Kiosztották a 2015-ös Látó-nívódíjakat

Huszonnegyedik alkalommal adták át a Látó-nívódíjakat Marosvásárhelyen. A szombat esti gála tartogatott meglepetést.
2015-ben a Látóban megjelent legjobb szövegekért huszonnegyedik alkalommal adta át a szerkesztőség a nívódíjait, és az azzal járó, Batsányi János portréját ábrázoló bronzplakettet, Hunyadi László, marosvásárhelyi képzőművész alkotását, valamint a pénzjutalmat. Az idei díjazottak: a széppróza-kategóriában Szilágyi Júlia, a vers-kategóriában Aczél Géza, a legjobb tanulmányért járó elismerést Tibori-Szabó Zoltán, míg a debüt-díjat Murvai Béla vehette át.
Az est folyamán érdekességként kiderült, valamennyi díjazott az írásában a múlthoz viszonyul valamilyen módon, azt idézi, elemzi, vagy csupán emlékezik rá egy-egy régi történettel.
A debüt-díjas Murvai Bélát Láng Zsolt laudálta, majd a szerző felolvasott egy részt a regényéből. A regényrészlet azt az emléket idézte fel, amikor a szerző gyerekként a nagymama padlásán kutakodva rátalált egy régi, két világháború közötti bukaresti telefonkönyvre. Ebből sok minden kiderült, például az, hogy a nagyapa odaveszett a második világháborúban, illetve hogy a két háború között Bukarestben laktak a nagyszülők, a kenyéradójuk pedig valamikor a háborút követő évtizedekben Palesztinába telepedett.
Szilágyi Júliát, a széppróza-kategória díjazottját Vida Gábor méltatta. Majd a díjazott vette át a mikrofont és arról beszélt, hogy a memoár az a műfaj, amivel az ember akkor kezd foglalkozni, amikor észreveszi: számára a jövőből már kevés maradt.
Tibor-Szabó Zoltánt Demény Péter laudálta. A tanulmány-kategória díjazottja nem olvasott fel, hanem munkájáról beszélt. Elmondta, nem hitte el, hogy őt az irodalmi folyóirat kitünteti, hiszen nem szépirodalmi alkotást közölt a Látóban, hanem egy tanulmányt, amelyet “hozott anyagból” írt, vagyis a Gáll Ernőt megfigyelt feljegyzésekből, szekus dossziékból.
Végül Aczél Géza vers-kategóriás kitüntetettet laudálta Kovács András Ferenc. A költő a nemrég elhunyt, általa nagyrabecsült Juhász Ferenc emlékének dedikálta a felolvasott búcsú(galopp) című versét.
Az est végén Kovács András Ferenc, a Látó főszerkesztője valamennyi díjazottnak átadta a díjat, az emlékplakettet, a díszoklevelet és a pénzjutalmat. Maszol.ro

Demény Péter: „Világok határán lettem felnőtt”

DSC08632

A Látó Irodalmi Játékok 68. rendezvényét a héten tartotta a szépirodalmi folyóirat szerkesztősége a G-Caféban, ahol Demény Péter két legújabb verseskötetét mutatták be. Jövő héten, december 3-án, csütörtökön este 7 órától a színház kistermében újabb Látó-estre várják az érdeklődőket. Ez alkalommal a szépirodalmi folyóirat és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata közös szervezésében Bartis Attila A VÉGE című regényét mutatják be. A szerző beszélgetőtársa Vida Gábor lesz.

Demény Péterrel Balázs Imre József beszélgetett a Látó Irodalmi Játékok 68. rendezvényén a G-caféban. A szerző, a Látó szerkesztője, két, nemrég megjelent verseskötetét hozta el, azokról és azokkal kapcsolatosan folyt a beszélgetés, amely az irodalom, a vers- és regényírás mellett kitért olyan területekre is, amelyek a magánélet szféráját érintették. A jelenlevők megtudhatták például Demény Péterről, hogy elvált, hogy Kolozsvárról Zilahra, nemrég pedig Marosvásárhelyre költözött.

Kolindárium című kötet az Exit Kiadónál, a Lélekkabát a Lector Kiadónál jelent meg, az elsőt Láng Orsolya, a másodikat Eperjesi Noémi illusztrálta. A szerző elmondta, hogy a Kolindárium facebookos kísérletnek indult, amikor Ivan Karamazov néven minden nap írt egy verset az éppen aktuális névnapra. A Lélekkabát egy szerelem története, mindannak, ami együtt jár a szerelemmel, vívódások, utazások, költözések, egy szerelem, amely megváltoztatta az életét.

Balázs Imre Józsefet az érdekelte, hogy hogyan működik a szöveg a Facebookon, mit jelent Deménynek az, hogy naponta ír, közöl valamit, amira azonnali visszajelzéseket is kap. A szerző úgy fogalmazott válaszában, hogy a hiúsága működik másként, ugyanis már nem aggodalmaskodik azért, hogy egyik-másik folyóirat miért nem közli az írását, vagy a Magvető például, nem adja ki a kötetét. Itt, ezen a virtuális téren valóban azonnal közölheti az írásait és valóban azonnali visszajelzéseket is kap.  “Világok határán lettem felnőtt” – mondta Demény Péter. Vagyis, olvasott rendszeresen és színházba járt, operettslágereket dúdolgatott esténkét, a Facebook létrejötte után pedig felfedezte annak pozitív hozadékát, ahol ugyanúgy tud írni, mintha papíron írna, tudja, hová kell tenni a vesszőt, és azonnal meg is jelenik az írása.

Az illusztrációkkal, a versek és rajzok közötti párbeszédekkel kapcsolatosan Eperjesi Noémit kérdezte Balázs Imre József. “Nagyon nagy feladat előtt álltam, 99 százalékban a lelkem van benne” – vállotta az illusztrátor.

Szijj Ferenccel zárja az évet a nagyváradi Törzsasztal

litera szilveszter_08

December 4-én, pénteken 18 órától az Illyés Gyula Könyvesboltban tartják az év utolsó Törzsasztal-beszélgetését. Szijj Ferenc József Attila-díjas író, költő, műfordító, könyvtáros, szerkesztő beszélgetőtársa ez alkalommal is Kőrössi P. József lesz.

Szijj Ferenc többek között Heinrich von Kleist és Franz Kafka elbeszéléseit fordította. Összesen kilenc könyve jelent meg, ezek között több verseskötet, rövidpróza és meseregény is. (Legutóbb: Agyag és kátrány, versek, 2014.)

2009-ben megkapta Az év gyermekkönyve díjat (Zöldség Anna és a beszélő póniló, mesék. Pozsonyi Pagony).

Az est szervezője a Várad folyóirat. Szijj Ferenc kötetei a helyszínen kedvezményes áron megvásárolhatóak. A belépés díjtalan. A szervezők az est folyamán várják az irodalomkedvelők javaslatait a sorozat 2016 évi vendégeire vonatkozóan.

Jegyek válthatók a könyvvásár kiemelt programjaira

21_konyvvasar_jegyeladas

Már lehet jegyet venni a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár kiemelt programjaira. A november 12-e és 15-e között sorra kerülő könyves szemlén évek óta először lépnek színpadra a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészei, de itt kerül sor Halász Judit első erdélyi koncertjére is.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a Leonce és Léna című előadásával érkezik Marosvásárhelyre. A 2010-be UNITER-díjra jelölt előadás alapját Georg Bühner szövege képezi, mely a drámairodalom első, az emberi gondolkodás és beszéd széthúzásához vezető, elszemélytelenítő mechanizmusról szóló remake-je. Mind Leonce, mind Léna azért menekülnek el otthonról, hogy megszabaduljanak a mások által eltervezett esküvő elől. Mégis, óhatatlanul egymásba lesznek szerelmesek. A Tompa Gábor által rendezett darab az ő történetüket viszi színre, a főbb szerepekben Váta Lóránd, Bodolai Balázs, Györgyjakab Enikő és Viola Gábor.

A marosvásárhelyiek november 12-én este 7 órától láthatják színpadon a kolozsvári társulat színészeit.

Ugyancsak 12-én, délután fél öttől kerül sor a Varga Gábor Kályhabúcsúztató című műve nyomán színpadra állított felolvasószínházra is Gáspárik Attila rendezésében. A Kályhabúcsúztató tulajdonképpen rekviem a régen letűnt erdélyi magyar polgári lét emlékéért . A drámai szituáció tétje egy köznapinak tűnő konfliktus: a napjainkban eladósodott értelmiségi család jutányos áron meg kellene váljon a „lakás díszétől”, a már régen nem használt, „csak porfogó” csempekályhától.

Halász Judit szombaton, november 14-én érkezik Marosvásárhelyre, és 11-től, valamint 17 órától vár kicsiket és nagyokat egy közös éneklésre Csiribiri címmel. Az összeállításban ismert gyerekdalok, megzenésített versek és mondókák szerepelnek. Halász Judit Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész- és énekesnő, akinek a hangja egy fél tucat generáció számára ismerősen cseng. A Csiribiri koncert tehát korosztálytól függetlenül mindenkihez szól, mert ki ne ismerné a Boldog születésnapot!, a Csiribirit, a Bóbitát vagy akár a Micimackót.

Szintén nem mindennapi élményben lesz részük a Garaczi László Ovibrader szövege alapján készült előadás nézőinek sem. A darab során Petyus, a „szeretlek” szó kimondására képtelen kisgyerek múltbéli és jövőbeli életének szakaszai elevenednek meg epizodikusan a gyermekpszichológusnál megélt hipnózis alatt. A férfi lélek legbelső bugyrai tárulnak a nézők elé e magával ragadó utazás során november 13-án, 19.30 perctől a Kultúrpalota Kistermében.

A könyvvásár szervezői emellett számos ingyenes programra is várják a látogatókat, köztük a Magyar Irodalmi Estre, az erdélyi szépirodalmi lapok főszerkesztőinek kerekasztal-beszélgetésére vagy a Király István által rendezett Jánosházy György emlékestre.

A 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár kiemelt programjai

  1. november 12., csütörtök
    16.30 óra: Varga Gábor: Káyhabúcsúztató
    Felolvasószínház Gáspárik Attila rendezésében

    17.00 óra:  Magyar Írók estje– meghívottak: Györe Balázs, Krusovszky Dénes, Papp Sándor Zsigmond, Tompa Andrea
    Moderál: Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese
    Helyszín: Kultúrpalota, Kisterem

19.00 óra: Kolozsvári Állami Magyar Színház: Leonce és Léna
Rendező: Tompa Gábor

  1. november 13., péntek
    17.00 óra:Főszerkesztők estje az erdélyi szépirodalmi lapok főszerkesztőinek, munkatársainak jelenlétével (Helikon, Irodalmi Jelen, Korunk, Látó, Székelyföld, Várad)
    Helyszín: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Kisterem

19.30 óra: Garaczi László: Ovibrader, felolvasószínház Király István rendezésében
Helyszín: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Kisterem

  1. november 14., szombat

11.00 óra: Halász Judit: Csiribiri, gyerekkoncert
Helyszín: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Nagyterem

17.00 óra: Halász Judit: Csiribiri, gyerekkoncert
Helyszín: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Nagyterem

19.30 óra: Hulló csillag – Jánosházy György emlékest
Rendező: Király István
Helyszín: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Kisterem

Jegypénztárak:
Kultúrpalota jegypénztára (nyitvatartás: hétfőtől péntekig 12:00-17:30)
Tel.: 0372-758.230

Színház jegypénztára (nyitvatartás: hétfőtől péntekig 9:00-15:00)
Tel.: 0365 806 865, 0265 212 335/118

LÁTÓ IRODALMI JÁTÉKOK 65. – SZÉKELY CSABA estje

Székely-Csaba

Folytatódik a Látó IRODALMI JÁTÉKOK elnevezésű rendezvénysorozat.

Székely Csaba drámaíróval a Látó főszerkesztője, Kovács András Ferenc fog beszélgetni. Az esten részletek hangzanak el a Vitéz Mihály c. díjnyertes drámából. Az est helyszíne a marosvásárhelyi G. Café. Időpont: 2015. október 28., szerda, 18 óra. Támogató: NKA, Bethlen Gábor Alap.
A szervezők mindenkit szeretettel várnak!

Átadták a Székelyföld-folyóirat 2015-ös díjait

 

Tizennyolcadszorra adta át éves díjait csütörtökön a Székelyföld kulturális folyóirat. A Csíkszeredában szerkesztett havi folyóirat székhelyén zajló eseményen az elismerő díszoklevelek mellett rendhagyó méltatások hangzottak el a díjazottakról.

Tizennyolc éve jelent meg a Székelyföld-folyóirat első lapszáma, a szerkesztőség életében ez a nap a kezdetektől fogva a díjosztások időpontja is. A kulturális kiadvány idén Szepesi Attila költőt, Obrusánszky Borbála történészt és orientalistát, Borsodi L. László költőt és kritikust, valamint Adorjáni Anna prózaírót díjazta.

Obrusánszky Borbálát, a hunok történetével foglalkozó orientalistát Molnár Vilmos szerkesztő mutatta be a népes hallgatóságnak. Mint mondta, székelyekként óhatatlanul Kőrösi Csoma Sándor jut eszünkbe a mongóliai munkájáról, ugyanis Csoma Sándor is oda szeretett volna eljutni, ahol a szerző terepkutatásait végzi. Obrusánszky Borbálától a díj átvételekor megtudhattuk: tíz éve jött először Magyarországról Székelyföldre kutatási célokkal, s mivel gyökerei palócföldiek, a székelyek és palócok rokonságát is kutatni kezdte. Mongóliai kutatásai révén ugyanakkor ottani kutatók érdeklődését is sikerült felkeltenie Székelyföld iránt, ennek eredményeként hamarosan angol és mongol nyelven jelenik meg könyv a kutatótársai szerint is páratlan, értékteremtő kultúrával rendelkező székelyekről.

Szepesi Attila magyarországi költő méltatásaként a díjazotthoz kimondottan ezen alkalomra írt versét olvasta fel Fekete Vince szerkesztő. Ezt megelőzően a szerző Barbár szonettek című kötetét méltatta, végül az átnyújtott, Bicska-díj nevet viselő elismeréssel járó „kutyabőrt” is bemutatták a jelenlévőknek – miként a díjazott nevével gravírozott bicskát is.

Lövétei Lázár László, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője Borsodi L. László kritikusi erényeit méltatta. Felhívta a figyelmet: habár „hogy ne legyen sértődés” több folyóirat is megszüntette a kritika rovatát, azonban Borsodinak a Székelyföldben megjelent kritikái is éppen azt bizonyítják: a kritika lehet pontos.

Szintén költeménnyel köszöntve a Bukarestben élő, segesvári születésű Adorjáni Anna prózaírót Fekete Vince, a szerző írásainak precízségét, kitűnő hangulatteremtését is emelve ki. Az általa elnyert, Dávid Gyula nevét viselő díjat, az író örökségét ápoló Homoródalmás Önkormányzata nevében Rigó Mihály polgármester nyújtotta át.

Az ünnepségen Szarka Gábor, Magyarország csíkszeredai konzulja hangsúlyozta: felemelő érzés, hogy a lap összeállításakor a szerkesztők nem csupán a székelyföldi kultúrára figyelnek.

Az EMIL árkosi táboráról

 

Hétvégén került sor az Erdélyi Ma­gyar Írók Ligájának XIV. írótáborára a szokásos szep­tem­be­ri időpont­ban, immár az új elnökség által szer­vez­ve, de a szokásos gördüléke­nységgel, iz­gal­mas prog­ra­mok­kal, is­merős ne­vek­kel és ar­cok­kal együtt. Aki le­ma­radt, nyu­god­tan bánhat­ja, egyet­len prog­ram­pon­tot leszámítva min­den célkitűzés meg­valósult, le­zaj­lott me­net­rend sze­rint.

Az időjárás ked­vező volt, a han­gu­lat szokáso­san ki­emel­kedő, bár egy­re többen jegy­zik meg, hogy az erdélyi íróink-költőink sze­lidülnek az évek múlásával, egy­re békéseb­ben és csen­de­seb­ben találkoz­nak, korábban fek­sze­nek és kel­nek, a tábor végén  már a csa­tabárdo­kat sem szükséges elásni, azo­kat egy­re többen hagyják ele­ve ott­hon. A csütörtök esti tábor­nyitás és egymásra­találás után a tu­laj­donképpe­ni prog­ra­mok péntek délelőtt kezdődtek, most először rendkívül erős román vendégsze­repléssel. Igazán nagy­nevű szerzőket si­került meg­nyer­ni, úgy a be­fu­tott (Dan Lun­gu, Lu­ci­an Dan Te­o­do­ro­vi­ci, Fi­lip Flo­ri­an, Ioan Gro­san), mint a szárnya­i­kat rop­pant si­ke­re­sen bon­to­gató fi­a­ta­labb ge­nerációból(And­rei Dosa, Vlad Dra­goi, Alex Va­si­es).
Az írótábor témája idén ugyan­is a ma­gyar és román iro­da­lom kap­cso­la­ta és különbözősége volt, mind­ez a műfordítások, il­let­ve a két nyelv­terület könyv­ki­adásának és érdekvédel­mi szövetsége­i­nek szemüvegén ke­resztül valósult meg, “Iro­dal­mak, határvidékek” címmel. Be­mu­tat­koz­tak a leg­fi­a­ta­labb erdélyi szerzők is: Horváth Ben­ji, Kali Ágnes, Var­ga László Edgár és Fis­cher Bo­tond kötet­len han­gu­latú, tábortűz mel­let­ti fel­ol­vasása ki­emel­kedő han­gu­la­tot adott a szom­bat estének, amely­nek a ha­gyományos fo­ci­meccs (HAI SCRI­I­TO­RII!) is meg­ala­po­zott. Ugyan­ak­kor ma­gyar szerzők román fordításait is le­he­tett a prog­ra­mok során hal­la­ni: Hub­bes Lászlóval, And­rei Dosával és Markó Bélával Karácso­nyi Zsolt beszélge­tett, va­la­mint a román szerzők és ma­gyar fordítóik(Lövétei Lázár László, Szon­da Sza­bolcs, La­ka­tos Mihály, Karácso­nyi Zsolt) együtt is be­mu­tat­koz­tak. A “könyv­ki­adók, határvidéken” című beszélgetés során pe­dig si­került érin­te­ni a román és a ma­gyar iro­da­lom fordításának nehézségeit, kap­cso­la­ta­it könyv­ki­adói szem­mel is Kovács At­ti­la Zoltán, a He­li­kon Kiadó iro­dal­mi ve­zetője, Ma­rin Măla­i­cu Hond­ra­ri, a Char­mi­des Kiadó ve­zetője,  Dan Lun­gu író-szer­kesztő, va­la­mint Király Zoltán, a Sétatér Egyesület ügy­ve­zetője részvételével, va­la­mint La­ka­tos Mihály mo­derálásával.
Egyedül a román és ma­gyar iro­dal­mi szer­ve­ze­tek, írószövetségek ke­rek­asz­tal-beszélgetése ma­radt el: Va­ruj­an Vos­ga­ni­an és Szentmárto­ni János távollétében érde­kes is lett vol­na, ha csupán Markó Béla és Karácso­nyi Zsolt cserél eszmét a nevükben (a Román és a Ma­gyar Írószövetség ve­zetői he­lyett).
A vasárnap reg­gel már a búcsúzkodásé és táborzárásé volt. A tábor­ban, a szer­vezőkben, a han­gu­lat­ban és a prog­ra­mok­ban idén sem csalódtunk, a szer­vezőbi­zottság fo­gad­ko­zott, hogy tovább fi­a­talítja a résztvevői átlagélet­kort, a jövő őszi újra­találkozás (ha a támo­gatók és a pályáztató intézmények is úgy akarják) raj­tunk biz­to­san nem fog múlni.

eirodalom.ro

Markó Béla könyvbemutatója a G Caféban

MarkoBela

A Látó szeptemberi meghívottja Markó Béla, akivel Rekviem egy macskáért című esszékötete kapcsán Láng Zsolt fog beszélgetni. A könyvbemutató helyszíne a marosvásárhelyi G. Café, időpontja 2015. szeptember 16., szerda, 18 óra.
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap.

“Nem szabadna elhinnünk, hogy olyan törésvonalak választanak el minket, amelyek lehetetlenné teszik az egymással folytatott párbeszédet. Még elkeserítőbb, ha ugyanazon a kultúrán belül mélyülnek egyre ezek a törésvonalak. Nem tudom, lehet-e még gyógyítani közéletünk súlyosbodó skizofréniáját, hogy külön keresi boldogulását baloldal és jobboldal, mi több, saját bőrömön tapasztalom, hogy íróként már-már le kellene tagadnom politikusi mivoltomat, politikusként pedig pironkodva kellene félretolnom asztalomról, mondjuk, verskezdeményeimet. Most is, ebben az esszé- és publicisztikakötetben, amely a napi politikától való fokozatos visszavonulásom négy esztendejének az írásait tartalmazza, a múlandó publicisztika talán szégyelli a mellette páváskodó szépirodalmi esszét, és fordítva. Én viszont nemhogy nem szégyellem, de a magam számára kötelezőnek is tartom ezt a műfaji eklektikát, amelyet reményeim szerint a körülöttünk viharzó szenvedély és szenvedés megértésének szándéka mégis egységbe kovácsol. Mert minden ellenkező híresztelés dacára egy a világ, Európa is egy, a Kárpát-medence is.” (Markó Béla)

Mindenkit szeretettel várunk!

Kemény István az E-MIL estek következő meghívottja

Kemeny Istvan  plakat ok copy

Június harmincadikán, kedden este újabb E-MIL est lesz a kolozsvári Bulgakovban: az Álljunk meg egy szóra című beszélgetősorozat vendége ezúttal Kemény István lesz. Házigazda: László Noémi.

Kemény István 1961-ben született Budapesten. József Attila-díjas író, költő, számos kritikusa nemzedéke legjelentékenyebb költői között tartja számon. Parti Nagy Lajos szerint „költészetén immár több nemzedék nőtt fel, a sajátja is bizonyos fokig és az utána jövők is. Alapember, nem nagyon kerülhető meg, noha nem mondhatnám, hogy bárkinek útjában állna.”

Első prózakötetét, Az ellenség művészete című kisregényt 1989-ben adták ki. Az Élet és Irodalomban 1992-től 1996-ig közzétett tárcáiból készült összeállítás 1997-ben jelent meg. Első nagyregénye Kedves Ismeretlen címmel 2009-ben látott napvilágot.

A 2006. februári Holmiban nagy visszhangot kiváltott esszét publikált a Domokos Mátyás által szerkesztett Ady-szemelvénygyűjtemény kapcsán. Írt drámát, rádiójegyzetet, fülszövegeket, ponyvaregényt (álnéven), dialógusokat a Barátok közt című sorozat számára, és több fordítása is megjelent.

Átadták a Communitas Alapítvány Alkotói Ösztöndíjait

hir_5410

Köszöntő beszédében Markó Béla, az Ösztöndíjbizottság elnöke kifejtette, az elbíráló testületben ez évben is vita volt arról, hogy melyek azok a szempontok, kritériumok, amelyek alapján elbírálják a beérkezett pályázatokat, és amelyek révén valamiféleképpen meghatározható az, amit ma erdélyiségnek tekintünk. Mint mondta, ma már sok szempont, mint például az állampolgárság vagy az állandó lakhely viszonylagos, és kérdésként merül fel az is, hogy miért fontos az erdélyiség, amikor egységes magyar kultúráról beszélünk. Úgy vélte, minden dilemma ellenére kell erdélyiségről beszélni, ez ugyanis nem elválasztó, hanem gazdagító tényező: meggyőződése szerint van olyan erdélyiség – elég csak Kós Károlyra vagy Bánffy Miklósra gondolni –, amely hozzáad az egységes magyar kultúrához. „Nekünk ezzel az erdélyiséggel, az ezt képviselő alkotókkal szemben van felelősségünk” – hangsúlyozta az ösztöndíjbizottság elnöke. Mint mondta, a közéletben vita van az értelmiség felelősségéről is, pontosabban, hogy van-e felelőssége a művészeknek, köztük a fiatal alkotóknak is a társadalommal szemben. Meglátása szerint minden értelmiséginek felelőssége van mindazzal szemben, ami a körülötte lévő társadalomban történik, ám ezt a felelősséget az alkotók csak akkor gyakorolhatják, ha maga a társadalom is felelősséget visel velük szemben. „Hogyan lehet művészektől, alkotóktól, értelmiségiektől felelősséget elvárni, ha kiszolgáltatjuk őket a politikának, ha kiszolgáltatjuk őket olyan támogatási rendszereknek, amelyek politikafüggőek, kormányfüggőek, és attól függően kap valaki támogatást vagy ösztöndíjat, hogy éppen közel áll vagy nem egy létező politikai hatalomhoz. Nos, a Communitas Alapítvány és az RMDSZ próbálta úgy intézni ezeknek az ösztöndíjaknak a sorsát, hogy ezt a felelősséget is belevigye ezekbe az ösztöndíjakba. Nekünk úgy van felelősségünk ezekkel az alkotókkal szemben, hogy függetlenként, szabad emberekként, szabad alkotókként vannak leginkább a hasznunkra, a társadalom hasznára. Alárendelt művészekre, kiszolgáltatott alkotó emberekre nincsen szükségünk” – hangsúlyozta Markó Béla.

A Communitas Alapítvány idei ösztöndíjasai:

 Film és televízió: Bartincki Tamara, Besenyei Katalin, Borsos Tünde Krisztina, László Barna, Pálfi Kinga, Varró-Bodoczi Zoltán

Irodalom: Adorjáni Panna, Bálint Tamás, Horváth Előd Benjámin, Márkus András, Muszka Sándor, Serestély Zalán, Szabó R. Ádám, Székely Örs, Visky Zsolt

Vizuális művészetek: Barabás Szabolcs, Căbuz Andrea, Fazakas Noémi, Ferencz Zoltán, Gagyi Botond, Gáspár Szilárd Miklós, Hotykai Evelin, Madaras Péter, Tivadar Andrea

Színházművészet: Barabás Réka, Bende Sándor, Czikó Juliánna, Fekete Lovas Zsolt Sándor, Marosán Csaba-László, Ruszuly Ervin, Sándor Annamária, Szűcs Ervin, Váróterem Projekt

Zene: Ábrám Endre-Veress Gáspár, Gergely Zoltán, Munkácsi Dóra Krisztina, Potyó Béla István, Pozsár Róbert, Sándor Csaba, Tasi Nóra, Toró Árpád, Török-Gyurkó Áron. rmdsz.ro

 

1 28 29 30 31 32