárki részt vehet, aki regisztrál (vagy már regisztrált) a Szófa oldalán, és versét vagy kisprózáját a Pályamunkákra kattintva PDF formátumban feltölti. Mind a regisztráció, mind a pályázat beküldése ingyenes!

A résztvevők egy műalkotással pályázhatnak. Az írásokat a Szófa pályázati oldalán, a beérkezett formátumban folyamatosan publikáljuk. Kérjük a pályázókat, ügyeljenek a nyelvhelyességre és a szövegszerkesztésre!

A beküldés határideje
2022. március 16.

A pályaműveket a meghívott szakértők a Szófa szerkesztőségével közösen értékeli. A zsűri kiléte meglepetés!

Válaszd ki a kedvencedet!

A beérkezett alkotások értékelésében számítunk a Szófa olvasóközönségére. A szavazás ingyenes, de regisztrációhoz van kötve. Minden regisztrált felhasználó egy szavazatot adhat le.

A Szófa szerkesztősége fenntartja a jogot, hogy csalás gyanúja esetén, akár vizsgálat nélkül, az illetőt kizárja a pályázatból!

Eredményhirdetés:

2022. április. 30.

Díjak

A szakmai zsűri díjazottjai

  1. helyezett – Könyvnyeremény, egy 6 hónapos Szófa-előfizetés
  2. helyezett – Könyvnyeremény, és 3 hónapos Szófa-előfizetés
  3. helyezett – Könyvnyeremény, és 1 hónapos Szófa-előfizetés
  4. helyezett – 1 hónapos Szófa-előfizetés
  5. helyezett – 1 hónapos Szófa-előfizetés
  6. helyezett – 1 hónapos Szófa-előfizetés

A közönségszavazás díjazottja:

Könyvnyeremény, egy 6 hónapos Szófa-előfizetés

BÁN ZSÓFIA ÉS LÁNG ZSOLT KAPJÁK A FÜST MILÁN-DÍJAT

A kétévente prózaíróknak kiosztott Füst Milán-díjat 2021-ben Bán Zsófia és Láng Zsolt kapja, közölte a kuratórium döntését a Litera.hu.  

Az elismerést Füst Milán emlékére alapította özvegye, Helfer Erzsébet 1975-ben, azoknak a költőknek és íróknak a díjazására, akik az „egyetemes emberi értékeket magas művészi színvonalon képviselik”. Az elismerést kétévenként felváltva osztják költők és prózaírók számára.

A prózai kuratórium első elnöke Örkény István volt, őt Cseres Tibor követte. 1993 óta Sándor Iván a kuratórium elnöke, tagjai pedig előzőleg Budai Katalin és Földényi F. László voltak, Budai Katalin halála után helyét Márton László vette át.

A díjazottak laudációja a Litera.hu-n olvasható, Bán Zsófiát Németh Gábor méltatta, Láng Zsoltot pedig Szilágyi Zsófia laudálta.