Román-magyar irodalmi interferenciák – irodalmi szimpózium Marosvásárhelyen

Második alkalommal tartották meg szombaton, a Marosvásárhelyi Rádió Stúdió-termében a Romániai Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókja által szervezett „Román-magyar irodalmi interferenciák” elnevezésű szimpóziumot. Ezúttal A fordítás – megismerés és önismeret témával a Marosvásárhelyi Fiók román és magyar tagjai folytattak párbeszédet a román és a magyar irodalom kölcsönhatásáról, a román-magyar műfordítás kérdéseiről, az együttműködés további lehetőségeiről.

Az esemény résztvevőit Markó Béla, az Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókjának elnöke köszöntötte, majd Nicolae Manolescu, az Írószövetség elnöke és Gabriel Chifu alelnök méltatta az irodalmi életben megvalósuló román-magyar párbeszéd fontosságát.

A rendezvényen jelen volt a Marosvásárhelyi Fiók számos tagja és bukaresti meg kolozsvári írók, irodalomkritikusok is, a már említett Nicolae Manolescu és Gabriel Chifu mellett például  Hanna Bota, Daniel Cristea-Enache, Karácsonyi Zsolt, Răzvan Voncu, Mihai Zamfir.

A felszólalók egyaránt hangsúlyozták, az Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókja által felkarolt román-magyar irodalmi párbeszéd nemcsak kulturális vonatkozásban fontos, de hozzájárulhat a két  nemzet közeledéséhez, egymás jobb megismeréséhez és ezáltal az előítéletek kölcsönös lebontásához. Markó Béla felszólalásában úgy vélte, bár az elmúlt években gyarapodtak az irodalmi fordítások, ezek mégis esetlegesek: a román és a magyar irodalom kölcsönös megismertetéséhez államilag támogatott programra van szükség. Ennek szellemében az ülésen elhangzott az Írószövetség bukaresti vezetői részéről többek közt egy olyan javaslat, hogy e pozitív folyamat erősítése érdekében az Írószövetség minden évben támogassa kiemelkedő román és egy magyar kortárs művek lefordítását.

A szimpózium  keretében Mihók Tamás és Szonda Szabolcs a román-magyar műfordítás gyakorlati kérdéseiről tartottak előadást, de bemutatásra került az ez alkalomból kiadott A folyó és a híd című kötet is. A Demény Péter és Kocsis Francisko által bemutatott kétnyelvű antológia nem előzmény nélküli: a tavaly, szintén a Marosvásárhelyi Fiók gondozásában jelent meg a Lírai interferenciák című kötet, ennek folytatásaként, az idei kiadványban ezúttal huszonhét román és magyar költőnek, a Marosvásárhelyi Írószövetségi fiók tagjainak verseit adták ki. Az antológia szerzői: Bálint Tamás, Bogdán László, Iulian Boldea, Borsodi László, Teodor Borz, Valeriu Marius Ciungan, Demény Péter, Dézsi Zoltán, Ion Dumbravă, Farkas Árpád, Fekete Vince, Ioan Drăgulean, Adriana Giurgea, Kocsis Francisko, Kovács András Ferenc, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Sorin Neagoe, Viorel Mureşan, Muszka Sándor, Nagy Attila, Eugeniu Nistor, Doina Pologea, Sántha Attila, Simonfy József, Veronica Ştir és Victor Ştir. A szimpóziumon Eugeniu Nistor és Fekete Vince moderálásával román és magyar nyelvű irodalmi felolvasást is tartottak.

 

Írószövetségi különdíjban részesült Demény Péter és Mihók Tamás

Az esemény keretében immár második alkalommal adták át a Marosvásárhelyi Fiók különdíjait a román-magyar irodalmi kapcsolatok ápolásáért és magyar, illetve román irodalmi művek fordításáért. A Communitas Alapítvány által támogatott díjak nyerteseit a szövetség által felkért zsűri jelöli ki, az idén Demény Péter és Mihók Tamás kapta a kitüntetést. A román nyelvből magyarra történő fordítási munkásságáért és a két kultúra közötti híd szerepének felvállalásáért díjazott Demény Pétert Markó Béla méltatta. Mint mondta, Demény Péter Marosvásárhelyen élő költő, szerkesztő, prózaíró azon kevesek közé tartozik, akik naponta foglalkoznak a két kultúra közötti kapcsolat fenntartásával, és román nyelven is írt, illetve ír publicisztikát, dialóguskötetet, verseskötetet.

Mihók Tamást Kocsis Francisko laudálta. Úgy értékelte, Mihók Tamás fordításai ragaszkodnak az eredeti műhöz, ezekben mindvégig tükröződik a szerző iránti tisztelet. Fordítói hitvallása egyben cáfolja azokat a nézeteket, amelyek szerint a műfordítás lehetetlen, egy másik nyelvre nem lehet átültetni a szerző stílusát, alkotói énjét. – Mihók Tamás megtalálta az arany középutat, fordításaiban a mű eredeti szelleme érvényesül, ugyanakkor a fordítás alkotói munkává is változik – mondta Kocsis Francisko.