Rendezvények

MEGJELENT A HELIKON ELSŐ DECEMBERI, 2021/23-AS LAPSZÁMA

Megjelent a Helikon első decemberi, 2021/23-as lapszáma, benne Karácsonyi Zsolt vezércikke, Túros Eszter interjúja Márton Árpád festőművésszel. Verset közöl Keszthelyi György, Tamás Dénes, prózát Mester Györgyi, Lakatos-Fleisz Katalin, tanulmányt Cseke Péter és Kabdebó Lóránt. Traci Brimhall verseit Márton Ágnes fordításában közöljük.A Pavilon 420-ban Biró Sára és Szabay Boglárka versei, valamint Balázs Hanna Imola rövidprózája olvasható, Andrei Dósa Ierbar című regényéből Horváth Benji fordításában közlünk rövid részletet. A Stelláriumban Codău Annamária ír Lucia Berlin Este a paradicsomban című kötetéről. A Kinematográfban Ferenczi Szilárd ír a Természetes fény című filmről, a Theátrumban a Helikon által kiírt A maszk mögötti áhítat című színházkritika pályázat harmadik helyezettje, Nagy László Zsolt írása olvasható. Kritikát Borsodi L. László közöl Király Zoltán Lassú című kötetéről, fülszöveget Tankó Andrea jegyez Kézdi Imola Miniallűrök című kötetéről, Kormányos Ákos Töredezettségmentesítés című kötetéről Mărcuțiu-Rácz Dóra ír. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás rövid esszéje olvasható, az Artefaktumban Székedi Ferenc ír a Márton Árpád 80. születésnapját köszöntő jubileumi kiállításról, amelynek anyagával jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://www.helikon.ro/…/uploads/2021/12/tartalom21-23.pdf

MEGJELENT A LÁTÓ DECEMBERI SZÁMA!

VERS, PRÓZA

Demény Péter: Szomolány (Vers)

Vermesser Levente: Töprengés a kapu előtt (Vers)

Mátyus Melinda: Az enyém (Elbeszélés)

Fehér Imola – Simonfy József: Kétlelkes négykezesek (Versek)

Tófalvi Zselyke: Hűtőmágnes (Novella)

Koman Zsombor: Réunion; Te engemet, én tégedet; Múzeum; Kád; Köszöntő; Maradék; Könyörgés (Versek)

Imre Eszter: A csillagvölgyi patikus felesége (Regényrészlet)

Nagy Zalán: Nem szeretem a boldogságot; A szobámban minden (Versek)

Vida Gábor: Szükségállapot (Novella)

Molnár T. Eszter: A korpusz rekonstrukciója (Vers)

Láng Orsolya: Az örökítő (Vers)

DOKUMENTUM

Markó Béla: Az illúziók fölöttébb szükséges voltáról

Hogyan született az Ötödik évszak? (Szerkesztői levelek 1980-ból)

FÓRUM

Szilágyi Márton: Egy indulatos élet regénye (Tolnai Lajos: A sötét világ)

MÚZEUMLÁTÓ

Patkó Éva: Svájci túra

KLIKKREC

Láng Zsolt – Tamás Dénes: Vértől csöpögő geometria (Roberto Bolaño: 2666)

TALÁLT VERS

Arthur Rimbaud: Történelmi este (Weöres Sándor fordítása)

NÉVJEGY

Codău Annamária

A lapszám teljes tartalma a Szófa (www.szofa.eu) oldalán olvasható hamarosan, illetve utólag a www.lato.ro honlapunkra is felkerül. A nyomtatott folyóirat általában az alábbi könyvesboltokban kapható:

Gutenberg könyvesboltok (Marosvásárhely, Csíkszereda, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy), Gemma Book Café, Antikvárius (Marosvásárhely), Gaudeamus könyvesbolt, Idea könyvtér, Cărturești Cluj (Kolozsvár), Írók boltja (Budapest).

BÁN ZSÓFIA ÉS LÁNG ZSOLT KAPJÁK A FÜST MILÁN-DÍJAT

A kétévente prózaíróknak kiosztott Füst Milán-díjat 2021-ben Bán Zsófia és Láng Zsolt kapja, közölte a kuratórium döntését a Litera.hu.  

Az elismerést Füst Milán emlékére alapította özvegye, Helfer Erzsébet 1975-ben, azoknak a költőknek és íróknak a díjazására, akik az „egyetemes emberi értékeket magas művészi színvonalon képviselik”. Az elismerést kétévenként felváltva osztják költők és prózaírók számára.

A prózai kuratórium első elnöke Örkény István volt, őt Cseres Tibor követte. 1993 óta Sándor Iván a kuratórium elnöke, tagjai pedig előzőleg Budai Katalin és Földényi F. László voltak, Budai Katalin halála után helyét Márton László vette át.

A díjazottak laudációja a Litera.hu-n olvasható, Bán Zsófiát Németh Gábor méltatta, Láng Zsoltot pedig Szilágyi Zsófia laudálta.

MEGJELENT A DECEMBERI SZÉKELYFÖLD!

A tartalomból:SzépirodalomMárton Ágnes: VersekOrcsik Roland: Házi kedvencTatár Sándor: VersekBalázs Attila: Kárókatonák daloskönyveRăzvan Petrescu: Kioldás (Bertóti Johanna fordítása)Bangha Mónika: Piros magassarkúVári Csaba: VersekVasas Tamás: VersekFellinger Károly : VersekDemeter Arnold: VersekCsikós Attila: Lenni birtokosszerkezetbenPintea László: Sárga virágokNádasi Krisztina: A dzsinnCzegő Zoltán: VersekFehér Imola: LélekfürtökVölgyi Anna: VersekPályakép„Én minden voltam Szentléleken” (Simó Márton beszélgetése Balázsi Dénes nyugalmazott magyartanárral, helytörténésszel)KödoszlásNagy Emőke: A Nagy Szent Család kultusza a késő középkori Magyarországon, és annak székelyföldi vonatkozásaiUjjlenyomatMásréti Kató Zoltán: Pokolsár I.Alma MaterTánczos Vilmos: A másik tekintetében. (Emlékezés Eigel Ernő tanár úrra)SzemleSzékelyföld-díjak, 2021Bene Adrián: Bentlakás az időben (Tamás Dénes: Az élő ház)Borsodi L. László: A leheletnyi szótól a holtak sötétlő ligetébe (Orcsik Roland: Legalja)Lőrinczi Dénes: Rendvédelem Maros-Torda vármegyében – Könyv a kakastollas csendőrökről (Nemes Gyula: Népem biztonságát őrzöm)A Székely Könyvtár 96–100+ köteteiről (Benkő József: Transsilvania specialis, Földi István: Századelő az udvartereken, Gazda József: A XX. század, ahogy megéltük, Király László: Kék farkasok, Egyed Emese: Válogatott versek, Siklódy Ferenc: Könyvjegyek II.)Máriás József: Sorsantológia – versben elbeszélve (Boros Erika: Köszörű-időben. Itthontól – Otthonig. Egy nemzetként – két hazában, 1920–2020)A lapszám illusztrációit Szentes Zágon In the Concrete NYC visions fotósorozat anyagából válogatták.

ELHUNYT ION NETE ÍRÓ

Megrendüléssel búcsúzunk a november 29-én elhunyt írószövetségi
kollégánk, Ion Nete írótól, újságírótól.

Ion Nete1938. augusztus 28-án született a Vâlcea megyei Pesceana községben.

Egyetemi tanulmányait a bukaresti egyetem román nyelv és irodalom
szakán végezte. Az Informația Harghitei újság munkatársa, majd a
Hargita Megyei Kulturális Felügyelőség tanácsosa volt.

1970-ben debutált az AMFITEATRU cimű lap hasábjain. Számos
román irodalmi folyóiratban közölt (Luceafărul, Vatra, Ateneu,
Academia Bârlădeană, Asta, Agero, Asymetria, Hargita Népe,
Székelyföld).

2003-tól a Román Írószövetség tagja volt. 2014-ben elnyerte a
Romániai Írószövetség marosvásárhelyi Fiókjának  próza díját.

Széles látókörű gondolkodóként, sokoldalú érdeklődésű értelmiségiként
a romániai kultúrélet meghatározó személyiségei közé tartozott.

Emléke legyen áldott.

A Romániai Írók Szövetségének Marosvásárhelyi Fiókja

LÁTÓ-NÍVÓDÍJAK 2021

2021-ben harmincadik alkalommal osztja ki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége a lapban publikált szerzők közül válogatva évzáró nívódíjait. Huszonkilenc év alatt közel 90 alkotó vehette át vers, próza, esszé és debüt kategóriában a pénzjutalommal járó elismerést. A nívódíj 2019-től az 1000 dollárral járó Jackovics-díjjal bővült, amelyet a legjobb dráma szerzőjének oszt ki a szerkesztőség.A nívódíjak átadására 2021. december 9-én, csütörtökön 18 órától kerül sor a marosvásárhelyi Bernády Házban. 2021-ben BABICZKY TIBOR, HORVÁTH PÉTER, IMRE ESZTER és NAGY ZALÁN veheti át a Látó-nívódíjjal járó pénzjutalmat. A Jackovics-díj idei nyertese IOANA HOGMAN, akinek drámáját Máthé Barbara és Stekbauer-Hanzi Réka fordításában olvashattuk a 2021-es SzínházLátóban. Az est házigazdája: Vida Gábor. Laudációt mond: Codău Annamária, Demény Péter, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Szabó Róbert Csaba. Ioana Hogman Szeretem a Szusit című drámáját felolvassa: Codău Annamária, Demény Péter, Láng Zsolt és Szabó Róbert Csaba.A Látó-nívódíjat először 1992-ben osztották ki, az előző Látó-évfolyam legjobbnak ítélt szerzőit tüntetve ki az elismeréssel. Eddigi díjazottak: Aczél Géza, Amik Annamária, André Ferenc, Áfra János, Balázs Imre József, Bálint Tamás, Benedek Szabolcs, Bodor Ádám, Bogdán László, Boros Kinga, Burus János Botond, Codău Annamária, Demény Péter, Dimény Lóránt, Domokos Géza, Egyed Emese, Farkas Wellmann Éva, Ferenczes István, Fekete J. József, Fekete Vince, Gagyi József, Gulyás Miklós, György Alida, György Andrea, Hajdú Farkas-Zoltán, Hatházi András, Horváth Előd Benjámin, Jakabffy Tamás, Jánk Károly, Jánosházy György, Kántor Péter, Karácsonyi Zsolt, Kányádi András, Kelemen Hunor, Kenéz Ferenc, Kész Orsolya, Kincses Réka, Kinde Annamária, Király Kinga Júlia, Király László, Kisgyörgy Réka, Korpa Tamás, László Noémi, a Láthatatlan Kollégium hallgatói, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Lövétei Lázár László, Magyary Ágnes, Márton László, Máté Angi, Mátyus Melinda, Mihály Emőke, Mihálycsa Erika, Molnár Vilmos, Mózes Attila, Murvai Béla, Nagy Attila, Ozsváth Zsuzsa, Parti Nagy Lajos, Papp Sándor Zsigmond, Romhányi Török Gábor, Salat Levente, Sebestyén Mihály, Selyem Zsuzsa, Simonfy József, Szakács István Péter, Székely Csaba, Székely Örs, Szepesi Attila, Szilágyi Júlia, Szöllősi Mátyás, Tamás Dénes, Térey János, Tibori Szabó Zoltán, Tófalvi Zselyke, Tompa Gábor, Tóth Mária, Vallasek Júlia, Varga Illés, Varga László Edgár, Váradi Nagy Pál, Vári Csaba, Veress Dániel, Vermesser Levente, Visky András, Visky Zsolt, Zalán Tibor, Závada Péter, Zoltán Gábor.A Jackovics-díjat eddig Ayhan Gökhan és Papp András vehette át.Megjegyzendő, hogy a díj történetének első évében a romániai magyar szellemi élet műhelyei, a média jelentős intézményei és személyiségei iránti megbecsülésként Látó-díjban részesült a Balogh Edgár vezette Romániai Magyar Irodalmi Lexikon munkaközössége, a marosvásárhelyi Rádió kulturális szerkesztősége, Jászberényi Emese személyében és Makkai János, a Népújság főszerkesztője rangos publicisztikai tevékenységének elismeréseképpen.A rendezvény és a díj támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Bethlen Gábor Alap, Aranka György Alapítvány.—Imre Eszter, Babiczky Tibor (fotó: Huszár Dávid/Népszava), Horváth Péter (fotó: Bazánth Ivola), Ioana Hogman, Nagy Zalán.FACEBOOK-ESEMÉNY LEÍRÁSALátó-nívódíjak 2021Szeretettel meghívjuk Önt a Látó szépirodalmi folyóirat díjátadó ünnepségére 2021. december 9-én, csütörtökön 18 órától a Bernády Házba.2021-ben harmincadik alkalommal osztja ki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége a lapban publikált szerzők közül válogatva évzáró nívódíjait. Huszonkilenc év alatt közel 90 alkotó vehette át vers, próza, esszé és debüt kategóriában a pénzjutalommal járó elismerést. A nívódíj 2019-től az 1000 dollárral járó Jackovics-díjjal bővült, amelyet a legjobb dráma szerzőjének oszt ki a szerkesztőség.2021-ben Babiczky Tibor, Horváth Péter, Imre Eszter és Nagy Zalán veheti át a Látó-nívódíjjal járó pénzjutalmat. A Jackovics-díj idei nyertese Ioana Hogman, akinek drámáját Máthé Barbara és Stekbauer-Hanzi Réka fordításában olvashattuk a 2021-es SzínházLátóban.Az est házigazdája: Vida Gábor. Laudációt mond: Codău Annamária, Demény Péter, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Szabó Róbert Csaba.Ioana Hogman Szeretem a Szusit című drámájából részletet olvasnak fel: Codău Annamária, Demény Péter, Láng Zsolt és Szabó Róbert Csaba. Közreműködik: Patkó Éva, Mihai Păcurar és Stekbauer-Hanzi Réka.A rendezvény és a díj támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Bethlen Gábor Alap, Aranka György Alapítvány.A rendezvényen az aktuális járványügyi intézkedések érvényesek: a belépés feltétele az oltásigazolvány felmutatása, illetve a maszk viselése. A helyek száma korlátozott. Megértésüket köszönjük!

MARKÓ BÉLA, SZARVAS MELINDA ÉS CSERKUTI DÁVID KAPTÁK A SZÉPIRODALMI FIGYELŐ-DÍJAKAT

  1. november 26-án, a budapesti Magyar Műhely Galériában adták át a 2019‒2020-as Szépirodalmi Figyelő-díjakat. A száz éve született Pilinszky János előtt tisztelgő kiadvány bemutatójával egybekötött ünnepségen Markó Béla költő, Szarvas Melinda irodalomtörténész, kritikus és Cserkuti Dávid képregénykészítő részesült az elismerésben.

Házsongárdi kalauz című vers ‒ az egyéni elmúlás szemléletes képét nyújtva mindvégig ‒ zárlatában az individuális beállítás nyelvtani egyes számát úgy tudja a közösségi általánosság többes számának tájékozódási horizontjára átemelni, hogy igazsága, érvényessége történetfilozófiaivá szilárdul” – fogalmazta meg Markó Bélának eredetileg a Székelyföld 2019/8. számában publikált, majd a Szépirodalmi Figyelő 2019/5. számában utóközölt verse kapcsán Zsávolya Zoltán, a lap szemle rovatának szerkesztője.

Idén második alkalommal egy, a Szépirodalmi Figyelő tanulmány- vagy kritikarovatában publikáló szerzőt is Szépirodalmi Figyelő-díjjal tüntettek ki. „Szarvas Melinda munkássága a – hangsúlyosan – magyar vajdasági irodalom kidolgozásában ragadható meg. Ennek egyik sajátos példája a kulturális gravitáció modellje, amelyet a szerző éppen a térségileg elválasztott közegek és ezt az elválasztást mesterségesen is fenntartó értelmezői közösségek közti viszonyrendszerként ír le és értelmez” – fejtette ki méltatásában Pataki Viktor, a Szépirodalmi Figyelő tanulmány rovatának szerkesztője.

A képregény mint médium előtti tisztelgésként a Szépirodalmi Figyelő-díjat immáron harmadik alkalommal adták át képregényalkotónak is. Az elismerést Dudás Győző és László Márk után ezúttal Cserkuti Dávid vehette át Hogy elérjek a napsütötte sávig című Petri György-adaptációjáért. „Cserkuti Dávid munkájával különleges árnyalatokat nyer a vers; megelevenedik. A gomolygó lépcsősorok, melyek a teljes reménytelenségből egy napsütötte kilátástalanságba vezetnek, a pulzáló, intenzív képek kilencszázhatvanegy nyári hajnalát mutatják be. A sok szöveg ellenére az alkotó ritmust ad a vizualitásnak, irányít, de megmarad az egyensúly. A komor, sötét tónusok és a rajzstílus kellően csúnya-groteszk hatást kölcsönöz, melyből a végül megjelenő fény segítségével áttör egyfajta tisztaságba” ‒ mondta laudációjában Demus Zsófia, a Szépirodalmi Figyelő képregény rovatának szerkesztője.

Az est második felében Veréb Árnika és Vass Norbert szerkesztők mutatták be a Százsoros Pilinszky Jánosnak című kiadványt, amelyben huszonöt költő négysorosa olvasható. A rendhagyó, a költő századik születésnapjára megjelent „ötvenkezes” költeményt tartalmazó, száz példányban megjelent egyedi könyvtárgy jelképes, 1921 forintos áron megvásárolható a kiadótól, de elolvasható a SZIFONline oldalán is.

KINEVEZTÉK A ROMÁN KULTURÁLIS INTÉZET ÚJ VEZETŐSÉGÉT, WEINBERGER ATTILA ALELNÖK LETT

Hétfőn kinevezte a szenátus a Román Kulturális Intézet (ICR) új vezetőségét. Az elnök Liviu Jicman lett, az alelnöki tisztségeket Mirel Taloş és Weinberger Attila töltheti be. Emellett a 14 vezetőtanácsi tagot is megválasztották.

A szenátus ülése fizikai jelenléttel zajlott, az ICR új vezetőségét titkos szavazással választották meg. A plenáris ülés előtt a felsőház külügyi és a kulturális szakbizottságai meghallgatták a jelölteket.

Az ICR elnöki tisztségére a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által javasolt Liviu Jicman 81 támogató voksot kapott, és 36-an szavaztak ellene. További jelöltek voltak: Andrei Novac (a Romániai Írószövetség jelöltje) és George Pleşu (a Mentsétek meg Romániát Szövetség jelöltje).

Az alelnöki tisztségre a PSD által jelölt Mirel Taloşt 90 támogató és hét ellenszavazattal, az RMDSZ jelöltjét, Weinberger Attilát 80 támogató és 14 ellenszavazattal választották meg. A nagyváradi születésű Weinberger Attila (művésznevén AG Weinberger) blueszenész és zeneszerző jelenleg a bukaresti Állami Zsidó Színház művésze, több lemeze jelent meg, ugyanakkor számos színházi előadás zeneszerzője.
A parlamenti frakciók által jelölt és megválasztott vezetőtanácsi tagok: Gabriela Alexandrescu (PNL), Demeter András kulturális államtitkár (RMDSZ), Andrei Dîrlău (AUR), Dragoş Neamu (USR), Emil Pantelimon (PNL), Dumitru Preda és Valeriu Şuşnea (PSD). Az alkotói szervezetek által jelölt és megválasztott vezetőtanácsi tagok: Benoni Ioan Cărmăzan, Aurelia Corbeanu, Damian Dumitru, Petru Lucaci, Ileana Tureanu, Ulpiu Vlad és Răzvan Voncu. maszol.ro

MARKÓ BÉLA-ESTTEL LÉPETT SZÍNPADRA BOGDÁN ZSOLT A 27. MAROSVÁSÁRHELYI NEMZETKÖZI KÖNYVVÁSÁRON

Markó Béla verseinek sajátos antológiájával lépett színpadra egy újabb önálló esten Bogdán Zsolt. A “Saját Faust” bemutatójára a 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretén belül, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében került sor. Az emlékezetes Dsida- és Ady-estek után a Kolozsvári Állami Színház Jászai Mari- és Uniter-díjas színművésze arra vállalkozott, hogy az idén 70 éves Markó Béla lírai életművének teljes keresztmetszetét bemutassa.

Az előadás címéről Bogdán Zsolt így vallott: „Hogy miért Saját? És miért Faust? Hogy címadóként miért épp erre a verscímre esett a választásom? Talán mert úgy érzem, összecseng, összefog, mert szerzőt és előadót, meg előadói szándékot egyaránt jelez. Hiszen „Saját”, mert Markó Béla saját verseit mondom, miközben én is sajátommá teszem őket, és „Faust” is, mert ennek az az ára, hogy a szerző a műveit, jómagam pedig előadóként testemet-lelkemet eladjuk egymásnak ennek az előadásnak az erejéig.” Az előadás után a könyvvásár riportere, műsorvezetője két külön interjúban rögzítették a szerző és az előadó gondolatait a produkcióról.
Az előadást magát nem közvetítették élőben a szervezők, azonban Demény Péter író Facebook-bejegyzése tökéletesen megragadja az est hangulatát, a versek és a közönség találkozásának atmoszféráját.”Bogdán Zsoltot nemes anyagból mintázták. Mélybarna tekintete, szépen ívelt keze, pompás arcéle még a megszólalása előtt magával ragadja a nézőt. Sok színész a tehetségével válik közvetítővé földiek és égiek között – ő kétségtelen tehetsége nélkül is már jelent valamit. Bartis-műsorát sajnos nem láttam, számomra tehát ez az első alkalom, hogy kortárs alkotó műveit szólaltatja meg. Alkata, kisugárzása jót tesz a többnyire önreflexív, epikus, tanulságos Markó Béla-verseknek. Kövesdy István rendezővel együtt úgy kapcsolja össze őket, hogy kiadjanak egy lelki-idegi történetet, egy verses szellemi önéletrajzot. Ha egyetlen momentumot kellene kiemelnem, akkor azt emelném ki, ahogy az egyre szűkülő hazát mondja Bogdán, A haza milyen? című verset. Valóban elszűkül körülötte a tér és benne a teste: ez a kiemelkedően nagy színész úgy tud bánni szöveggel és testtel, ahogy nem sokan mások” – írja Demény Péter.

A “Saját Faust” előadásban “kibomlanak a hazáról, tücskökről, festményekről, szobrokról, háborúkról, Istenről, Erdélyről, Magyarországról és mindenről szóló versek, igazuk mellé még egy igazat nyernek. Ilyen esteken jön rá ismét az ember, hogy verset mondani az tud, aki tud verset olvasni is. Bogdán jókedvű, lendületes, finom hangsúlyozású műsora éppen olyan egyedi, mint minden igazán, mélyen átélt, a rátalálás és felfedezés izgalmával, az elemzés arányérzékével mondott vers” – zárja gondolatait Demény Péter. Transindex.ro

ÖT SZÁZALÉKRA CSÖKKEN AZ ELEKTRONIKUS KÖNYVEK ÁFÁJA ROMÁNIÁBAN

Elfogadta a november 16-ai ülésén a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely 5 százalékra csökkenti az elektronikus könyvekre kivetett áfát.

A tervezetet 302 támogató szavazattal, egy tartózkodás mellett szavazta meg az alsóház, amely döntő törvényhozási fórum ebben a kérdésben.

A törvény értelmében a fizikai formátumú (papír alapú vagy CD-n, más multimédiás eszközön forgalmazott) könyvek áfájával egy szintre, 5 százalékra csökkentenék az elektronikus tankönyvek, könyvek, újságok, folyóiratok forgalmi adóját.

A jogszabály célja az olvasási kedv növelése, főleg a fiatalok körében, akik széles körben használnak olyan elektronikus eszközöket, mint az okostelefonok, a tabletek vagy az e-book olvasók.

A törvény 2022. január elsejétől lép hatályba.- a Maszol.ro portálról