77730_126584944068911_2839723_oMÁRCIUSI LAPAJÁNLÓNK:
X.: Kerékgyártó István: Gólya Ármin kalandjai Isten tenyerén, mely olykor kérges
(regényrészlet) [Kalligram]
Gólya Ármin kalandjai végtelenül szórakoztatóak. Kerékgyártó István pikareszk regénye könnyed és humoros, szinte “eteti magát”. Ismerős alakokkal dolgozik: buta amerikai, forróvérű katonafeleség, szemes magyar vándor legény, neki áll a… világ. Jó érzékkel keveri a pikareszk jellemzőit a modern trópusokkal. Mindez némi útikönyvből lopott francia kultúrával meghintve és könnyed erotikus felhanggal tálalva. Kivételesen jó írás azoknak, akiknek kell egy kis emlékeztető, hogy néha azon is lehet nevetni, ami rossz.
IX.: Egy szó mögött.
Somoskői Beáta ajánlója Mészöly Ágnes Fekete nyár című regényéről.
(Recenzió) [Alföld]
A Tilos az Á könyveitől nem idegen a bevállalós témaválasztás, a Fekete nyár azonban különösen rizikós fába vágja a fejszéjét. A történet egy fiktív anime és egy tizedikes lány életének párhuzama, központi témái pedig az élet és a halál, az előítéletesség és az elfogadás. Somoskői Beáta kiemeli azt is, hogy a regényben távol-keleti, sumér, germán és magyar folklór keveredik akárcsak egy mai tizenéves fantáziavilágában, akire számos földrész popkultúrában feldolgozott mondavilága hat. Ráadásul mindez egy vallásos családi háttér előtt. Igazán lebilincselő ajánló, a regény pedig máris a kosárba került.
VIII: Száraz Pál: Táncoló tüzek
(novella) [Székelyföld]
Száraz Pál mesél. Megnyugtat, elvarázsol, egy percig sem veszi túl komolyan magát. Még a szóhasználata is a műmesék hangulatát idézi. A novellában mégis van egy gondolat, ami a fantasy és a science fiction birodalmához közelíti a szöveget. A lápi lidércek az egyik pillanatban még mitikus varázslények, akik az örökösnőt rémisztgetik, a másikban már petróleumgőzben égő füvek, melyek megbízhatóan jelölik, hol érdemes olaj után kutatni. A lidércek vitték sikerre a mérnök tervét – és boronálták össze az örökösnővel -, vagy a tudomány és a véletlen? A mesékben az a legjobb, hogy nem kell választanunk.
VII: Balássy Fanni versei
(vers) [Látó]
Balássy Fanni három versét (Március, Ár-apály, Füstbe ment) a halált megelőző pillanatok különös realitása-szürrealitása köti össze. A költemények a nagypapa elvesztését dolgozzák fel, de nem a megszokott retrospektív nézőpontból, hanem a “még van, már nincs” abszurd pillanatából. A versekben közös az asztal szélén ingadozó üvegpohár feszültsége, melyet semmi nem menthet meg a zuhanástól, az ember mégis ösztönösen utána kap, és mozdulat közben már felkészül a csörömpölésre. Izgalmas, őszinte szövegek kötődésről, szeretetről, elengedésről.
VI: Juhász Zsuzsanna: Az anyám szoknyája; Bálványidomítás; Kenyéren és vízen
(Novella) [Tiszatáj]
Juhász Zsuzsanna rövid novellái erős, keserű női szövegek. Az anyám szoknyája metaforikus novella a magányról, társas magányról, hiszen az elbeszélő közvetlenül szól valakihez, még, ha a monológra nem is érkezik válasz. A központi metafora, a birsalmasajt azonban nem csak depresszív kép, hanem példa, remény is, hogy magányosan, kiszáradva is őrizni lehet valamit a gondtalannak hitt gyermekkorból. A Bálványidomítás bibliai történeteket, isten büntetéseit gondolja újra, a monologizáló “én” azonban most egy anya, akinek lánya – ismerős helyzet – fejvesztve menekül külföldre, hátra sem akar többé nézni. A Kenyéren és vízen szomorú, fájdalmas szöveg, A szolgálólány meséjével vetekszik. Igazán felkavaró olvasmány azok számára, akik nyitottak a feminista diskurzusra.
V.: Ady András versei
(vers) [Székelyföld]
Aki írt már idegen nyelven vagy napi szinten beszél egy második nyelvet, annak ismerős a helyzet, mikor a gondolat az egyik nyelven kezdődik és a másikon fejeződik be. Talán, mert adott esetben pontosabb kifejezésnek érezzük az idegen nyelvi szót, mint a szótárbeli magyar változatát, talán, mert bizonyos dolgokat könnyebb idegen nyelven bevallani, akárcsak egy álarc mögött. Ady András szövegei ezzel a kettősséggel játszanak. Érdemes megfigyelni, milyen természetességgel fut át magyarból angolba, az ív és a lendület meg sem bicsaklik. Izgalmas példa arra, hogyan vetkőzi le a költő az idegen nyelvvel gyakran együtt járó modorosságot, második személyiséget, hogy marad mindkét nyelven önmaga.
IV: Hatházi András: Mítú
(novella) [Látó]
Hatházi András szövege átmenet a próza és a líra között. Megjelölése szerint novella, ám rövid sorai, szakaszolása az egysoros bekezdések/versszakok a szabadvers és a prózavers határára viszik. Tagadhatatlanul fontos téma: hogyan dolgozzuk fel a szexuális zaklatást? Egy kéretlen fenékbe markolás épp elég ahhoz, hogy meghatározza valaki életét, hogy évtizedek múltán is kísértse. Főleg, ha semmilyen segítséget nem kap a feldolgozásra, sőt, szavai sincsenek rá. Nem számít, hogy eltelt közben egy élet, nem számít, hogy a bántalmazó talán már nem is emlékszik az egészre. Képtelenség felmérni, mekkora károkat okozhat a legkisebb vicc is. A sérelmeket pedig nem lehet örökké elnyomni.
III: Ferencz Győző: Itt folytatódik pár dolog
(tanulmány) [Tiszatáj]
A márciusi Tiszatáj központi szereplője Tandori Dezső, különösen a költő 2014-ben írt Mint egypont versek: agypont versek című ciklusa, mely a Tiszatáj hasábjain olvasható először. A kísérő tanulmányok közül Ferencz Győző munkáját emelem ki, amely egyfelől elemzési, megfejtési kísérlete a Százhuszadik születésnapra című Tandori versnek, másfelől azt domborítja ki, milyen lehetett Tandori barátjának lenni. Érzékenyen ír arról a különleges, személyes jelenlétről, melyhez nem volt szükséges a személyes jelenlét, és amelyen épp ezért nem a halálnak sincs hatalma.
II.: Gurubi Ágnes: Másik isten
(regényrészlet) [Kalligram]
A márciusi kalligram központi témája a szexualitás. Gurubi Ágnes szövegében is nagy hangsúlyt kap a testiség, mégsem mondanám, hogy ez a központi eleme. A részlet sokkal inkább szól veszteségről és hiányról – nagypapa -, egymásra találásról és lehetetlen kapcsolatokról – szerető -, mindez több generációs mintákon keresztül. A nagymama élete szerelme meghal, az elbeszélő lelki társa nem meri odaadni a szívét, mert fél, hogy nem élné túl. A szexualitás ebben a szövegben egyáltalán nem öncélú, sőt, nem is igazán erotikus. A kapcsolat és a kötődés milyensége fejeződik ki a jellemzően be nem teljesült, felszínes – orális – aktusokon keresztül. Éppen olyan kiábrándító, mint a szerelem, amit jelképez.
I.: Biró Zsombor Aurél: Porcelán lakópark
(novella) [Alföld]
Bíró Zsombor Aurél törött lelkű gyermek főszereplőjéről Csáth Géza rémisztő Witmann fivérei jutnak eszembe. Vagy főszereplőiről? Nem lehet egyértelműen megmondani, horrorisztikus ikerpárról vagy meghasadt személyiségű gyermekről olvasunk-e. A Porcelán lakópark azonban sokkal több homage novellánál. A háttérben ott van egy börtönben lévő, bántalmazó apa, egy új férfi, a “nemapánk”, aki miatt drasztikusan megváltoztak a család életkörülményei. Lehet a változás pozitív, a hirtelenség akkor is traumát eredményez. Bár ebben a világban semmiben nem bízhatunk, ami pozitívnak mutatja magát. A szöveg fontos része a cigány lét is. A gyerek megérteni szeretné önmagát, míg az anya letagadni és elfelejteni a származását. A novella utolsó jelenetével a hasadás véglegessé válik. Ebben a világban nincs jó és rossz. Csak rossz van.
Az Új hang prózái közül Hajó Eszter Hazajön a nap című novelláját ajánlom. Hajós Eszter prózanyelve egészen egyedi, novellája pedig ezúttal egy északi hangulatot dolgoz fel. Napról gondolkozik ott, ahol szinte sosem süt. Nacsinák Gergely Négycentes esszéi a kultúrkocsmák hangulatát idézik. Ma nosztalgiával gondolunk azokra az időkre, mikor össze lehetett ülni, inni, gondolkozni, megváltani a világot. Izgalmas elmemorzsák, megéri továbbgondolni őket. Lírai szövegek közül Hegyi Zoltán slamjét emelem ki. Az Etűd a járdán lendületes, fiatalos, természetesen dühös. Igényes megfogalmazása biciklis vs. gyalogos általános frusztrációjának. Felüdítő szöveg azoknak, akik a versre hozzám hasonlóan hangzószövegként szeretnek tekinteni.