Kiosztották a József Attila-díjakat

b58da682376f6a93f5f57b5696e340d7_XL

Márci­us 14-én Bu­da­pes­ten átadták az álla­mi művésze­ti díja­kat. Az erdélyi­ek közül ezúttal Molnár Vil­mos író, a Székelyföld folyóirat szer­kesztője, és Csen­der Le­ven­te író részesült kitüntetésben. Íme a lis­ta:

Ki­emel­kedő iro­dal­mi – költői, írói, műfordítói, iro­da­lomtörténészi – tevéke­nysége el­is­meréseként József At­ti­la-díjban részesült:
CS. VAR­GA ISTVÁN, iro­da­lomtörténész, kri­ti­kus, szer­kesztő, az Eötvös Loránd Tu­dományegye­tem Bölcsésztu­dományi Kar nyu­gal­ma­zott egye­te­mi tanára,
CSEN­DER LE­VEN­TE író,
FI­LIP TAMÁS, a Kortárs című folyóirat volt szer­kesztője, költő, iro­da­lomtörténész,
JÁMBORNÉ BA­LOG TÜNDE prózaíró,
KOLLÁR ÁRPÁD, a Fi­a­tal Írók Szövetségének elnöke, költő, műfordító, iro­da­lom­szer­vező,
LO­VAS IL­DIKÓ író, műfordító, kri­ti­kus, szer­kesztő,
MOLNÁR VIL­MOS író, szer­kesztő,
SI­POS LA­JOS iro­da­lomtörténész, szer­kesztő, a Ma­gyar Tu­dományos Akadémia köztestületi tag­ja.

Ma­gyar­ország Babérko­szorúja-díjat nyújtot­tak át a ma­gyar iro­da­lom területén nyújtott ki­emel­kedő tel­jesítménye el­is­meréseként:

KAB­DEBÓ TAMÁS József At­ti­la-díjas író, költő, műfordító, a ge­or­ge­tow­ni The Uni­ver­sity of Gu­ya­na Lib­rary és az írországi May­no­oth Uni­ver­sity Lib­rary volt igaz­gatója, a dub­li­ni Uni­ver­sity Col­l­e­ge volt tanára részére,
PETŐCZ ANDRÁS József At­ti­la-díjas író, költő részére,
VÁRI FÁBIÁN LÁSZLÓ József At­ti­la-díjas költő, műfordító, néprajz­ku­tató, a Ma­gyar Művésze­ti Akadémia ren­des tag­ja részére.

eirodalom.ro

Kovács András Ferenc teátrumi versei

A Ma­rosvásárhe­lyi Nem­ze­ti Színház és a Fi­a­tal Írok Szövetsége iro­dal­mi szimpózi­u­mot szer­vez Ma­rosvásárhe­lyen, márci­us 27-én, hétfőn Kovács András Fe­renc teátru­mi ver­se­iről. A mottó: „Elég a játék!… Add a zálo­gom”. A színpad, a színpa­di látványi tárgyi­asságok, a párbeszéd, a tes­ti je­lenlét a színház médiumához erőtel­je­sen kap­csolódnak. De kap­csolódnak-e a költészet­hez?

Van­nak-e átme­ne­tek poézis és színjátszás között? Kovács András Fe­renc költeménye­i­nek je­lentős da­rab­jai világszínház-szerűséget, egy­faj­ta the­at­rum mun­di jel­le­get kölcsönöznek ma­guk­nak nem csupán a ver­sek témáit, motívum­használa­ta­it, stílus­re­gisz­te­re­it, ha­nem működésmódjuk­nak össze­tettségét il­letően is. Fel­te­hetjük a kérdést: mi­lyen sza­vak beválo­gatását en­ge­di egy vers, és mi­lyen működést köve­tel meg ah­hoz, hogy va­la­miféle előadásként, még inkább előadódásként működjön? Egyáltalán: előállítódnak-e ben­ne egy előadás feltéte­lei? Fi­gyel­mes-e a médi­u­mok (költészet, színház) különbsége­i­re? Mennyi­ben en­ged­nek pa­norámi­kus szétte­kintést e költészet­re az ilyen és eh­hez ha­sonló so­rok: „Sze­re­ped van itt… / Ma lépsz föl!”?
Ha­sonló kérdések­re ke­re­sik a választ a Fi­a­tal Írók Szövetsége szimpóziumának előadásai. Mészáros Márton, Pa­ta­ki Vik­tor és Porczió Ve­ro­ni­ka fi­a­tal ma­gyar­országi iro­da­lomtörténészek re­ferátu­ma­it követően színpad­ra lép maga a szerző, Kovács András Fe­renc is, két fel­vonásban. Előbb Kor­pa Tamás költő kérde­zi iro­da­lomról és életről, majd The­at­rum Mun­di címmel sor kerül KAF 100 per­ces költésze­ti előadóestjére!
A szimpózium szim­bo­li­kus helyszínválasztásához szim­bo­li­kus időpil­la­na­tot ren­del, hi­szen az eseményre márci­us 27-én, a színházi világna­pon kerül sor a Ma­rosvásárhe­lyi Nem­ze­ti Színház kis­termében.
Szak­mai együttműködő part­ne­rek: Ma­rosvásárhe­lyi Nem­ze­ti Színház, Látó folyóirat, Fi­a­tal Írók Szövetsége

Háy János Nagyváradon: az irodalmi mű teremtett világ

torzsasztal_hay 013

Visszatérő vendég Háy János József Attila-, Füst Milán- és Szép Ernő díjas író, költő drámaíró a nagyváradi Törzsasztalnál. A péntek esti fantasztikus hangulatú beszélgetésen, melynek házigazdája Kőrössi P. József volt, az érdeklődők megtöltötték az Illyés Gyula Könyvesboltot.

Az est elején Szűcs László, a Várad irodalmi és kulturális folyóirat főszerkesztője ajánlotta a közönség figyelmébe a március 27-i színházi világnap, illetve az április 6–9. között megtartandó HolnapUtán Fesztivál programjait, illetve a folyóirat második számát.

„Mindenki abból az anyagból dolgozik, amije van” – mondta Háy János azt est kezdetén, ő pedig a vidéki és városi életből is gyűjtött tapasztalatokat. Szerinte „egy író bármihez nyúl, az önéletrajz és fikció” – mégpedig idő szerinti fikció, hiszen a múlt ahhoz igazodik, hogyan látjuk a jelenből saját múltunkat.

„Az irodalmi mű teremtett világ, aminek vannak szabályai (…) érdekes hogyan alakul a valóság és a mű viszonya” – mondta az író, aki elmesélte: van olyan régi barátja, aki meg van győződve arról, hogy egyik könyvének szereplőjét róla mintázta, holott fel sem tűnik benne, abban a könyvben, amelyben ellenben tényleg szerepel, nem ismer magára. A Géza gyerek című dráma autista főszereplőjét például egy budapesti fiúról mintázta, de mára szülőfalujában, Vámosmikolán mindenki tudni véli, ki volt a Géza gyerek, tehát „megképződik a valóságban az a legenda, ami nem létezett.”

Megtudtuk továbbá, hogy polgári nevét, a Horváthot, bár nem használja, sosem változtatta meg, és átszoktatott balkezes. Az utóbbi időben könyvborítóit is maga festi, bár nagyobb képeket fest bankoknak és műgyűjtőknek, csak azok még nem keltek el – mondta hatalamas derültséget kiváltva.

Egyik fontos esszéjének Az asszimilánst tartja, fontosnak vélte saját tapasztalatai megírását, bár voltak, akik antiszemitizmust láttak bele az írásba. Budapest a közhiedelemmel ellentétben nem befogadó város, lakói egy sajátos, belterjes nyelven beszélnek, a felzárkózás, asszimiláció során pedig kap az ember pofonokat is. Úgy véli, a jelenlegi kormány épp ezekért áll bosszút az értelmiségen, a közeget bünteti. Nem mindegy ugyanakkor, hogy ezek a pofonok: „Indulatokat gerjesztenek, vagy olyan erőket, amelyek cselekésre, teremtésre serkentenek.”

A magyar irodalomban elkülönül a dráma és a próza, a drámát nem sokra becsülik, hangzott el, mikkor áttértek Háy János drámáira. Ő általában a novelláit dramatizálja, csak két olyan drámája van, aminek nem novella az alapja. „Én fülre írok” – mondta Háy, aki azt tanácsolja az íróknak is, olvassák fel hangosan a szövegeket, mert „amelyik szövegnek nincs meg az akusztikai építménye, az forgács.”

Nem szeret beülni darabjai próbáira sem, mert szerinte a szerző kompetenciája a szöveg, de nem tartja magát színházi írónak. Bár nyert már drámapályázatot, nem bírja a versenyt, de gyorsan ír. A Rák Jóska dán királyfi című, rendszerváltás idejében játszódó darabjának egyik dunaújvárosi előadásán többször is bekiabált a közönség, hogy „Igen! Úgy volt!”, mesélte a szerző sokadszor is megnevettetve a közönséget, majd előszedett egy részletet a darabból, majd megkérdezte: felolvasná-e azt vele valamelyik színművész.

A Szigligeti Társulat közönség között helyet foglaló tagjai közül Tóth Tünde vállalta a rögtönzött felolvasást a tragikomédiából. A Mélygarázs a szabadság kérdését boncolgatja, egy férfi és két nő – a feleség és a szerető – monológjainkból állt össze. Elsőként a főszereplő férfi – a fizikus, aki elhagyja a pályát és egy mélygarázsban állal munkát, mert a szabadságról akart gondolkodni – szövegét írta meg Háy János, majd a két nő szövegét. Egy ideje irodalomtörténetet ír, 30 szerző életművét és az őt érdekelő problémákat boncolgatja, olvasmányos formában.

Hatalmas derültséget váltott ki, mikor a Corvin-ösztöndíj odaítéléséről – erre Szabó Magda javasolta Háy Jánost – mikor Kőrössi P. József elmesélte, mekkora meglepetést okozott a javaslat, mivel mindenki azt várta, hogy Szabó Magda jelöltje vagy református nő lesz, vagy nő, vagy református, ehhez képest egy katolikus férfit javasolt. Vele meg sem akart Szabó Magda személyesen ismerkedni, mondván: „Nem érdekel maga kicsoda, az érdekel mit ír.” – válaszolta az író, de Szabó Magda később több nyilvános szerpelést is vállalt Háy Jánossal. Neki köszönheti ugyanakkor, hogy szabadúszó író lehetett.

Az est versfelolvasással és dedikálással zárult, és a házigazda elmondta: idén még Csuha Istvánt, Molnár Krisztinát és Kertész Editet, Káli Kingát, Vass Tibort, Boka Lászlót várják a  Törzsasztalnál, szeptemberben pedig Nyáry Krisztián lesz a meghívott. maszol.ro

Erdélyi magyar írók románul – könyvbemutató Marosvásárhelyen

Erdélyi magyar prózaírók román nyelvre fordított írásait tartalmazó kötetet mutatnak be 2017. március 29-én 17 órakor a marosvásárhelyi Petru Maior Tudományegyetemen. A „Singurătate gonflabilă” címmel, a Román Kulturális Intézet gondozásában megjelent kötetben olyan kortárs magyar írók reprezentatív művei kaptak helyet, mint Demény Péter, Demeter Szilárd, Ferencz Zsuzsanna, György Attila, Láng Zsolt, Márton Evelin, Molnár Vilmos, Mózes Attila, Nagy Koppány Zsolt, Papp Sándor Zsigmond, Potoczky László, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi István, Tompa Andrea, Vida Gábor és Zsidó Ferenc. A műveket E. Ferencz Judit fordította román nyelvre.

A Romániai Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókja által szervezett eseményen a beszélgetést Iulian Boldea irodalomkritikus, az egyetem prorektora vezeti. Jelen lesz Markó Béla költő, a Romániai Írószövetség Marosvásárhelyi Fiókjának elnöke, Alexandru Cistelecan irodalomkritikus, Demény Péter író, a Látó szerkesztője, E. Ferencz Judit műfordító, valamint Sorin Gherguț költő, a Román Kulturális Intézet szakértője is.

A posztmodern, korszerű és korszerűtlen Arany Jánosról szól a friss Látó

aranylato_ae_03

A Látó szépirodalmi folyóirat márciusi lapszámát Arany János 200. születési évfordulójának szentelte. Az AranyLátót hétfő este mutatta be a marosvásárhelyi G-caféban Kovács András Ferenc főszerkesztő és Demény Péter szerkesztő, valamint Markó Béla és Nagy Attila költők.

Arra a kérdésre, hogy kinek mit jelentett, vagy jelent Arany János költészete, a jelenlevők megosztották gyerekkori élményeiket, illetve arról beszéltek, hogy Arany művészetében el kell, kellene mélyülni, minél többször olvasni, hiszen nem csak precíz, a nyelvet magas szinten művelő, a formákat egyéniesítő költő volt, de nagyon modern, posztmodern, ahogy Markó Béla fogalmazott. Bár abban a században még nem volt rá példa, lábjegyzetekkel látta el a verseit, „kívülről figyelte önmagát”, „kibeszélt” a verseiből.

Ugyanakkor korszerűtlennek is nevezték, hiszen romantikus költő volt, érzelmes, bár nem saját érzelmeit írta meg, a magyar történelmet próbálta reprodukálni, megteremteni azt a hőseposzt, ami nincs és nem létezett. De korszerű volt, mert míg írta a versét, gondolkodott is róla és referált arról, amit írt.

„Nem-költő költőnknek” nevezte Kovács András Ferenc Arany Jánost, aki, a költőktől eltérően, leltározó, gazdálkodó, a kiadásokat és bevételeket pontosan vezető családapa volt, tájékozott is ugyanakkor, aki állandóan tanult és a tanultakat használta, alkalmazta költészetében, műfordításaiban.

Nagy Attila elmondta, hogy kora gyerekkorától része volt az életének Arany költészete szüleinek köszönhetően, Kovács András Ferenc is a családi könyvtár polcairól vette le a Toldit például, amit még az édesapja kapott iskolai jutalomnak. Demény Péter szintén egy gyerekkori élményt idézett, a diavetítőn többször is megtekintett Toldit. Markó Béla úgy értékelte Arany János művészetét, mint a magyar költészet sarokkövét, ahonnan kiindulva alá lehet ásni a magyar lírába, meg lehet forgatni azt.

A márciusi Látóba huszonöten írtak az Arany János bicentenárium kapcsán, vers, próza és esszé olvasható – ajánlotta a folyóiratot Kovács András Ferenc, aki szerint a fiatalokat is megérinti ez a költészet: saját vereseikbe is „beengedik” Arany sorait. „Arany János testesedő költő, mindig talál valamit az ember, ha újraolvassa költészetét” – hívta fel a figyelmet a főszerkesztő, aki Arany jegyzeteire is kitért, amiből szintén sok mindent megtudhat az olvasó.

Az est végén felolvastak a szerzők: Nagy Attila egy egész ciklust írt még 2015-2016-ban, ami most a márciusi Látóban is olvasható, Demény Péter egy szócikket és egy verset, Markó Béla a Látóban megjelent mellett, a Székelyföldben közölt versét is felolvasta, illetve Kovács András Ferenc is megosztotta a közönséggel költeményét.

Öt erdélyi versenyző vesz részt a 2017-es Versünnep Fesztivál döntőjében

Míg az újjáindulásának idején és az azt követő években is sokan vettek részt a Versünnep Fesztivál erdélyi elődöntőjében, az utóbbi időben kevesebben jelentkeznek erre a megmérettetésre. Kilyén Ilka színművész, a zsűri tagja úgy fogalmazott, bár kevesen voltak, azok, akik továbbjutottak, méltón képviselik Erdélyt az április 9-i, budapesti eseményen.

Az idei Versünnep Fesztivál erdélyi elődöntőjét a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében tartották. A versenyt Arany János születésének 200. és halálának 135. évfordulója, Ady Endre születésének 140. évfordulója, valamint Kassák Lajos születésének 130. és halálának 50. évfordulója tiszteletére – vers- és prózamondás, énekelt vers vagy versmegzenésítés és képző-, és/vagy filmművészeti alkotás kategóriákban hirdették meg.

A megmérettetésben a következők vettek részt: Illés Alexa, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem II. éves magiszteri színész szakos hallgatója, dr. Incze G. Katalin zeneszerző, Laczkó Vass Róbert színművész, előadó, Kocsis Tünde rendező, Zorkóczy Zenóbia színésznő, előadóművész, Bajkó Edina, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem I. éves magiszteri színész szakos hallgatója, Szép András zongorista, a dalok társszerzője; Buchmann Wilhem, a kolozsvári BBTE I. éves mesteri színész szakos hallgatója.

A zsűri tagjai, akárcsak az előző években, Kilyén Ilka, Tompa Klára és Bokor Barna, a Tompa Miklós Társulat művészei voltak, akik értékelték a fellépőket, a műsorvezető szerepét Gecse Ramóna színművésznő töltötte be.

Kilyén Ilka a Maszol érdeklődésére elmondta, se a tavaly, se az idén nem jelentkeztek tömegesen a versmondók, de akik kiálltak a színpadra, nagyon körültekintően, egyéni adottságaiknak megfelelően választottak verset. Idén legfőképp a modern, kortárs versek domináltak, azokat sokkal nagyobb szakmai tudással adták elő a versenyzők. Arany János igazi nagy versei, balladái kimaradtak, ami Kilyén Ilka szerint elgondolkodtató, hiszen azok jól mondhatók, szépek, a színész számára nem kellene nehézséget jelenteniük. „Gazdag felhozatal jellemezte az énekelt verskategóriát, jól megzenésített verseket hallhattunk és külön színfoltot jelentett a megfilmesített verskategória is” – értékelte a fellépők előadásmódját a zsűri tagja, akinek az Incze G. Katalin-féle megzenésített vers tetszett a legjobban.

Az erdélyi elődöntő továbbjutói:
Mondott vers kategóriában: Illés Alexa, Bajkó Edina
​Megzenésített vers kategóriában: dr. Incze G. Katalin és Laczkó Vass Róbert, valamint Laczkó Vass Róbert és Szép András párosai Megfilmesített vers kategóriában: Kocsis Tünde

Maszol.ro

Elhunyt Bodor Pál

9b710b3cebee742ba341f3e85df7e36f_XL

Életének 87. évében, hosszan tartó be­tegség után el­hunyt Bo­dor Pál író, újságíró. Több álnéven is írt, ezek közül talán a leg­is­mer­tebb a Di­ur­nus volt. Ezen a néven je­len­tek meg írásai a Ma­gyar Nem­zet­ben és a Népsza­badságban. Bo­dor Pál 1930-ban szüle­tett Bu­da­pes­ten. Te­mesváron a pi­a­ris­ta líce­um­ban érettségi­zett 1948-ban.

A bu­ka­res­ti egye­tem fi­lozófia-lélek­tan karán kezd­te meg ta­nulmánya­it, majd a ko­lozsvári Bo­lyai Tu­dományegye­te­men ta­nult. Romániai ma­gyar la­poknál dol­go­zott, 1967-től 1970-ig az Iro­dal­mi Könyv­ki­adó nem­ze­tiségi részlegét, majd a Kri­ter­ion Könyv­ki­adó ma­gyar szer­kesztőségét ve­zet­te.
1970-től 1979-ig a Román Rádió és Te­levízió nem­ze­tiségi műso­ra­i­nak főszer­kesztője volt. Az ő nevéhez fűződik a Román Te­levízió ma­gyar adásának és későbbi mun­katársi gárdájának ki­a­lakítása.
(www.in­dex.hu)

Fodor Sándor Emlékkonferencia Kolozsváron

Fodorsandor

Fodor Sándor halálának ötödik évfordulója alkalmából emlékkonferenciát szervez Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája.

A konferencia, illetve az azt követő kerekasztal-beszélgetés a József Attila-díjas írónak-műfordítónak, az erdélyi magyar irodalmi élet jeles képviselőjének, az Erdélyi Magyar Írók Ligája első elnökének állít emléket, egyúttal pedig a szerző munkásságának újraértékelését, az életmű súlypontjainak úrjagondolását kísérli meg, közölték a szervezők.

A konferenciát szombaton, március 18-án szervezik meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jókai/Napoca utca 2. szám alatti székhelyén, illetve Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében.

A konferencián elsősorban irodalomtörténeti előadások hangzanak el Fodor Sándor műveiről, de helyet kap például egy befogadáspszichológiai elemzés is az író talán legismertebb művéről, a Csipike, a gonosz törpe című meseregényről.

Borsodi L. László Kolozsváron

2017. márci­us 10-én, pénte­ken 18 órától kerül sor Ko­lozsváron a Györkös Mányi Al­bert Emlékházban (Re­pub­li­cii u. 5. sz.) Bor­so­di L. László Fel­jegyzések a földről (2012), a Par­ton (2013) és az Utolér, szem­bejön (2016) című próza­versköte­te­i­nek be­mu­tatójára. A csíksze­re­dai Pal­las-Akadémia Könyv­ki­adó gon­dozásában meg­je­lent köny­ve­ket Bodó Márta szer­kesztő mu­tat­ja be a szerző je­lenlétében.

Csütörtökön indul az Arany-emlékév

1239_orig

Az Arany János emlékére szervezett eseménysorozat Nagyszalontán kezdődik csütörtökön, a költő születésének 200. évfordulóján. Az egész napos rendezvényt Áder János, Magyarország köztársasági elnöke nyitja meg.

Az eseményen jelen lesz Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Németh Szilárd országgyűlési képviselő és Cseke Attila szenátor is.

A Magyar Tudományos Akadémia délelőtt tíz órakor kezdődő gyűlésén a következő előadások hangzanak el:
Dánielisz Endre: Az Arany-ősök letelepedése Szalontára
Korompay H. János: Az Arany János által 1834-ben készített prédikáció
Hász-Fehér Katalin: Az Arany-arcképek ikonográfiája
Dávidházi Péter: Egy szalontai utazás válságköltészete: a Leányomhoz
Szörényi László: Arany László kiadatlan jegyzetei a Nagyszalontán őrzött Szakál Lajos-verskötetben
Csörsz Rumen István: „…melyben a dal megfoganhat”: Arany János Dalgyűjteménye (1874), mint ihletforrás

Délután fél 4-től Jankovics Marcell animációs rendező, kultúrtörténész mutatja be az Arany Szalontája Szalonta Aranya című bicentenáriumi albumot, a bemutatón fellép a Magyar Állami Népi Együttes zenekara.

Arany János szobrának megkoszorúzása után gyertyás menet indul a városon keresztül az Arany-portához, majd a nagyváradi Szigligeti Színház társulata a Honnan és hová? című verses estjével zárul az ünnepélyes megemlékezés.

Több erdélyi városban lesz Arany-rendezvény

Arany János kérdez címmel kerekasztal beszélgetést szervez Arany János 200. születésnapján, csütörtökön délután 5 órakor az EME Bölcsészet-nyelv- és történettudományi Szakosztálya. A kolozsvári EME-székházban jelen lesz Olosz Katalin folklórkutató (Marosvásárhely); dr. Kozma Dezső ny. egyetemi tanár (Kolozsvár); dr. Jancsó Miklós színművész, ny. beszédtechnika tanár (Kolozsvár); Iszlai Enikő I. didaktikai fokozatú magyartanár (Brassai Sámuel Elméleti Líceum, Kolozsvár); Zsirka Klein Katalin gyógypedagógus (Budapest), Boér Máté mesterképzős hallgató (BBTE Magyar Nyelvészeti és Irodalomtudományi Tanulmányok, Kolozsvár), a beszélgetést Egyed Emese szakosztályi elnök vezeti. Közreműködnek a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum diákjai (szakmai irányító: Lukács János magyartanár).

A marosvásárhelyi és szászrégeni eseményekről itt írtunk.

Arany János tiszteletére emléktúra is indul csütörtökön, amely a költő életének helyszíneit köti össze: Nagyszalontát, Debrecent, Nagykőröst és Budapestet.

 

1 23 24 25 26 27 30