Események, rendezvények

Elfogadni a kihívásokat: Borcsa János könyvbemutatója a SepsiBook-on

Elfogadni a kihívásokat

Örvendetes módon több háromszéki szerző és kötete is bemutatkozhatott az idén első alkalommal megszervezett, SepsiBook névre keresztelt sepsiszentgyörgyi könyvvásáron és kortárs irodalmi fesztiválon. Közéjük tartozott lapunk munkatársa, Borcsa János kézdivásárhelyi irodalomkritikus, irodalomtörténész, közíró, tanár, az irodalomtudományok doktora is, akivel Zsidó Ferenc író, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője beszélgetett, a Kriterion Könyvkiadónál Világot benépesítő művek címmel 2021-ben megjelent könyvéről.

A két jeles személyiség baráti hangnemben zajlott társalgása során többek között megtudhattuk, hogy az élő erdélyi irodalomkritikusok közül Borcsa János a legrégebbi ezen a pályán. Már nagyon fiatalon, közvetlenül a bölcsészkar elvégzése (1976) után eljegyezte magát ezzel az irodalmi tevékenységgel. Első kritikai írásokat tartalmazó kötete 1984-ben jelent meg Megtartó formák címmel, amely a szakma részéről itthon, Magyarországon és nyugati magyar irodalmi körökben egyaránt kedvező fogadtatásban részesült. Ennek eredményeként 1986-ban elnyerte a Romániai Írók Szövetsége debütdíját.

Az érintett 1980-at tekinti ez irányú munkássága kiindulási pontjának. Ekkor jelent meg a Páskándi Géza verseit értelmező írása, az Igaz Szó szerkesztősége által összeállított, fiatal romániai magyar írókat, költőket, vizuális művészeket bemutató Ötödik évszak antológiában.

Akár hogyan is vesszük a pályán eltöltött időszak Borcsa János esetében bőven meghaladta a negyven esztendőt, ami erős és folyamatos indíték, indíttatás nélkül nem lett volna lehetséges. Ezt esetében a kihívások elfogadása és azoknak való megfelelés igyekezete jelentette. Véleménye szerint ugyanis egy-egy irodalmi mű próbára teszi az olvasót, az értelmező számára pedig kihívást jelent. Annál is inkább, ha ezt egy kistérség falujának a katedrájáról teszi.

Az erdélyi, illetve az összmagyar irodalomkritikát úgy értékelte, hogy az 1980-as évekbeli és a mostani igény, követelmény között semmi nem változott, de mondhatni az elmúlt 191 évben sem. Bajza József 1831-ben, a Kritikai Lapok kiadvány indításakor tett megjegyzése napjainkban is érvényes maradt: „az irodalomkritikának rendszeres, tudományosan megalapozott, elvszerű tevékenységnek kell lennie”. Ennek az elvárásnak viszont a külső feltételek és a személyes tényezők hatása miatt nem mindig sikerül teljes mértékben megfelelni, de egy vérbeli kritikus a felkínált lehetőséget egyeztetni tudja a belső indítatással.

Ami a Kritikai szemle 2016–2020 között alcímet viselő könyvet illeti, már a benne található elemzések címei is sokat mondóak, ezért a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhányat belőlük. A hiteles szavú Fodor Sándor, Olvassuk Bajor Andort!, Megjegyzések Magyari Lajos költői és közírói életművéhez, Ferenczes István a hajszálgyökerekről, Erdélyről mondja, amit mondani tud, A jelen súlya, Hívó otthoni táj (…).

Nagy erénye, hogy nem hétköznapi, azonban ízes és érthető nyelvezeten teszi közkinccsé mindazt, ami a szerzőkről és az életművükről Borcsában megfogalmazódot

Forrás: Bedő Zoltán, hirmondo.ro

Tanulmányok a hetvenöt éves Sebestyén-Spielmann Mihály tiszteletére

Fotó: Nagy Tibor

Civis, scriptor, historicus

Július 15-én, pénteken este a marosvásárhelyi Studium Hub konferenciatermében bensőséges hangulatú ünnepi könyvbemutatón köszöntötték barátai, kollégái, tisztelői a 75. születésnapját nemrég töltött művelődéstörténész, író, könyvtáros, közéleti személyiség Sebestyén-Spielmann Mihályt. A Studium-Prospero Alapítvány, a Borsos Tamás Egyesület és az EME Marosvásárhelyi Fiókegyesülete szervezte rendezvényen ismertették a Civis, scriptor, historicus című születésnapi tanulmánykötetet.

Köszöntőt mondott dr. Vass Levente, a Studium-Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke és Bányai Réka, a Teleki–Bolyai Könyvtár könyvtárosa, a kötet társszerkesztője. Az ünnepeltet méltatta Pál-Antal Sándor történész, akadémikus. A kiadványt bemutatta Simon Zsolt történész, a kötet társszerkesztője. Az est moderátora Nagy Zsolt, a Studium Kiadó felelős szerkesztője volt.

Az esemény méltatására még visszatérünk, ma Virág György közíró, a Maros Megyei Tanács egykori elnökének az ünnepeltet köszöntő sorait közöljük.

Forrás: nepujsag.ro

Markó Béla: KÖNYVEK ÉS OROSZLÁNOK

      Az alábbiakban a Kolozsvári 11. könyvhét megnyitóján elhangzott köszöntő beszédét olvashatják:

Tisztelt olvasók, írók, könyvkiadók, könyvkereskedők! Kedves kolozsváriak!

       Egyre több a könyvünnep Erdélyben. Kezdetben volt a Marosvásárhelyi Könyvvásár, utána a Kolozsvári Könyvhét, és most már Nagyváradon, Csíkszeredában, az idéntől pedig Sepsiszentgyörgyön is van többnapos könyves rendezvény. Szinte a bőség zavara, egy pillanatig én is elgondolkoztam, hogy vajon nem sok-e ez, nem gyengítik-e egymást ezek a rendezvények. Pedig dehogy! Könyvből sohasem lehet elég, és ezek szerint könyvvásárból sem. Az utóbbi időben gyakran van olyan érzésem, hogy tűnőben van a hajdani önálló Erdély, mintha gondolkozni sem a saját fejükkel gondolkoznának, és mintha jövőjüket sem itt terveznék sokan. De aki könyvet vásárol, az vélhetőleg nem fogja holnap elkótyavetyélni azt a könyvet, nem fogja beadni egy antikváriumba, hanem abban bízik, hogy itthon teremthet magának élhető életet. Van-e szebb versengés, mint amikor az önkormányzatok kimondatlanul is abban vetélkednek, hogy kinek a könyvvására sikerül jobban? Erdély-szerte ünneplik a könyvet, és ez jó. Miközben körülöttünk annyi rossz történik, háború zajlik a szomszédunkban, és ki tudja, mikor ér véget.

       Különös hírt olvastam a minap: „Huszonöt órás utazás után (…) érkezett meg a marosvásárhelyi állatkertbe az a kilenc oroszlán, amelyet az odesszai állatkertből menekítettek a háború elől Marosvásárhelyre. A vadállatok jelenleg a számukra stresszel járó átszállítás fáradalmait pihenik, de egy szűk hét múlva látogatni is lehet majd őket az ideiglenes otthonukban.” A híradásokból kiderült, hogy kilencből hét felnőtt, kettő pedig kölyökoroszlán, és azt is megtudhattuk, hogy csak néhány hónapig lesznek nálunk az oroszlánok, majd viszik tovább Amerikába. Ők ezt nem tudják persze, de elképzeltem, hogy akár később Amerikában, akár már itt Erdélyben folyamatosan honvágyuk lesz. Más szagok, más hangok, más beszéd. Micsoda élet ez is: honvágy az egyik ketrecben a másik ketrec után. Aztán azon is el kellene gondolkodnunk, hogy amikor már nemcsak a nők és gyermekek menekülnek, hanem az oroszlánok is, vajon ki mit visz magával. Az oroszlánok nyilván csak szagokat és hangokat. Viszont a nők és gyermekek a televíziós hírműsorok szerint természetesen ruhaneműt, játékot, egy-egy háziállatot, kutyát és macskát is. Amit pedig nem lehet látni, de reménykedem mégis, hogy itt-ott a hátizsákok mélyén hátha menekítenek néhány könyvet is. Bár manapság az okostelefonra sok minden letölthető, könyvek is nyilván. Nem is a forma számít, a kérdés az, eszébe jut-e valakinek, hogy a könyvek, akár papíron, akár online, éppúgy ki vannak szolgáltatva nekünk, mint a gyermekek, a kutyák és a macskák vagy az oroszlánok. Háborúban is, békében is. Jó lenne elképzelni, amint az állig felfegyverzett katonák, miközben éppen arra készülnek, hogy válogatás nélkül halomra lőjenek mindenkit, mert ez a parancs, betévednek egy romba dőlt könyvtárba, és mindenről megfeledkezve elkezdenek válogatni a szanaszét heverő könyvek között. Ülnek egy kövön, egy ablakmélyedésben vagy egy épen maradt asztal sarkán, és úgy belemerülnek Puskin vagy Tarasz Sevcsenko olvasásába, hogy egyszerre csak abbamarad a háború. Különös álom ugye? Molotov-koktél helyett könyvet dobni be a felülről nyitott tankba, és egyszerre csak elhallgat a motor, lelassul, majd megáll a lánctalp, csend lesz körös-körül, hiszen mindenki olvas. Megszületik a válasz Vörösmarty réges-régi kérdésére, hogy ment-e a könyvek által a világ elébb. Ment, igen, válaszolhatnánk akkor, elvégre az az ember, aki éppen olvas, nem háborúzik, nem rabol, nem öl.

       Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, sajnos, a könyvek nem fognak megmenteni minket. A gyermekek sem, az oroszlánok sem, bármennyire is erősnek tűnnek. A könyvek elmondják nekünk, hogy milyen a háború, milyen a béke, milyen a szeretet, milyen a gyűlölet, de nem fognak helyettünk választani. Nekünk kell eldönteni, hogy Pierre Bezuhovként vagy Fabrizio del Dongóként ide-oda sodródunk-e, vagy pedig próbálunk legalább beleszólni abba, ami körülöttünk történik. És hogy melyik könyvet próbáljuk elmenekíteni az enyészet elől. Szívem szerint azt mondanám, hogy mindegyiket. De erre nincs módunk külön-külön. Ám együtt talán mégis. Például úgy, hogy elolvasunk egy könyvet, és ezzel máris megmentettük. Vagy kettőt. Hármat. Százat. A könyvvásárnak nem a könyvírásról kellene szólnia, még csak nem is a könyvkiadásról, hanem a könyvolvasásról. Ugyanis ha van elég olvasó, és ha elegen vásárolnak könyvet, akkor lesz író is, könyvkiadó is. Ez ilyen egyszerű. Tudom, persze, hogy még nem tartunk ott, de erre kell törekednünk. Kiválasztani egy-egy könyvet, amelyet magunkkal vinnénk arra a bizonyos lakatlan szigetre, mert akkor ott sem leszünk egyedül. Vagy megvásárolni azt a könyvet, amelyet ha bedobnánk egy tank felnyitott csapóajtaján, hirtelen fülsiketítő csend lenne, és hamarosan közölnék a helyszíni tudósítók, hogy mégis ment a könyvek által a világ elébb. Réges-rég, vagyis valamikor gyerekkoromban, amikor az ócskavasgyűjtéstől a csemeteültetésig mindenféle kampány volt körülöttünk, és folyton lelkesednünk kellett valamiért, volt egy olyan mozgalom is, hogy „Szeresd a könyvet”. Aki kellő számú könyvet elolvasott a könyvtárból, kapott egy jelvényt, amelyet oda lehetett tűzni az ócskavasgyűjtésért, a csemeteültetésért és más jótéteményekért járó jelvények mellé. Természetesen nem csak a jelvény kedvéért olvastunk akkor sem. De ami a jelvényre volt írva, azóta is fontos felszólítás vagy inkább kívánság: szeresd a könyvet! Szeressétek a könyvet! És ha lehet, az oroszlánokat is!

Kiosztották a Romániai Írók Szövetségének 2021-es díjait

Kiosztották a Romániai Írók Szövetségének 2021-es díjait. A díjkiosztó gálára május 30-án a Tîrgu Jiu-i színházban került sor.

Az Írószövetség Kisebbségi Bizottságának (Markó Béla elnök, Octavia Nedelcu, Karácsonyi Zsolt, Ivan Kovaci, Dagmar Maria Anoca ) javaslatára a magyar nyelvű irodalomért a zsűri (Dan Cristea elnök, Gabriel Coșoveanu, Andrea Hedeș, Ioan Holban, Angelo Mitchievici, Vasile Spiridon, Răzvan Voncu ) a díjat KÁLI ISTVÁNNAK ítélte Klastrom utca kettő című regényéért (Prae Kiadó, Budapest – Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2021). A kisebbségi nyelvű első könyves írónak járó debütdíjat GYÖRGY ALIDA kapta Hármasszabály című prózakötetéért (Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2021).

A román prózadíjat KOCSIS FRANCISKO, az Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókjának tagja kapta az Atelierul de pipe și tutun című prózakötetéért (Editura Cartea Românească, Bukarest, 2021).

Negyven Pillanatkép: Egyetemi hallgatók kötetének bemutatója

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Művészeti Kara május 27-én, pénteki napon 18 órakor kerített sort a Negyven pillanatkép II. című kötet bemutatójára. A kötet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatóinak irodalmi esszéit tartalmazza Fűzfa Balázs irodalomtörténész szerkesztésében. 

Bár a helyszín utolsó pillanatban félreértések miatt változott, így is szép számban megjelentek az érdeklődők, köztük Demény Péter és Markó Béla is. 

Az egyetem könyvtárában tartott bemutatót zenés versfeldolgozás nyitotta meg, majd ezt követően a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Művészeti Karának hallgatói olvastak fel saját, illetve egymás szerzeményeit. 

A rendezvényt Fűzfa Balázs zárta a meghívottaknak szánt díszpéldányok kiosztásával. 

A kötet elérhető a marosvásárhelyi Gemma Book Café-ban (Strada Bolyai 10.). A kötet kiadását a Studium Prospero Alapítvány tette lehetővé.

Fotók: Gáspár Attila

Bemutatták Fekete Vince Halálgyakorlatok című kötetét a Sebsibookon

Ezek a versek kísérletezések, amit abból végez az ember, amiből nincs gyakorlata – mondta Fekete Vince legújabb verseskötete, a Halálgyakorlatok kapcsán. Nem maga készül a halálra, tette hozzá, azok sem készültek, akik „modelljei” voltak – mert a verseknek igenis megvan a valós hátterük –, csupán megpróbálta újrateremteni azokat az embereket: kitalált világ a köteté, a kreativitás világáé, ezért erősebb, mint a valóság, mondta.

A SepsiBook szombat délutáni rendezvényén aztán Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője kérdéseire válaszolva feltárulkozott valamennyire Fekete Vince e sajátos világa: 2020 októberében született a kötet első verse (ami később két részre osztva nyitó és záró verssé vált a kötetben), azelőtt nagy változás volt a magánéletében, majd egy évig nem tudott verset írni, meg is ijedt ettől, aztán egyszer csak beindult, rátalált a nyelvezetre és a formára – és megalkotott „egyfajta egzisztencialista panoptikumot”, amelyben immár másodlagos, hogy kik a modelljei, „fontosabb, hogy összeáll egésszé”. Alanyai, e verses regény (Zsidó Ferenc) vagy több szegmensből összeálló kontinuum (Fekete Vince) figurái olyan emberek, akik a tudat leépülésével párhuzamosan a beszélőképességüket is elveszítették, a költő pedig megpróbált nyelvet adni nekik „abból a pozícióból, ahol vagyok”, ami – azért „a sorok között” ez is kiderült – nem a külső szemlélő, hanem a bensőséges kapcsolat állapota.

Forrás: 3szek.ro

Minden út az irodalomhoz vezet: Csíkszeredai Könyvvásár 

Négy napon keresztül ismét a könyveké, az irodalomé volt a főszerep a csíkszeredai Erőss Zsolt Arénában: a 7. Csíkszeredai Könyvvásárt május 12–15. között tartották. A programot könyvbemutatók, irodalmi estek, kiállítások, koncertek, gyerekfoglalkozások, előadások színesítették.

Péntek délelőtt Rofusz Kinga illusztrátor László Noémi Feketeleves című kötetéhez készült munkáiból nyílik kiállítás, ezt követően pedig a kötetet is bemutatják. Ugyancsak várják a fiatal olvasókat is a Koinónia kiadónál megjelent Tomi Kontio A kutya, akit Macskának hívnak című könyvének bemutatójára. 

Könyvbemutatók, beszélgetések A könyvvásár felnőtteknek szóló hivatalos megnyitóját csütörtök este tartották, a jelenlevőkkel Király László, Babérkoszorú- és Kossuth-díjas költő, író osztotta meg gondolatait. A megnyitót megelőzően már elkezdődött a könyvbemutatók sora: délután Bánki Zsolt Kicsi hűség című, a Napkút kiadónál megjelent könyvét, ezt követően Székedi Ferenc Az írógéptől az ICloud-ig című könyvét mutatták be, amely a Hargita Népe Kiadónál jelent meg. Majd az Iskola Alapítvány kiadásában napvilágot látott Mikó Zsuzsanna és Szabó Csaba Magyarnak maradni Erdélyben című könyvének bemutatója, a Mentor Könyvek Kiadónál megjelent Klastrom utca kettő című, Káli István generációs regényének, ezt követően pedig a Bookart Kiadó gondozásában megjelent Bartos Tibor Arany vasmacska című könyvének bemutatójára került sor.

A megnyitó után egy irodalmi est keretében a Hargita Kiadóhivatalnál, a Székely Könyvtár sorozat részeként Király László újból megjelent Kék farkasok című ikonikus regénye kapcsán beszélgetett a szerzővel Zsidó Ferenc szerkesztő és Lövétei Lázár László költő. A könyvvásár első napját Prieger Zsolt és Nagy Katica Pilinszky és én című zenés irodalmi előadása zárta. Péntek délelőtt innovatív oktatási megoldásokat mutatott be tanárok és diákok számára a Mozaik kiadó. Kettős könyvbemutatót tartott az Erdélyi Híradó Kiadó: Borsodi L. Lászlóval az Estére megöregszel és Dimény H. Árpáddal a Fák Daphnénak című kötetéről Zsidó Ferenc, a Székelyföld főszerkesztője beszélgetett. A Csíkszeredai Könyvvásáron az erdélyi Előretolt Helyőrség programjaként négy, az Előretolt Helyőrség Íróakadémiánál nemrég megjelent kötetet is bemutattak. Sántha Attila Ágtól ágig, Muszka Sándor Idegen állat, Bálint Tamás Szennyes és Kozma Attila Az első székely maroktávbeszélő használati utasításai című könyvéről Miklóssi Szabó István író beszélgetett a szerzőkkel. Közreműködik Márdirosz Ágnes színművész. Ezt követően Helikon-délután szerepelt a programban Demeter Zsuzsa főszerkesztő-helyettes, Márton Evelin, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Papp Attila Zsolt, Horváth Benji szerkesztők részvételével és a hónap szerzőjével, Wirth Imrével. Magyary Ágnes a Bookart Kiadónál megjelent Madrid című könyvéről Márton Evelin beszélgetett a szerzővel. A bemutatók során a Gutenberg Kiadónál megjelent László Noémi, Kürti Andrea Darázsolás című könyvét is megismerhették az érdeklődők. A Magvető Kiadónál jelent meg Bodor Ádám Az értelmezés útvesztői című könyve, a szerző a Bookart meghívására érkezett a könyvvásárra, akivel a bemutatón Szabó Róbert Csaba beszélgetett. A pénteki napot Zilahi Csaba Erdélyi magyaRock 1970–2010 című, az Exit kiadónál megjelent kötetének bemutatója zárta, amelyen közreműködött Csutak István (Garabonciás) és a Role zenekar.

Szombaton Gálfalvi Györggyel a Szárnyas malomkövek című, a Bookart Kiadónál megjelent kötete kapcsán is beszélgettek. Ezt követően bemutatták Dezső László Medve című könyvét, a szerzővel Bereczki Szilvia újságíró és Bereczki Leonardo medveszakértő beszélgetett. A délután folyamán a Kalligram Kiadó irodalmi estjén Mészáros Sándorral, Markó Bélával és Havas Julival találkozhattak az olvasók. 

Irodalmi Karaván Második alkalommal érkezett Erdélybe a Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programja, az Irodalmi Karaván, amely az egységes magyar nyelv és kultúra ügyét szolgálja a hagyományos és kortárs magyar irodalom bemutatásával.

Péter Beáta

Forrás: Liget.ro

Vajon Nagyi Sepsziszentgyörgyön – Szabó Róbert Csaba gyerekkönyvének bemutatója

Fotó: Szent György Napok /facebook

Április 27-én, szerdán 12 órakor Szabó Róbert Csabával találkozhattak a diákok a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A közönségtalálkozón Farkas Kinga, a Cimbora folyóirat főszerkesztője faggatta az írót.

A Látó Szépirodalmi Folyóirat szerkesztőjének Vajon Nagyi című gyerekkönyveit mutatták be a gyerekeknek.

Fotó: Szabó Róbert Csaba /facebook

Az író így nyilatkozott a közösségi médián a Szentgyörgyi Napok keretén belül szervezett eseményről: “Mert gyerekkönyvszerzőnek lenni jó… Sepsiszentgyörgyön is!”.

Marosvásárhelyen köszöntötték a 80 éves Gálfalvi Györgyöt!

This image has an empty alt attribute; its file name is Screenshot-2022-04-28-at-12.07.57-1024x679.png

Tegnap, április 27-én, szerdán sor került az immáron 80 éves Gálfalvi Györgyöt köszöntő ünnepségre Marosvásárhelyen, pontosabban a Bernády-Házban. 

A József Attila-díjas romániai magyar írót előbb Markó Béla, a Románinai Írók Szövetsége Marosvásárhelyi Fiókjának elnöke és Kovács András Ferenc, a Látó Szépirodalmi folyóirat szerkesztője, köszöntötték. Ezt követően átadásra került Kákonyi Csilla festőművész Gálfalvi Györgyről készült portréja is, amelyet ünnepélyesen Bálint Zsigmond adott át.

A rendezvényen ifj. Király István, a Mentor Könyvek Kiadójának igazgatója és Hajdú Áron a Bookart Kiadó alapítója is megszólalt és köszöntötte az ünnepeltet. 

Gálfalvi György szavait beszélgetés követte, majd zárásként a Szárnyas malomköveink című új esszékötetéből olvasott fel.  

This image has an empty alt attribute; its file name is Screenshot-2022-04-28-at-12.09.28-1024x685.png
This image has an empty alt attribute; its file name is Screenshot-2022-04-28-at-12.10.33-1024x682.png
This image has an empty alt attribute; its file name is Screenshot-2022-04-28-at-12.10.50-1024x682.png
This image has an empty alt attribute; its file name is Screenshot-2022-04-28-at-12.11.05-1024x682.png
This image has an empty alt attribute; its file name is Screenshot-2022-04-28-at-12.11.26-1024x681.png

Fotók: Gáspár Attila

MEGJELENT A HELIKON MÁSODIK MÁRCIUSI SZÁMA

Megjelent a Helikon második márciusi, 2022/6-os lapszáma, benne Győrfi Kata és Ayhan Gökhan versei. Mózes Attila születésének 70. évfordulójáról Papp Attila Zsolt emlékezik meg vezércikkében, tanulmányt Antal Balázs ír Mózes Attila nagyelbeszéléseiről. Továbbá Szenkovics Enikő interjúja olvasható Hans Bergel erdélyi szász íróval, költővel, aki 2022. február 26-án hunyt el. Az interjút a szerző A herceg három halála című prózájának kíséretében közöljük.

Verset közöl továbbá Lövétei Lázár László, prózát Bene Zoltán és Wirth Imre, esszét Demeter M. Attila. „Képzelt interjút” Borcsa János közöl Boér Gézával a költő születésének 70. évfordulója alkalmából. A Ráolvasásban Vida Gábor ír az Ezeregyéjszaka meséiről. A Pavilonban Tóháti Zsuzsa versei és Nagy Tímea prózája olvasható. Interjút Sánta Miriám közöl Ozsváth Zsuzsával, továbbá Sánta Miriám Nem csak fekete humor című esszéje olvasható Ozsváth Zsuzsa Előző részek című kötetéről.

A Kinematográfban Szántai János ír az MMA Magyar filmek 1896-2021 című kézikönyvéről, a Theátrumban Bartha Réka ír az ukrajnai operettszínészek helyzetéről. Kritikát Tankó Andrea közöl Háy János Mamikám című regényéről, fülszöveget Dimény Patrícia jegyez Szolcsányi Ákos Piros című kötetéről, Krusovszky Dénes Hemingway szalvétája című kötetéről Pataki-Péter Sándor ír.

Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás rövid esszéje olvasható, az Artefaktumban Kányádi Iréne ír az EMŰK tematikus válogatásáról, amely IttMást – Romániai magyar képzőművészet 1975 és 1989 között címmel volt megtekinthető Sepsiszentgyörgyön, és amellyel jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://bit.ly/3Isawt6

MEGJELENT A MÁRCIUSI LÁTÓ

Megjött a nyomdából a 2022. márciusi Látó, az alábbi tartalommal:

VERS, PRÓZA

Mărcuțiu-Rácz Dóra: múzsáimnak, szeretettel (Vers)

Darvasi László: Tragédia a fürdőházban (Regényrészlet)

Ozsváth Zsuzsa: Gazember, belépő (Vers)

Zeck Julianna: Levél; Útitárs; Metamorfózis (Novellák)

Boda Edit: Visszamese; Vissza se nézz; Advent. Este; Mozgásgyakorlat (Versek)

Magyary Ágnes: Séta az időben (Regényrészlet)

Kézdi Imola: Egyedül; A vég; Manik űr; Csendes; Boldogít; Hiába minden (Versek)

Móritz Mátyás: Éjjeli táplálék; Csontzene az öreg és kiszáradt, Szent Imre téri szökőkút mellett; A mögöttes tartalmat illetően (Novellák)

Borsodi L. László: Szívverés; Lábnyom; Olyan messze (Versek)

Bánfai Zsolt: Áttűnések; Körtánc; Dagerrotípia; Tükörélmény (Versek)

Németh Gábor Dávid: Száradás; Édes rontás; Szellemcsaládfa (Versek)

Szabó R. Ádám: Sakk; Rozsé és a messiás (Novellák)

Nagy Zalán: Szélcsend után; Madártávlatból (Versek)

Garaczi László: Weszteg (Regényrészlet)

Géczi János: Tanulságok (Vers)

DOKUMENTUM

Szabó Róbert Csaba: „Tegnap vadászni voltam, tisztább és keményebb vagyok, mint rendesen” (Válogatás Székely János 1964-es szerkesztői leveleiből)

SÉTATÉR

Novák Éva: Félelem és más jelenlétek

KLIKKREC

Amik Annamária – György Andrea: Kétarcú Caracas (Karina Sainz Borgo: Megy le a nap Caracasban)

Láng Zsolt – Tamás Dénes: Kiélezett kérdések (Bartók Imre: Lovak a folyóban)

DELEATUR

Vida Gábor: Ó, Jack!

TALÁLT VERS

Jékely Zoltán: Gyermek a hóban

NÉVJEGY

Mărcuțiu-Rácz Dóra

A lapszám teljes tartalma a oldalán olvasható (https://www.szofa.eu/olvasoterem/lato), utólag a www.lato.ro honlapunkra is felkerül. A nyomtatott folyóirat általában az alábbi könyvesboltokban kapható:

Gutenberg könyvesboltok (Marosvásárhely, Csíkszereda, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy), Gemma Book Café, Antikvárius (Marosvásárhely), Gaudeamus könyvesbolt, Idea könyvtér, Cărturești Cluj (Kolozsvár), Írók boltja (Budapest).

MEGJELENT A HELIKON ELSŐ DECEMBERI, 2021/23-AS LAPSZÁMA

Megjelent a Helikon első decemberi, 2021/23-as lapszáma, benne Karácsonyi Zsolt vezércikke, Túros Eszter interjúja Márton Árpád festőművésszel. Verset közöl Keszthelyi György, Tamás Dénes, prózát Mester Györgyi, Lakatos-Fleisz Katalin, tanulmányt Cseke Péter és Kabdebó Lóránt. Traci Brimhall verseit Márton Ágnes fordításában közöljük.A Pavilon 420-ban Biró Sára és Szabay Boglárka versei, valamint Balázs Hanna Imola rövidprózája olvasható, Andrei Dósa Ierbar című regényéből Horváth Benji fordításában közlünk rövid részletet. A Stelláriumban Codău Annamária ír Lucia Berlin Este a paradicsomban című kötetéről. A Kinematográfban Ferenczi Szilárd ír a Természetes fény című filmről, a Theátrumban a Helikon által kiírt A maszk mögötti áhítat című színházkritika pályázat harmadik helyezettje, Nagy László Zsolt írása olvasható. Kritikát Borsodi L. László közöl Király Zoltán Lassú című kötetéről, fülszöveget Tankó Andrea jegyez Kézdi Imola Miniallűrök című kötetéről, Kormányos Ákos Töredezettségmentesítés című kötetéről Mărcuțiu-Rácz Dóra ír. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás rövid esszéje olvasható, az Artefaktumban Székedi Ferenc ír a Márton Árpád 80. születésnapját köszöntő jubileumi kiállításról, amelynek anyagával jelenlegi lapszámunkat illusztráltuk.A lapszám teljes tartalomjegyzéke az alábbi hivatkozáson érhető el: https://www.helikon.ro/…/uploads/2021/12/tartalom21-23.pdf

MEGJELENT A LÁTÓ DECEMBERI SZÁMA!

VERS, PRÓZA

Demény Péter: Szomolány (Vers)

Vermesser Levente: Töprengés a kapu előtt (Vers)

Mátyus Melinda: Az enyém (Elbeszélés)

Fehér Imola – Simonfy József: Kétlelkes négykezesek (Versek)

Tófalvi Zselyke: Hűtőmágnes (Novella)

Koman Zsombor: Réunion; Te engemet, én tégedet; Múzeum; Kád; Köszöntő; Maradék; Könyörgés (Versek)

Imre Eszter: A csillagvölgyi patikus felesége (Regényrészlet)

Nagy Zalán: Nem szeretem a boldogságot; A szobámban minden (Versek)

Vida Gábor: Szükségállapot (Novella)

Molnár T. Eszter: A korpusz rekonstrukciója (Vers)

Láng Orsolya: Az örökítő (Vers)

DOKUMENTUM

Markó Béla: Az illúziók fölöttébb szükséges voltáról

Hogyan született az Ötödik évszak? (Szerkesztői levelek 1980-ból)

FÓRUM

Szilágyi Márton: Egy indulatos élet regénye (Tolnai Lajos: A sötét világ)

MÚZEUMLÁTÓ

Patkó Éva: Svájci túra

KLIKKREC

Láng Zsolt – Tamás Dénes: Vértől csöpögő geometria (Roberto Bolaño: 2666)

TALÁLT VERS

Arthur Rimbaud: Történelmi este (Weöres Sándor fordítása)

NÉVJEGY

Codău Annamária

A lapszám teljes tartalma a Szófa (www.szofa.eu) oldalán olvasható hamarosan, illetve utólag a www.lato.ro honlapunkra is felkerül. A nyomtatott folyóirat általában az alábbi könyvesboltokban kapható:

Gutenberg könyvesboltok (Marosvásárhely, Csíkszereda, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy), Gemma Book Café, Antikvárius (Marosvásárhely), Gaudeamus könyvesbolt, Idea könyvtér, Cărturești Cluj (Kolozsvár), Írók boltja (Budapest).

BÁN ZSÓFIA ÉS LÁNG ZSOLT KAPJÁK A FÜST MILÁN-DÍJAT

A kétévente prózaíróknak kiosztott Füst Milán-díjat 2021-ben Bán Zsófia és Láng Zsolt kapja, közölte a kuratórium döntését a Litera.hu.  

Az elismerést Füst Milán emlékére alapította özvegye, Helfer Erzsébet 1975-ben, azoknak a költőknek és íróknak a díjazására, akik az „egyetemes emberi értékeket magas művészi színvonalon képviselik”. Az elismerést kétévenként felváltva osztják költők és prózaírók számára.

A prózai kuratórium első elnöke Örkény István volt, őt Cseres Tibor követte. 1993 óta Sándor Iván a kuratórium elnöke, tagjai pedig előzőleg Budai Katalin és Földényi F. László voltak, Budai Katalin halála után helyét Márton László vette át.

A díjazottak laudációja a Litera.hu-n olvasható, Bán Zsófiát Németh Gábor méltatta, Láng Zsoltot pedig Szilágyi Zsófia laudálta.

MEGJELENT A DECEMBERI SZÉKELYFÖLD!

A tartalomból:SzépirodalomMárton Ágnes: VersekOrcsik Roland: Házi kedvencTatár Sándor: VersekBalázs Attila: Kárókatonák daloskönyveRăzvan Petrescu: Kioldás (Bertóti Johanna fordítása)Bangha Mónika: Piros magassarkúVári Csaba: VersekVasas Tamás: VersekFellinger Károly : VersekDemeter Arnold: VersekCsikós Attila: Lenni birtokosszerkezetbenPintea László: Sárga virágokNádasi Krisztina: A dzsinnCzegő Zoltán: VersekFehér Imola: LélekfürtökVölgyi Anna: VersekPályakép„Én minden voltam Szentléleken” (Simó Márton beszélgetése Balázsi Dénes nyugalmazott magyartanárral, helytörténésszel)KödoszlásNagy Emőke: A Nagy Szent Család kultusza a késő középkori Magyarországon, és annak székelyföldi vonatkozásaiUjjlenyomatMásréti Kató Zoltán: Pokolsár I.Alma MaterTánczos Vilmos: A másik tekintetében. (Emlékezés Eigel Ernő tanár úrra)SzemleSzékelyföld-díjak, 2021Bene Adrián: Bentlakás az időben (Tamás Dénes: Az élő ház)Borsodi L. László: A leheletnyi szótól a holtak sötétlő ligetébe (Orcsik Roland: Legalja)Lőrinczi Dénes: Rendvédelem Maros-Torda vármegyében – Könyv a kakastollas csendőrökről (Nemes Gyula: Népem biztonságát őrzöm)A Székely Könyvtár 96–100+ köteteiről (Benkő József: Transsilvania specialis, Földi István: Századelő az udvartereken, Gazda József: A XX. század, ahogy megéltük, Király László: Kék farkasok, Egyed Emese: Válogatott versek, Siklódy Ferenc: Könyvjegyek II.)Máriás József: Sorsantológia – versben elbeszélve (Boros Erika: Köszörű-időben. Itthontól – Otthonig. Egy nemzetként – két hazában, 1920–2020)A lapszám illusztrációit Szentes Zágon In the Concrete NYC visions fotósorozat anyagából válogatták.

ELHUNYT ION NETE ÍRÓ

Megrendüléssel búcsúzunk a november 29-én elhunyt írószövetségi
kollégánk, Ion Nete írótól, újságírótól.

Ion Nete1938. augusztus 28-án született a Vâlcea megyei Pesceana községben.

Egyetemi tanulmányait a bukaresti egyetem román nyelv és irodalom
szakán végezte. Az Informația Harghitei újság munkatársa, majd a
Hargita Megyei Kulturális Felügyelőség tanácsosa volt.

1970-ben debutált az AMFITEATRU cimű lap hasábjain. Számos
román irodalmi folyóiratban közölt (Luceafărul, Vatra, Ateneu,
Academia Bârlădeană, Asta, Agero, Asymetria, Hargita Népe,
Székelyföld).

2003-tól a Román Írószövetség tagja volt. 2014-ben elnyerte a
Romániai Írószövetség marosvásárhelyi Fiókjának  próza díját.

Széles látókörű gondolkodóként, sokoldalú érdeklődésű értelmiségiként
a romániai kultúrélet meghatározó személyiségei közé tartozott.

Emléke legyen áldott.

A Romániai Írók Szövetségének Marosvásárhelyi Fiókja

LÁTÓ-NÍVÓDÍJAK 2021

2021-ben harmincadik alkalommal osztja ki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége a lapban publikált szerzők közül válogatva évzáró nívódíjait. Huszonkilenc év alatt közel 90 alkotó vehette át vers, próza, esszé és debüt kategóriában a pénzjutalommal járó elismerést. A nívódíj 2019-től az 1000 dollárral járó Jackovics-díjjal bővült, amelyet a legjobb dráma szerzőjének oszt ki a szerkesztőség.A nívódíjak átadására 2021. december 9-én, csütörtökön 18 órától kerül sor a marosvásárhelyi Bernády Házban. 2021-ben BABICZKY TIBOR, HORVÁTH PÉTER, IMRE ESZTER és NAGY ZALÁN veheti át a Látó-nívódíjjal járó pénzjutalmat. A Jackovics-díj idei nyertese IOANA HOGMAN, akinek drámáját Máthé Barbara és Stekbauer-Hanzi Réka fordításában olvashattuk a 2021-es SzínházLátóban. Az est házigazdája: Vida Gábor. Laudációt mond: Codău Annamária, Demény Péter, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Szabó Róbert Csaba. Ioana Hogman Szeretem a Szusit című drámáját felolvassa: Codău Annamária, Demény Péter, Láng Zsolt és Szabó Róbert Csaba.A Látó-nívódíjat először 1992-ben osztották ki, az előző Látó-évfolyam legjobbnak ítélt szerzőit tüntetve ki az elismeréssel. Eddigi díjazottak: Aczél Géza, Amik Annamária, André Ferenc, Áfra János, Balázs Imre József, Bálint Tamás, Benedek Szabolcs, Bodor Ádám, Bogdán László, Boros Kinga, Burus János Botond, Codău Annamária, Demény Péter, Dimény Lóránt, Domokos Géza, Egyed Emese, Farkas Wellmann Éva, Ferenczes István, Fekete J. József, Fekete Vince, Gagyi József, Gulyás Miklós, György Alida, György Andrea, Hajdú Farkas-Zoltán, Hatházi András, Horváth Előd Benjámin, Jakabffy Tamás, Jánk Károly, Jánosházy György, Kántor Péter, Karácsonyi Zsolt, Kányádi András, Kelemen Hunor, Kenéz Ferenc, Kész Orsolya, Kincses Réka, Kinde Annamária, Király Kinga Júlia, Király László, Kisgyörgy Réka, Korpa Tamás, László Noémi, a Láthatatlan Kollégium hallgatói, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Lövétei Lázár László, Magyary Ágnes, Márton László, Máté Angi, Mátyus Melinda, Mihály Emőke, Mihálycsa Erika, Molnár Vilmos, Mózes Attila, Murvai Béla, Nagy Attila, Ozsváth Zsuzsa, Parti Nagy Lajos, Papp Sándor Zsigmond, Romhányi Török Gábor, Salat Levente, Sebestyén Mihály, Selyem Zsuzsa, Simonfy József, Szakács István Péter, Székely Csaba, Székely Örs, Szepesi Attila, Szilágyi Júlia, Szöllősi Mátyás, Tamás Dénes, Térey János, Tibori Szabó Zoltán, Tófalvi Zselyke, Tompa Gábor, Tóth Mária, Vallasek Júlia, Varga Illés, Varga László Edgár, Váradi Nagy Pál, Vári Csaba, Veress Dániel, Vermesser Levente, Visky András, Visky Zsolt, Zalán Tibor, Závada Péter, Zoltán Gábor.A Jackovics-díjat eddig Ayhan Gökhan és Papp András vehette át.Megjegyzendő, hogy a díj történetének első évében a romániai magyar szellemi élet műhelyei, a média jelentős intézményei és személyiségei iránti megbecsülésként Látó-díjban részesült a Balogh Edgár vezette Romániai Magyar Irodalmi Lexikon munkaközössége, a marosvásárhelyi Rádió kulturális szerkesztősége, Jászberényi Emese személyében és Makkai János, a Népújság főszerkesztője rangos publicisztikai tevékenységének elismeréseképpen.A rendezvény és a díj támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Bethlen Gábor Alap, Aranka György Alapítvány.—Imre Eszter, Babiczky Tibor (fotó: Huszár Dávid/Népszava), Horváth Péter (fotó: Bazánth Ivola), Ioana Hogman, Nagy Zalán.FACEBOOK-ESEMÉNY LEÍRÁSALátó-nívódíjak 2021Szeretettel meghívjuk Önt a Látó szépirodalmi folyóirat díjátadó ünnepségére 2021. december 9-én, csütörtökön 18 órától a Bernády Házba.2021-ben harmincadik alkalommal osztja ki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége a lapban publikált szerzők közül válogatva évzáró nívódíjait. Huszonkilenc év alatt közel 90 alkotó vehette át vers, próza, esszé és debüt kategóriában a pénzjutalommal járó elismerést. A nívódíj 2019-től az 1000 dollárral járó Jackovics-díjjal bővült, amelyet a legjobb dráma szerzőjének oszt ki a szerkesztőség.2021-ben Babiczky Tibor, Horváth Péter, Imre Eszter és Nagy Zalán veheti át a Látó-nívódíjjal járó pénzjutalmat. A Jackovics-díj idei nyertese Ioana Hogman, akinek drámáját Máthé Barbara és Stekbauer-Hanzi Réka fordításában olvashattuk a 2021-es SzínházLátóban.Az est házigazdája: Vida Gábor. Laudációt mond: Codău Annamária, Demény Péter, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Szabó Róbert Csaba.Ioana Hogman Szeretem a Szusit című drámájából részletet olvasnak fel: Codău Annamária, Demény Péter, Láng Zsolt és Szabó Róbert Csaba. Közreműködik: Patkó Éva, Mihai Păcurar és Stekbauer-Hanzi Réka.A rendezvény és a díj támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, Bethlen Gábor Alap, Aranka György Alapítvány.A rendezvényen az aktuális járványügyi intézkedések érvényesek: a belépés feltétele az oltásigazolvány felmutatása, illetve a maszk viselése. A helyek száma korlátozott. Megértésüket köszönjük!

MARKÓ BÉLA, SZARVAS MELINDA ÉS CSERKUTI DÁVID KAPTÁK A SZÉPIRODALMI FIGYELŐ-DÍJAKAT

  1. november 26-án, a budapesti Magyar Műhely Galériában adták át a 2019‒2020-as Szépirodalmi Figyelő-díjakat. A száz éve született Pilinszky János előtt tisztelgő kiadvány bemutatójával egybekötött ünnepségen Markó Béla költő, Szarvas Melinda irodalomtörténész, kritikus és Cserkuti Dávid képregénykészítő részesült az elismerésben.

Házsongárdi kalauz című vers ‒ az egyéni elmúlás szemléletes képét nyújtva mindvégig ‒ zárlatában az individuális beállítás nyelvtani egyes számát úgy tudja a közösségi általánosság többes számának tájékozódási horizontjára átemelni, hogy igazsága, érvényessége történetfilozófiaivá szilárdul” – fogalmazta meg Markó Bélának eredetileg a Székelyföld 2019/8. számában publikált, majd a Szépirodalmi Figyelő 2019/5. számában utóközölt verse kapcsán Zsávolya Zoltán, a lap szemle rovatának szerkesztője.

Idén második alkalommal egy, a Szépirodalmi Figyelő tanulmány- vagy kritikarovatában publikáló szerzőt is Szépirodalmi Figyelő-díjjal tüntettek ki. „Szarvas Melinda munkássága a – hangsúlyosan – magyar vajdasági irodalom kidolgozásában ragadható meg. Ennek egyik sajátos példája a kulturális gravitáció modellje, amelyet a szerző éppen a térségileg elválasztott közegek és ezt az elválasztást mesterségesen is fenntartó értelmezői közösségek közti viszonyrendszerként ír le és értelmez” – fejtette ki méltatásában Pataki Viktor, a Szépirodalmi Figyelő tanulmány rovatának szerkesztője.

A képregény mint médium előtti tisztelgésként a Szépirodalmi Figyelő-díjat immáron harmadik alkalommal adták át képregényalkotónak is. Az elismerést Dudás Győző és László Márk után ezúttal Cserkuti Dávid vehette át Hogy elérjek a napsütötte sávig című Petri György-adaptációjáért. „Cserkuti Dávid munkájával különleges árnyalatokat nyer a vers; megelevenedik. A gomolygó lépcsősorok, melyek a teljes reménytelenségből egy napsütötte kilátástalanságba vezetnek, a pulzáló, intenzív képek kilencszázhatvanegy nyári hajnalát mutatják be. A sok szöveg ellenére az alkotó ritmust ad a vizualitásnak, irányít, de megmarad az egyensúly. A komor, sötét tónusok és a rajzstílus kellően csúnya-groteszk hatást kölcsönöz, melyből a végül megjelenő fény segítségével áttör egyfajta tisztaságba” ‒ mondta laudációjában Demus Zsófia, a Szépirodalmi Figyelő képregény rovatának szerkesztője.

Az est második felében Veréb Árnika és Vass Norbert szerkesztők mutatták be a Százsoros Pilinszky Jánosnak című kiadványt, amelyben huszonöt költő négysorosa olvasható. A rendhagyó, a költő századik születésnapjára megjelent „ötvenkezes” költeményt tartalmazó, száz példányban megjelent egyedi könyvtárgy jelképes, 1921 forintos áron megvásárolható a kiadótól, de elolvasható a SZIFONline oldalán is.

KINEVEZTÉK A ROMÁN KULTURÁLIS INTÉZET ÚJ VEZETŐSÉGÉT, WEINBERGER ATTILA ALELNÖK LETT

Hétfőn kinevezte a szenátus a Román Kulturális Intézet (ICR) új vezetőségét. Az elnök Liviu Jicman lett, az alelnöki tisztségeket Mirel Taloş és Weinberger Attila töltheti be. Emellett a 14 vezetőtanácsi tagot is megválasztották.

A szenátus ülése fizikai jelenléttel zajlott, az ICR új vezetőségét titkos szavazással választották meg. A plenáris ülés előtt a felsőház külügyi és a kulturális szakbizottságai meghallgatták a jelölteket.

Az ICR elnöki tisztségére a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által javasolt Liviu Jicman 81 támogató voksot kapott, és 36-an szavaztak ellene. További jelöltek voltak: Andrei Novac (a Romániai Írószövetség jelöltje) és George Pleşu (a Mentsétek meg Romániát Szövetség jelöltje).

Az alelnöki tisztségre a PSD által jelölt Mirel Taloşt 90 támogató és hét ellenszavazattal, az RMDSZ jelöltjét, Weinberger Attilát 80 támogató és 14 ellenszavazattal választották meg. A nagyváradi születésű Weinberger Attila (művésznevén AG Weinberger) blueszenész és zeneszerző jelenleg a bukaresti Állami Zsidó Színház művésze, több lemeze jelent meg, ugyanakkor számos színházi előadás zeneszerzője.
A parlamenti frakciók által jelölt és megválasztott vezetőtanácsi tagok: Gabriela Alexandrescu (PNL), Demeter András kulturális államtitkár (RMDSZ), Andrei Dîrlău (AUR), Dragoş Neamu (USR), Emil Pantelimon (PNL), Dumitru Preda és Valeriu Şuşnea (PSD). Az alkotói szervezetek által jelölt és megválasztott vezetőtanácsi tagok: Benoni Ioan Cărmăzan, Aurelia Corbeanu, Damian Dumitru, Petru Lucaci, Ileana Tureanu, Ulpiu Vlad és Răzvan Voncu. maszol.ro

MARKÓ BÉLA-ESTTEL LÉPETT SZÍNPADRA BOGDÁN ZSOLT A 27. MAROSVÁSÁRHELYI NEMZETKÖZI KÖNYVVÁSÁRON

Markó Béla verseinek sajátos antológiájával lépett színpadra egy újabb önálló esten Bogdán Zsolt. A “Saját Faust” bemutatójára a 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretén belül, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében került sor. Az emlékezetes Dsida- és Ady-estek után a Kolozsvári Állami Színház Jászai Mari- és Uniter-díjas színművésze arra vállalkozott, hogy az idén 70 éves Markó Béla lírai életművének teljes keresztmetszetét bemutassa.

Az előadás címéről Bogdán Zsolt így vallott: „Hogy miért Saját? És miért Faust? Hogy címadóként miért épp erre a verscímre esett a választásom? Talán mert úgy érzem, összecseng, összefog, mert szerzőt és előadót, meg előadói szándékot egyaránt jelez. Hiszen „Saját”, mert Markó Béla saját verseit mondom, miközben én is sajátommá teszem őket, és „Faust” is, mert ennek az az ára, hogy a szerző a műveit, jómagam pedig előadóként testemet-lelkemet eladjuk egymásnak ennek az előadásnak az erejéig.” Az előadás után a könyvvásár riportere, műsorvezetője két külön interjúban rögzítették a szerző és az előadó gondolatait a produkcióról.
Az előadást magát nem közvetítették élőben a szervezők, azonban Demény Péter író Facebook-bejegyzése tökéletesen megragadja az est hangulatát, a versek és a közönség találkozásának atmoszféráját.”Bogdán Zsoltot nemes anyagból mintázták. Mélybarna tekintete, szépen ívelt keze, pompás arcéle még a megszólalása előtt magával ragadja a nézőt. Sok színész a tehetségével válik közvetítővé földiek és égiek között – ő kétségtelen tehetsége nélkül is már jelent valamit. Bartis-műsorát sajnos nem láttam, számomra tehát ez az első alkalom, hogy kortárs alkotó műveit szólaltatja meg. Alkata, kisugárzása jót tesz a többnyire önreflexív, epikus, tanulságos Markó Béla-verseknek. Kövesdy István rendezővel együtt úgy kapcsolja össze őket, hogy kiadjanak egy lelki-idegi történetet, egy verses szellemi önéletrajzot. Ha egyetlen momentumot kellene kiemelnem, akkor azt emelném ki, ahogy az egyre szűkülő hazát mondja Bogdán, A haza milyen? című verset. Valóban elszűkül körülötte a tér és benne a teste: ez a kiemelkedően nagy színész úgy tud bánni szöveggel és testtel, ahogy nem sokan mások” – írja Demény Péter.

A “Saját Faust” előadásban “kibomlanak a hazáról, tücskökről, festményekről, szobrokról, háborúkról, Istenről, Erdélyről, Magyarországról és mindenről szóló versek, igazuk mellé még egy igazat nyernek. Ilyen esteken jön rá ismét az ember, hogy verset mondani az tud, aki tud verset olvasni is. Bogdán jókedvű, lendületes, finom hangsúlyozású műsora éppen olyan egyedi, mint minden igazán, mélyen átélt, a rátalálás és felfedezés izgalmával, az elemzés arányérzékével mondott vers” – zárja gondolatait Demény Péter. Transindex.ro

ÖT SZÁZALÉKRA CSÖKKEN AZ ELEKTRONIKUS KÖNYVEK ÁFÁJA ROMÁNIÁBAN

Elfogadta a november 16-ai ülésén a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely 5 százalékra csökkenti az elektronikus könyvekre kivetett áfát.

A tervezetet 302 támogató szavazattal, egy tartózkodás mellett szavazta meg az alsóház, amely döntő törvényhozási fórum ebben a kérdésben.

A törvény értelmében a fizikai formátumú (papír alapú vagy CD-n, más multimédiás eszközön forgalmazott) könyvek áfájával egy szintre, 5 százalékra csökkentenék az elektronikus tankönyvek, könyvek, újságok, folyóiratok forgalmi adóját.

A jogszabály célja az olvasási kedv növelése, főleg a fiatalok körében, akik széles körben használnak olyan elektronikus eszközöket, mint az okostelefonok, a tabletek vagy az e-book olvasók.

A törvény 2022. január elsejétől lép hatályba.- a Maszol.ro portálról